A 2006-os esztendő a magyar fotográfiában a digitális technológia végleges felnőtté válásának és konszolidációjának éve volt. Ebben az időszakban már nem az volt a kérdés, hogy a digitális képalkotás helyettesítheti-e az analóg filmet, hanem az, miként tehető a digitális munkafolyamat kompromisszummentessé a műtermi reklámfotózástól a sajtófotón át a művészi természetfényképezésig. A lap kilencedik évfolyamában a szerkesztőség – Takács Szabolcs főszerkesztői felvezetésével – világosan megfogalmazta a FotóMozaik misszióját: a technikai eszköz csupán csatorna, a végeredményt az alkotói tudatosság, a vizuális kultúra és az esztétikai igényesség határozza meg. Az analóg kézművesség és az alternatív technikák tisztelete mellett a lap elkötelezetten kalauzolta olvasóit a 10 megapixeles DSLR-ek, a középformátumú digitális hátfalak, az első élőnézetes (Live View) rendszerek és a professzionális nyomdai színkezelés világában.

Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2006-ban:

• Tillai Ernő (Képelemzés, értékelés): A fotóesztétikai elmélet nagyhatású szerzője 2006-ban a vizuális kompozíció legmélyebb törvényszerűségeit tárgyalta. Olyan iránymutató fejezetekkel gazdagította a szakirodalmat, mint A hangsúly és az egyensúly, A háromszög, a négyszög meg a többiek, A színharmónia, A térillúzió szerepe, Forma és kontúr, Képek – jelképek, Még színesebben?,valamint Tainmont elméletén keresztül a képalkotás és a valőrök összefüggései.

• Szarka Klára (Fejezetek a fotótechnika történetéből / Képrejtvény): A fotótörténeti sorozatában a technikai fejlődés és a művészi látásmód szimbiózisát mutatta be olyan tanulmányokban, mint A látvány spontaneitása, A Leica irányt szab, Fénykép azonnal, Fotó: haldoklik vagy újjászületik?, Karrier itthon és a tengerentúlon, Kis filmkockáról nagy kép és Mindent tudó kamerák. Képrejtvény rovatában ikonikus felvételeket elemzett (pl. Korniss Péter: Gazda az istállóban, Szilágyi Lenke: Szuhumi, Szigetváry Zsolt: Utolsó csapolás Diósgyőrben).

• Dr. Kalotás Zsolt (Az etikus természetfotózás): A természetfotózás morális kódexét megfogalmazó sorozatában 2006-ban a védett és fokozottan védett növények, a védett madarak fotózási szabályait és az etikus terepi jelenlét követelményeit rögzítette.

• D. Tóth Ottó (Digitális világ / Photoshop trükkök): A digitális utómunka és technikai elemzés mestereként olyan alapvető cikkeket jegyzett, mint A huszonegyedik század fénymérője: a hisztogram, Digitális panoráma, Képválogatás, rendezés, selejtezés az Adobe Bridge és a Photoshop CS2 segítségével, Merjünk nagyot nyomtatni!,valamint a hordozható adattárak áttekintése.

• Budai Péter (Az életlen maszkon innen és túl): A digitális élesítési eljárások mélyreható szakértőjeként a szelektív élesítés és a képpontszintű korrekciók módszertanát ismertette.

• Steiner Gábor (A fotó lelke az objektív / Fotótechnika): Átfogó technikai és kiegészítő-elemzéseket írt: Élethű óriásplakátok (Nagyformátumú digitális nyomtatás), Fotónyomtatók a kézben, Melyiket szeressem? (Projektorvásárlási tanácsadó), Reprodukciós fényképezés, valamint a fotós felszerelés biztonságos szállításáról szóló Útra kellünk sorozatot.

• Barta Zsolt Péter: A fotóműtárgy-kezelés és művészi érvényesülés szakértőjeként a fotóművészek biográfia-készítési szempontjait, valamint a fotóműtárgyak adminisztrációját, tárolását és szállítását dolgozta fel.

• Bere Mario (Fotográfia a gyakorlatban): A speciális alkalmazott fotográfia területeit mutatta be, beleértve a tűzvizsgálók dokumentációs fotózását.

• Dr. Mann Judit (Szerzői jogi rovat): A fotók közlésének és a közös jogkezelésnek a jogi kereteit tisztázta a megváltozott digitális médiakörnyezetben.

• Gehring János: A stúdióvilágítás elveit (Példás világítás) és az infrafényképezés világát (Digitális infraszűrés, Mesebeli világ) mutatta be.

• Hagyárossy Gyula: A fénymérés különleges helyzetekben való alkalmazásáról és a mesterséges fénnyel történő expozícióról írt szakértői cikkeket.

• Krivánszky Árpád: A négy évszak hangulatait és terepi témáit feldolgozó cikksorozat szerzője (A tél házhoz jön, A téma az utcán gurul, Tavasz van, gyönyörű!, Tavaszutó, nyárelő).

• Négyszemközt / Interjúk: Beszélgetések a szakma meghatározó egyéniségeivel, köztük Ávéd Istvánnal (Nem célunk a valóság), Révész Tamással (A kreativitás nélkülözhetetlen), Szalmás Péterrel (Maradjon a fotó fotónak!) és Kapocsy György természetfotóssal.

Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok)

Szenzorok és felbontások: A 10 megapixeles DSLR-korszak és az első Live View

2006-ban a digitális kameratípusok fejlődése mérföldkőhöz érkezett:

• 10 Megapixeles középkategóriás DSLR-áttörés: A 2006-os év legsikeresebb és legvágyottabb félprofi vázává a Nikon D200 vált (10,2 megapixeles CCD szenzorral, magnézium-ötvözet vázzal, 5 kép/másodperces sorozatsebességgel és időjárásálló tömítésekkel). Ezt követte az év második felében a lakossági/félprofi szegmenst meghódító Nikon D80 (ugyancsak 10,2 megapixellel és 11 mezős Multi-CAM 1000 AF rendszerrel). A Canon a 8,2 megapixeles EOS 30D-vel frissítette kínálatát.

• Új szereplők és technológiai világpremierek: 2006-ban debütált a Sony első digitális tükörreflexes fényképezőgépe, a Sony Alpha 100 (10 MP CCD, CCD-mozgatásos Super SteadyShot beépített képstabilizátorral és pormentesítő rendszerrel). Ugyancsak ebben az évben jelent meg a világ első élőnézetes digitális tükörreflexes gépe, az Olympus E-330, amely kettős szenzoros megoldásával (Live MOS és Porro-prizmás optikai keresőbe épített CCD) tette lehetővé az LCD kijelzőn történő folyamatos komponálást.

• Profi és középformátumú csúcsok: A stúdiófotózásban és a reklámgrafikában megjelent a Mamiya ZD (22 megapixeles középformátumú DSLR váz) és a Phase One P25 digitális hátfal (22 megapixel), amelyek a hagyományos 6x4,5 cm-es középformátumú filmkazetták helyére illesztve biztosítottak kompromisszummentes felbontást.

• Bridge kamerák nagy szenzorral: A fix optikás kategóriában a Sony Cyber-shot DSC-R1 tűnt ki, amely elsőként kapott APS-C méretű CMOS érzékelőt kompakt vázban, Carl Zeiss Vario-Sonnar T* optikával. Mellette a Samsung Pro 815 (8 MP, 15x-ös zoom), a Fujifilm FinePix S9500 és a Panasonic Lumix DMC-FZ30 képviselte a csúcsot.

A megabájtok és kártyák világa: Gigabájtok a táskában

A memóriakártyák piacán 2006-ban az 1 GB-os és 2 GB-os CompactFlash és Secure Digital kártyák váltak az elfogadott szabvánnyá, de megjelentek a 4 GB-os SanDisk Ultra II és Extreme III adathordozók is. Mivel a 10 megapixeles vázak nyers RAW (NEF/CR2) állományai 10–15 MB terjedelműek voltak, a fotósoknak már nem kellett képenként spórolniuk az expozíciókkal. A nagy mennyiségű nyersanyag biztonsági mentésére a terepen nagyméretű kijelzővel szerelt, 40–80 GB-os hordozható merevlemezes adattárakat (pl. Apacer Steno, Nixvue) használtak.

Piaci árak: A 2006-os Fotó Piac és árlisták adatai

A FotóMozaik hirdetéseiből hajszálpontosan kiolvashatók a korabeli árszintek:

• Félprofi és professzionális DSLR vázak:

• Nikon D200 váz: 399 990 – 429 990 Ft.

• Nikon D80 váz: 244 990 Ft.

• Canon EOS 30D váz: 359 900 Ft.

• Sony Alpha 100 váz: kb. 239 999 Ft.

• Olympus E-330 váz/kit: 210 000 – 250 000 Ft.

• Belépő szintű DSLR-ek:

• Nikon D50 kit (AF-S 18-55mm): 149 999 – 191 990 Ft.

• Nikon D70s váz: 211 990 Ft.

• Canon EOS 350D kit: 218 990 Ft.

• Használtpiaci csúcsritkaságok (Artwork Photo / Fotoland):

• Nikon D1X váz: 260 000 Ft.

• Nikon F3AF szett (DX-1 keresővel + 80mm + 200mm): 390 000 Ft.

• Contax N1 komplett szett / Leica R7 váz: 195 000 Ft.

• Sinar digitális hátfal szett: 1 200 000 Ft.

• Fotólabor gépárak:

• Digitáltechnika DKS 1530 digitális fotólabor (1100 kép/óra): 12 499 000 Ft + áfa.

Kompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: A digitális fotólaborok és a színkezelés kora

A 2006-os fotótechnikai mindennapok kulcsjellemzői:

1. A digitális minilaborok virágkora: A fotólaborok (DigiLab, MMP, DigitCam, Molnár Fotó) teljesen átálltak a Konica R2 Super és DKS digitális rendszerekre. Ezek a laborgépek S.E.A.D. lézeres/LED-es felvilágító fejükkel 400x800 dpi felbontásban, közvetlenül digitális adathordozókról (CF, SD, MS, XD, CD) világították fel a képeket a hagyományos fényérzékeny fotópapírra, egyesítve a digitális állományok rugalmasságát az analóg papírképek tartósságával.

2. Szoftveres archiválás és RAW munkafolyamat: Az Adobe Photoshop CS2 és az Adobe Bridge 2006-ban a szakmai képfeldolgozás kikerülhetetlen alapjává vált. Megkezdődött a kulcsszavazáson és metaadatokon alapuló rendszerezés, a High Pass szűrős élesítés és a veszteségmentes korrekció.

3. Projektorok és digitális projektor-vetítés: Steiner Gábor tanácsadó cikkei jelezték, hogy a diaporámák és fotóklubos vetítések világában a diaprojektorokat elkezdték felváltani a nagy fényerejű, digitális LCD/DLP projektorok.

4. Nyomdai nagyítások és színprofilok: A művészi fotónyomtatás elterjedésével kulcskérdéssé vált a monitorok hardveres kalibrálása, az sRGB és Adobe RGB színterek tudatos használata, valamint a 100 évnél hosszabb tartósságot garantáló tiszta pamut és pigmentbázisú művészpapírok (Giclée / Fine Art nyomatok) alkalmazása.