A 2007-es esztendő kettős mérföldkőként vonult be a magyar fotográfia történetébe. Egyfelől a FotóMozaik folyóirat a tizedik születésnapját ünnepelte — Takács Szabolcs főszerkesztő júbileumi felvezetője a „bizakodás éveként” hirdette meg a 2007-es évfolyamot —, másfelől a digitális képalkotás elérte azt a professzionális érettséget, ahol a technológia már nem akadályt vagy korlátot, hanem a kreatív szabadság kompromisszummentes eszközét jelentette. Ebben az évben a szakma már nem a digitális és analóg eljárások összecsapásáról beszélt, hanem a teljes körű színkezelésről (Color Management), a hardveres monitorkalibrációról, az Adobe Photoshop Lightroom által elhozott új RAW-munkafolyamatokról, valamint a művészi fotókönyvek és a kortárs fotóműtárgypiac hazai áttöréséről. A lap szellemisége a tíz év alatt felhalmozott szakmai tekintélyre építve egyszerre ápolta a klasszikus fotóművészeti értékeket és mutatta meg a legmodernebb digitális eljárások útját.

Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2007-ben:

• Tillai Ernő (Képelemzés, értékelés / Épület- és városfotózás): A fotóesztétika nemzetközileg elismert mestere 2007-ben is a vizuális formanyelv legmélyebb rétegeit tárta fel. Olyan alapvető tanulmányokkal gazdagította a lapot, mint A fotofaktúrák, Mit képzelsz (el)?, Nézni és látni, A fotográfus személyisége, valamint a nagyszabású Épület- és városfotózás módszertani útmutatója.
• Szarka Klára (Műfajok útvesztőjében / Képrejtvény / Képolvasás - képteremtés): A kortárs és történeti fotográfia elhivatott elemzőjeként megkerülhetetlen sorozatot futtatott a műfaji sajátosságokról (A táj [fény] képe, A zsáner, az elhódított műfaj, Amit fényképészeknek találtak ki: a csendélet, Portré, legalább két tételben). Képrejtvény és Képolvasás írásaiban olyan kiemelkedő felvételeket és alkotókat elemzett, mint Kudász Gábor Arion (Tábor sorozat), Fabricius Anna (Magyar szabvány), Ács Irén (Piliny) vagy Tóth József illusztrációi.
• Tátrai Sándor (Szabványos színek): A kontrollált digitális színkezelés hazai úttörőjeként hiánypótló cikksorozatban tanította meg a szakmát a monitorok hardveres kalibrálására, a színprofilok (ICC) használatára és a nyomtatási színterek (sRGB, Adobe RGB, CMYK) precíz összehangolására (Eltérő spektrumok, Monitorok színkezelése, profilkészítés, Sikeres színkezelés).
• D. Tóth Ottó (Digitális világ / Photoshop tippek & trükkök / Lightroom): Az új szoftverkorszak kulcsfigurája, aki elsőként mutatta be az Adobe Photoshop Lightroom 1.1 forradalmi Develop és Library moduljait. Emellett olyan technikai trükkökkel látta el az olvasókat, mint a High Pass szűrős élesítés, a HDR technológia, a Két expozíció egyesítése, a LensBabies elmosódás és az automatizált panorámafűzés.
• Fejér Zoltán György (Magyar találmányok, szabadalmak): A fotótechnika-történet elismert kutatója a hazai mérnöki zsenialitás emlékeit gyűjtötte egybe, bemutatva többek között a legendás Bilux fénymérőt, a panoramikus objektíveket és a százéves magyar fotószabadalmakat.
• Dr. Kalotás Zsolt (Az etikus természetfotózás): A természetvédelmi fotózás morális kódexét folytatva 2007-ben a védett kétéltűek és hüllők etikus, fészek- és élőhely-háborítás nélküli fényképezésének szabályait rögzítette.
• Kéri Gáspár (Fotó és tipográfia): Az elektronikus tipográfia, a betűtípusok és a képi elrendezés esztétikáját elemző sorozat szerzője.
• Steiner Gábor (A populáris D-SLR / Technika): Tesztelte a kor sikermodelljeit (Nikon D40), elemzi a memóriakártyák adatvédelmi kérdéseit (Mentsük, ami menthető!) és a professzionális fotóállványok szerepét.
• Négyszemközt / Interjúk és beszámolók: Mélyinterjúk a szakma meghatározó alkotóival: Vajda Jánossal, Katkó Tamással (A színház kiváló alkalom a szakmatanulásra), Szamódy Zsolttal, Móricz Simon fotóriporterrel (Megveregetik a válladat, és megy tovább az élet), Tóth Józseffel (Beleestem Magyarországba), valamint Baki Péter fotótörténeti kutatása az ismeretlen magyar fényképésznőkről.

Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok)

Szenzorok és felbontások: A digitális Leica M8 és a 10 megapixeles DSLR-korszak

2007 a fotótechnikai történelemben a digitális távmérős rendszer megszületésének és a nagyteljesítményű profi/félprofi vázak kiteljesedésének éve volt:

• Távmérős digitális legenda — Leica M8: 2007 elején csapott le a hír, hogy megérkezett az első digitális M-váz, a Leica M8. A 10,3 megapixeles Kodak CCD szenzorral szerelt, 1,33x-os crop-faktort alkalmazó gép megőrizte a klasszikus Leica M mechanikus távmérős élességállítását és időtálló eleganciáját, hidat verve a százéves hagyomány és a digitális jelen között.
• Tömegmodell és amatőr DSLR forradalom: A Nikon a Nikon D40 (6,1 MP DX CCD) modellel elképesztő piaci sikert ért el — a gép egyszerű kezelhetősége és elérhető ára fotósok tízezreit csábította át a tükörreflexes világba. Ezt követte a magasabb felbontású Nikon D40x (10,2 MP) és a haladó amatőrök kedvence, a Nikon D80 (10,2 MP).
• Professzionális sebesség és felbontás: A riporterfotózásban bejelentették és tesztelték a Canon EOS-1D Mark III-at (10,1 megapixeles APS-H CMOS szenzor, elképesztő 10 kép/másodperces sorozatsebességgel), miközben a félprofi kategóriában a Pentax K10D (10 MP, beépített vázstabilizátorral és időjárásálló tömítésekkel) nyert rangos szakmai díjakat.
• Különleges szenzortechnológiák: A Sigma bemutatta a Sigma SD14 DSLR vázat a háromrétegű Foveon X3 direkt szenzorral (3x 4,7 megapixel), amely a színkeverési hiba nélküli, analóg filmre hasonlító tónusátmeneteket célozta meg.

A megabájtok és kártyák világa: Gigabájtok és a Lightroom 1.1 forradalma

2007-ben a memóriaméretek terén átléptük a gigabájtok határát. A 2 GB-os, 4 GB-os és 8 GB-os SanDisk Extreme III és Ultra II CompactFlash és SDHC kártyák váltak az ipari alapértelmezéssé. Ezzel párhuzamosan a Sony bejelentette a 32 GB-os Memory Stick Pro-HG adathordozókat.

A hardware fejlődésénél is nagyobb ugrást hozott a szoftveres infrastruktúra: az Adobe Photoshop Lightroom 1.1 megjelenése gyökeresen megváltoztatta a fotósok mindennapjait. A katalógus-alapú, veszteségmentes (non-destructive) RAW-feldolgozás, a gyors válogatást biztosító Library modul és a beépített Develop panel feleslegessé tette a fájlonkénti egyedi átalakításokat, lehetővé téve több ezer nyers kép egyidejű kezelését.

Piaci árak: A 2007-es Fotó Piac és hirdetések adatai

A FotóMozaik 2007-es számainak árlistáiból pontosan rekonstruálható a korabeli piaci árszerkezet:

• Professzionális vázak és digitális hátfalak:
  • Leica M8 váz: kb. 1 200 000 – 1 400 000 Ft.
  • Canon EOS-1D Mark III váz: kb. 1 150 000 Ft.
  • Nikon D200 váz: 349 990 Ft.
  • Leaf Aptus 75 (34 megapixeles digitális hátfal): 4 980 000 Ft + áfa.
• Lakossági és félprofi DSLR-ek:
  • Nikon D40 + 18-55mm kit: 139 490 – 148 990 Ft (a Nikon nyári 22 500 Ft-os visszatérítési akciójával a valós ára alig 117 000 Ft volt!).
  • Nikon D80 váz: 244 990 Ft.
  • Nikon D200 tréfás tavaszi akcióban: 349 990 Ft.
  • Canon EOS 400D + 18-55mm kit + 2 GB CF: 192 000 Ft.
• Memóriakártyák árai (Digitál-Fotó / Artwork Photo):
  • SanDisk Extreme III 1 GB CF: 7 990 Ft.
  • SanDisk Extreme III 2 GB CF: 11 990 Ft.
  • SanDisk Extreme III 4 GB CF: 19 990 Ft.

Kompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: Monitorkalibráció és a fotókönyv-forradalom

A 2007-es esztendő fotótechnikai gyakorlatát a kalibrált színlánc és az új kimeneti formátumok jellemezték:

1. Kötelező színkalibráció és profilkészítés: Tátrai Sándor cikkei nyomán a fotóstúdiók és laborok felismerték, hogy hardveres monitorszonda (pl. Spyder, Eye-One) és egyedi nyomtatóprofilok (ICC) nélkül a digitális munka vakrepülés. A laborok és nyomdák pontosan meghatározott Adobe RGB / sRGB állományokat követeltek meg.
2. A fotókönyvek (Photobook) és kioszkok születése: Megjelentek az első teljesen automata, azonnali fotóalbum-készítő fotókioszkok (pl. DIT MYCA szoftverek és gépek). A fotósok és amatőrök többé nem puszta papírképeket rendeltek, hanem saját szerkesztésű, kötött fotókönyveket állítottak össze.
3. Profi pigmentsugaras fotónyomtatás: A HP Photosmart Pro B9180 és Epson Stylus Photo R360 nyomtatók megjelenésével a fotóművészek saját műtermükben készíthettek elállási garanciás, 100 évnél hosszabb élettartamú Fine Art / Giclée nyomatokat.
4. Rekordárak a fotóárveréseken: A Kieselbach Galéria és a Lempertz árverésein a magyar klasszikusok (Munkácsi Márton, André Kertész, Máté Olga, Ács Irén) fotói milliós rekordárakon keltek el, végérvényesen emelve a fotóművészetet a festészettel egyenrangú műtárgypiaci kategóriába.