Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Gadó Flóra záró tárlatvezetése az Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967 című kiállításon 2023. május 14., vasárnap, 16.00 „Ergy Landau egyike azon emigráns magyar nőknek, akinek lehetősége volt tanulni – méghozzá fotográfiát – és Párizsban, mint emancipálódott és független művész tudott érvényesülni a huszadik század első felében. Fő érdeklődési köréhez olyan, sokáig mellőzöttnek tekintett témák tartoztak, mint a szabadidős tevékenységek vagy a hétköznapok dokumentálása, illetve a gyerekfényképezés és az állatok ábrázolása. Mégis, ezek mögött az „ártatlan” témák mögött érdemes megvizsgálni, hogy mit jelentett például a női test megörökítése az első világháború után, hogyan csapódnak le a párizsi mindennapokat ábrázoló jelenetekben a második világháború lenyomatai vagy milyen újfajta érzékenység figyelhető meg abban, ahogy Landau közvetlen környezete felé fordul. Hogyan értelmezhető Landau munkássága a kortárs fotóművészet feminista nézőpontja felől, ami a modellekkel való kapcsolatát és az asszisztenseivel való együttdolgozást érinti, illetve a körülötte lévő világ ábrázolását miként olvashatjuk egy mai értelemben vett empatikus és szolidáris tekintet megnyilvánulásaként? És hogyan alakulnak át fotói, amikor alkalmazott területen, magazinokban és könyvekben jelennek meg? A tárlatvezetés során ezen szempontok mentén emelek ki fontosabb munkákat a kiállításról valamint hozom párhuzamba kortárs alkotók életművével Ergy Landau fotóművészetét. “ Gadó Flóra Gadó Flóra kurátor, kutató és kritikus 2018 óta a BTM - Budapest Galéria kurátora. 2021-ben szerezte meg doktori fokozatatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Film, Média és Kultúraelmélet Doktori Iskolájában. Számos kiállítást kurált Magyarországon és a régióban, többek között a brno-i TIC Gallery-ben, a pozsonyi Julius Koller Society-ben valamintz OFF-Biennále Budapest keretében. Az elmúlt években több kurátori rezidenciaprogramon vett részt, mint amilyen a MeetFactory (Prága), a Brno House of Arts vagy az East Art Mags program műkritikusoknak Romániában és Lengyelországban. 2016 és 2019 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület alelnöke volt. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen óraadó, a Café Bábel folyóirat egyik szerkesztője és a University of Bergen Curatorial Practice programjának résztvevője. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – május 14. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-ergy-landau-budapest-parizs-1896-1967 https://www.facebook.com/events/758753639296984/
Fisli Éva történész-muzeológus tárlatvezetése az Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967 című kiállításon 2023. április 27., csütörtök, 18.00 A Landau-kiállítás felső emeletének egyik termében látható néhány kép a fotográfusnő kínai utazásáról. A vezetés fókuszában ennek az útnak az útibeszámolója áll. „A kötet, mely most egy vitrin mélyén fekszik, Ergy Landau 1954. őszi kínai látogatásakor készült felvételein és Pierre Gascar francia író szövegén alapul. A magyar származású fotográfusnő és a Goncourt-díjas szerző egyaránt tagja volt annak a 28 fős francia delegációnak, mely hivatalos meghívásra az ötödik születésnapját ünneplő Kínai Népköztársaságba utazhatott. A különféle foglalkozású és világnézetű meghívottak 45 nap alatt több mint hatezer kilométert tettek meg a hatalmas országban; bejárták egész Kelet-Kínát, Pekingtől Tien-Csinig, majd az egykori Mandzsúrián, azaz Északkelet-Kínán át újra Pekingig utaztak, hogy aztán Sanghajon, Kantonon és Hankun át ismét visszatérjenek a fővárosba. A látogatásukat követő évben Landau és Gascar együttműködéséből született A mai Kína (Aujourd’hui la Chine) című, Claude Roy előszavával, Lausanne-ban kiadott, gondosan szerkesztett kötet, amelyben a fényképek, a tipográfia és a szöveg kölcsönösen kiegészítik egymást. Hogyan illeszkedett a Kínáról szóló egykorú francia utazási irodalomba ez a könyv? Hogyan és mit láthatott Kínában egy magyar-francia fotográfusnő 1954-ben? Miről vallottak egy 10 évvel ezelőtti párizsi kiállításon Landau egykorú pozitívjai? Hogyan tekinthetünk rájuk és a belőlük alkotott könyvre ma?“ – ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a tárlatvezetésen. Fisli Éva történész, muzeológus, kurátor. PhD-fokozatát az ELTE és a párizsi Sciences Po közös irányítású doktori programján szerezte. 2009-től a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa. 2012-2018 között a Magyar Fotótörténeti Társaság elnökségének tagja és a Mafot online felületeinek szerkesztője volt. 2013-ban a Robert Capa / A Játékos című életműkiállítás konceptora és társkurátora a Nemzeti Múzeumban. A Fényképtárgy és a Fotográfusnők (2020) kötetek szerkesztője, a Rosti (2021) társszerkesztője. Jelentek meg írásai a két világháború közötti sajtófotóról, Ergy Landau, Robert Capa, André Kertész és Ata Kandó munkásságáról, valamint a kurátorok szerzői jogairól és a nők múzeumi láthatóságáról. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – április 27. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/ https://www.facebook.com/events/944816696800485/
Cs. Plank Ibolya tárlatvezetése Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896-1967 című kiállításon 2023. április 6., csütörtök, 18.00 „Ergy Landau (Landau Erzsi) a két világháború között Magyarországról emigrált fényképészek azon tagjai közé tartozik, akik sikeres pályát futottak be külföldön. Magasan kvalifikált és nemzetközileg is elismert művésszé vált Franciaországban, képeire a bécsi és a berlini tanulmányok (Franz Xaver Setzer, Rudolf Dührkoop) éppúgy hatottak, mint korának radikálisabb modern áramlatai. Sikereihez a párizsi és a magyar művészvilággal tartott kapcsolatai és az egymást kölcsönösen inspiráló légkör is hozzájárult. Művei többségét a portrék, az aktok és a mindennapi élet eltűnő pillanatait megörökítő képek teszik ki és gyakran szerepelt külföldi kiállításokon. 1937-ben Beaumont Newhall hívta meg a Photography 1839-1937 című eseményre New Yorkba, ahol a párizsi Szent Lázár pályaudvar vasúti pályájáról készült képpel mutatkozott be. Önarcképei és a másokról készített arcképei egy precízen dolgozó, mindenre nyitott és a művészetet soha öncélúan nem használó alkotót állít elénk. Jelen tárlat nagyszerű lehetőség arra, hogy az Ergy Landau fényképeiből készült retrospektív kiállításon keresztül immár Magyarországon is tanulmányozhassuk az itthon sokáig elfeledett munkásságát. A Franciaországban kibontakoztatott tehetsége és magyar gyökerei révén éppúgy része az egyetemes és a magyar fotótörténetnek, és életútjának szimbolikus kifejezése az 1937-es The Museum of Modern Artban rendezett kiállítás katalógus rávonatkozó sora: „LANDAU, Ergy. Born Budapest. Lives in Paris”. A szakmai vezetés ennek az újrafelfedezésnek a jegyében próbálja megfejteni Landau motivációit a képek nyújtotta élményeken keresztül.″ Cs. Plank Ibolya A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – április 6. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-ergy-landau-budapest-parizs-1896-1967 https://www.facebook.com/events/603944911658761/
E. Csorba Csilla tárlatvezetése az Érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon 2023. március 2., csütörtök, 18.00 ,,Az utóbbi időben többször kaptuk fel a fejünket, ha egy rejtőzködő vagy elfeledett fotográfus műveinek kiállításáról hallottunk. Ez sok esetben inkább a női fotográfusokra jellemző, gondoljunk Vivien Maier, Margaret Watkins vagy Barna Anna, Bäck Manci vagy Ergy Landau képeire. Berekméri Zoltán nevét (arcát) kevesen ismerik, talán csak szűk szakmai körben emlékeznek az 1985-ben megrendezett kiállítása sikerére, illetve a Gera Mihály által 1996-ban szerkesztett fotóalbumára. A Mai Manó Házban látható kiállítás, Az érzékeny önpusztító mintha, ellentmondana a címnek. Látszólagos nyugalom, harmónia, kiegyensúlyozottság érződik első látásra. Ki volt Berekméri Zoltán, ez a befelé forduló, a világból fokozatosan kivonuló ember, milyen környezeti, politikai, művészeti hatások súlya alatt alakult pályája, mi tette őt a huszadik század második felének egyik kiemelendő magyar művészévé? Berekméri Zoltán számomra etalon, a művészi igényesség, lelkiismeretesség - nem mindenki számára követhető – mércéje. Fekete-fehér fotóit nézve több mint negyven év vonul el előttünk, tájak, csendéletek, utcaképek, s mikrokörnyezete, a Petőfi Irodalmi Múzeum épületének apró részletei. Berekméri Zoltánt, mint volt kollégát ismertem, ezért is megkapó látni, hogy az ő szeme mi mindent vett észre, ami másnak jelentéktelennek tűnik: az ablakba kitett tejesüveg, a jeges földből sarjadó palánta, a sötét padsoron egyedül, fáradtan gubbasztó ember látványa mögött mennyi egyéni és általános történet húzódik meg. Berekméritől tanulni lehet, s lehetett azoknak, akik az analóg technika korában hosszú műgonddal állították elő képeiket. A kiállítás öröm annak, aki Berekmérit valamelyest már ismerte, és felfedezés annak, aki a magyar fotóművészet térképére egy újabb jelentős alkotót szeretne elhelyezni.” E. Csorba Csilla a Magyar Fotótörténeti Társaság elnökmuzeológusa, művészettörténésze, 2005-2016 között a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Fontosabb kötetei: Magyar fotográfusnők, Enciklopédia Kiadó, 2001; Székely Aladár a művészi fényképész, Vince Kiadó, 2003; Máté Olga, PIM-Helikon Kiadó, 2006; Ady a portrévá lett arc, PIM, 2008. 2009-ben magyar fotográfusnők (1900-1945) munkáiból rendezett kiállítást Picturing progress címmel Washingtonban, a National Museum of Women in the Artsban. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – március 2. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-az-erzekeny-onpusztito-berekmeri-zoltan-100 https://www.facebook.com/events/1190675231838942/
AU REVOIR! MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ FOTOGRÁFUSOK FRANCIAORSZÁGBAN Magyarországon nem volt még olyan nagyszabású, 100 évnyi időszakot átfogó, a jelenig ívelő fotótárlat, mely ilyen széles körben mutatja be franciaországi magyar fotográfusok műveit. 31 művész több mint 200 alkotása, köztük Robert Capa, André Kertész, Brassaï és a magyar közönség előtt kevéssé ismert fotósok (pl. Rogi André, Ergy Landau, Ervin Marton, Emeric Feher, André Steiner, Alain Fleischer, stb.) művei tekinthetők meg. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. A tárlaton HALAS ISTVÁN FOTÓMŰVÉSZ kalauzolja az érdeklődőket. Időpont: 2019. december 4. 18.00 További információ: http://www.varmuzeum.hu/au-revoir.html A tárlatvezetésen csak az előzetesen regisztráltak vehetnek részt a program napjára megváltott normál múzeumi belépőjeggyel, mellyel múzeumunk valamennyi kiállítása megtekinthető. REGISZTRÁCIÓ: https://forms.gle/ofLcGHMZoZFmJxwT7 Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum, 1014 Budapest, Szent György tér 2. (Budavári Palota "E"épület) Kapcsolat: info@btm.hu https://www.facebook.com/events/434686903873383/
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum 2019. október 4-én nyitja meg Au Revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban című nemzetközi fotókiállítását. Az eddig még soha nem szerepeltetett képeket is szép számmal felsorakoztató, kizárólag vintage kópiákból (az alkotók által készített korabeli nyomatokból) álló, többnyire francia magán- és közgyűjteményekből érkező válogatást most először láthatja a budapesti közönség. Magyarországon nem jelent még meg olyan nagyszabású, 100 évnyi időszakot átfogó, a jelenig ívelő fotótárlat, mely ilyen széles körű válogatását adja franciaországi magyar fotográfusok műveinek: 30 nagynevű, Magyarországon is népszerű alkotó (pl. André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé), valamint a hazai közönség előtt még kevéssé ismert, magyar származású művész (pl. Rogi André, Ergy Landau, Ervin Marton, Emeric Feher, André Steiner stb.) munkáinak, akik az 1920-as évektől napjainkig Franciaországban működtek, illetve működnek ma is. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. André Kertész életműve fotótörténeti referencia, amelynek jelentőségét a kiállítás is megfelelően érzékelteti. A tárlat címe („Au revoir!”, azaz Viszontlátásra!) a frankofil kapcsolódáson túl az alkotók és műveik kétpólusú létére, fel- és eltűnésük lehetőségére utal; a hazalátogatásra a maradás illúziója nélkül, a visszatérés szóbeli ígéretével vigasztaló búcsúra, egy nem végleges távozás aktualitására. A közel kétszáz bemutatott művet eredeti dokumentumok, tárgyak és mozgóképes anyagok egészítik ki, valamint korabeli kontaktmásolatok, amelyek rendkívüli betekintést engednek az alkotói folyamatokba. A szakmai megnyitót követően a megnyitó napján a nagyközönség 16.30 és 20.00 óra között látogathatja a tárlatot! A kiállítás 2020. január 5-ig a BTM Vármúzeum nyitvatartási idejében látogatható. Kurátorok: Cserba Júlia és Cseh Gabriella A kiállítás támogatói: Budapesti Francia Intézet, Budapesti Francia Nagykövetség, Budapest Főváros Önkormányzata, NKA Fotóművészeti Kollégium, CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál Partnerek: Bibliothèque nationale de France, Musée Nicéphore Niépce, Chalon-sur-Saône, Médiathèque de l’architecture et du patrimoine – Département de la photographie, magángyűjtemények, Szépművészeti Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum Fotó: Rodolf Hervé, Önportré, Budapest, 1990 © Rodolf Hervé örököse courtesy Várfok Galéria https://www.facebook.com/events/437034393607961/
Kiállítás a párizsi Magyar Intézetben. 1954-ben az akkor 58 éves Landau Erzsi Kínába utazott Pierre Gascar és mások társaságában. Néhány hónappal később jelent meg A Kína ma (La Chine aujourd'hui) című kötete, olyan képekkel, melyeket a nagyközönség azóta sem láthatott. Christine Dufour-Beothy magángyűjteményében maradtak fenn a magyar származású fotográfusnő felvételei, melyek a párizsi Magyar Intézetben június 8-ig látogathatók. Kiállítás a párizsi Magyar Intézetben. 1954-ben az akkor 58 éves Landau Erzsi Kínába utazott Pierre Gascar és mások társaságában. Néhány hónappal később jelent meg A Kína ma (La Chine aujourd'hui) című kötete, olyan képekkel, melyeket a nagyközönség azóta sem láthatott. Christine Dufour-Beothy magángyűjteményében maradtak fenn a magyar származású fotográfusnő felvételei, melyek a párizsi Magyar Intézetben június 8-ig látogathatók.
