Gulyás Miklós (szül. Budapest, 1957) Balogh Rudolf-díjas fotográfus, egyetemi docens, a hazai dokumentarista és szubjektív streetfotográfia egyik legmeghatározóbb, legendás képviselője. Több mint öt évtizede fényképezi fáradhatatlanul az utcákat, képei – bár az idők során stílusa folyamatosan megújult – azonnal felismerhető, egyedi alkotói kézjegyet viselnek magukon. A fotográfiát a Magyar Iparművészeti Főiskolán (a későbbi MOME-n) tanulta, melynek elvégzése után azonnal az intézmény oktatója lett. Pályafutása szorosan összefonódott a tanítással: 1989 és 2023 között a MOME BA, MA és Doktori Iskolájának tanáraként generációk látásmódját formálta, melyért 2023-ban Oktatói Szolgálati Emlékéremmel is kitüntették. Emelett oktatott a Szellemkép Szabadiskolában és a Budapesti Kommunikációs Főiskolán is. Fotográfusként a legmélyebb emberi történeteket és a nagyvárosi lét abszurditásait kutatja, olyan kultikus fotóalbumokat és sorozatokat hagyva az utókorra, mint az 1 másodperc, a HON, Magyarország keresése, a Korzó, vagy a Keleti pályaudvar. Munkásságában legalább ennyire hangsúlyos kurátori és szakírói tevékenysége is: ő volt az egyik főszerkesztője és művészeti vezetője a fotografus.hu portálnak, több Dunaújvárosi Fotóbiennálé és megannyi kiállítás kurátora, valamint számos fotótörténeti jelentőségű esszé és kritika szerzője. A 2003-ban HUNGART alkotói ösztöndíjjal is jutalmazott művész alkotásaival évtizedek óta találkozhat a közönség itthoni és külföldi kiállításokon (mint például a párizsi Colorama vagy a varsói Magyar tekintet). Történelmi értékű munkáit olyan kiemelkedő hazai és nemzetközi közgyűjtemények őrzik, mint a párizsi Centre Pompidou, a torontói Archive of Modern Conflict, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum.
