Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Beszélgetés során arra keresem a választ, hogy a Magyarországon végezett fotográfusnak, milyen kihívásokkal kell szembenézniük egy külföldi életpálya során?. Milyen trendeknek, elvárásoknak kell megfelelni?Mennyire készíti fel a hazai felsőoktatás vagy éppen a szakoktatás az egyént egy ilyen életpályamodellre. Beszélgetőtársak: Shram András, fotográfus és Kádár Levente fotográfus Moderátor: Vörös Csaba, művészeti menedzser https://www.facebook.com/events/1356024331825014/
2012. Május 10-én, csütörtökön 18:00 órakor nyílik a RANDOM című kiállítás, amely a kortárs magyar fotográfia két jelentős alkotói bázisa a Magyar Fotóművészek Szövetsége fiatal generációja és a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója alkotóinak legújabb munkáiból mutat be válogatást. A kiállításon melynek kurátora Kincses Károly fotómuzeológus, 23 alkotó 144 munkája látható. 2012. Május 10-én, csütörtökön 18:00 órakor nyílik a RANDOM című kiállítás, amely a kortárs magyar fotográfia két jelentős alkotói bázisa a Magyar Fotóművészek Szövetsége fiatal generációja és a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója alkotóinak legújabb munkáiból mutat be válogatást. A kiállításon melynek kurátora Kincses Károly fotómuzeológus, 23 alkotó 144 munkája látható. A RANDOM egy kiállítás sorozat, mely 5 éven keresztül évente megvalósuló kiállítással kíván keresztmetszeti képet adni a 21. század elején a kortárs magyar fotográfiáról, új irányokról, felfedező utakról. A koncepció olyan munkák bemutatása, amely nem illeszthető bele a kiállító művész korábbi, esetleg éveken át konzekvensen vitt munkáiba, témáját, stílusát vagy fotóművészeti irányultságát tekintve. Ennek a válogatásnak tükrében - amely egy-egy alkotói kísérlet, vagy egy újabb korszak kezdete,- látatja a magyar fotóművészet jelen útjait. A sorozat koncepciójából adódóan minden alkalommal más kurátort lát vendégül, ezzel is frissítve a kiállítások létrejöttét. A RANDOM 2012-es kiállításának alkotói: Borsay Márti, Darab Zsuzsa, Fiala De Gábor, Galyasi Géza Attila, Hermann Gábor, Kaulics Viola, Kádár Levente, Károly Sándor Áron, Kolozsi Bea, Móró Máté, Mucsy Szilvia, Piti Marcell, Rapi Mariann, Sárközi Péter, Somogyi Márk, Sprenc Balázs, Szabó Benke Róbert, Szami, Telek Balázs, Varga Tamás, Vargha Márk Péter, Vedres Ági, Zselinsky Miroslav
Izgalmas nemzetközi fotókiállítás nyílik március 14-én a budapesti Artbázisban. A Phelwidek Photo egy három éve működő fotópályázat és kiállítássorozat. A Phelwidek kifejezés a magyar Felvidék szó játékos elferdítése, amely Szlovákia magyarok és szlovákok által vegyesen lakott területeit jelenti. Az elmúlt években a kiállítások tematikája is erre a területre koncentrált. 2012-ben a szervezők úgy döntöttek, hogy kitágítják a pályázat határait valamint a pályázók körét, és a kisebbségi lét megélésének, a különböző kultúrák együttélésének kérdéseit járják körül. Izgalmas nemzetközi fotókiállítás nyílik március 14-én a budapesti Artbázisban. A Phelwidek Photo egy három éve működő fotópályázat és kiállítássorozat. A Phelwidek kifejezés a magyar Felvidék szó játékos elferdítése, amely Szlovákia magyarok és szlovákok által vegyesen lakott területeit jelenti. Az elmúlt években a kiállítások tematikája is erre a területre koncentrált. 2012-ben a szervezők úgy döntöttek, hogy kitágítják a pályázat határait valamint a pályázók körét, és a kisebbségi lét megélésének, a különböző kultúrák együttélésének kérdéseit járják körül. A szervezők nyitottak voltak mindenféle műfajú fotográfiára, illetve videó projektre. Különböző emberek, csoportok, nemzetek, vallások, kultúrák, szubkultúrák együttélését vagy egymás mellett élését bemutató képeket vártak, függetlenül attól, hogy az békés vagy konfliktusokkal terhelt. A Phelwidek Photo honlapján online feltöltéssel lehetett pályázni. 52 országból látogatták meg a honlapot, és szinte mindegyik földrészről érkeztek pályázatok: 146 pályázó 1563 képpel pályázott. Ezek közül 11 anyagot választott ki Kasza Gábor, a kiállítás kurátora. A képeket 2012. március 14. és április 20. között lehet megtekinteni a budapesti Artbázis galériában. A kiállítók névsora: Liberto Fillo (Panama), Andy Heller (Németország), Liz Hingley (Anglia), Aparna Jayakumar (India), James Johnson-Perkins (Anglia), Kádár Levente & Károlyi György (Magyarország), Karsten Kronas (Németország), Natasa Pavlovskaya (Oroszország), Markel Redondo (Spanyolország), Isabel Tallos (Spanyolország), Sasha Tamarin (Oroszország).
A kiállítás kurátora: Stánitz Zsuzsanna.Megnyitóbeszédet mond: Pelesek Dóra. A kiállítás kurátora: Stánitz Zsuzsanna. Megnyitóbeszédet mond: Pelesek Dóra. A benjamini kószáló, a flâneur habitusának filozófiája szerint az utcák járása önmagában egy speciális olvasási formát jelent, amely során a mellettünk elhaladó emberek, az utcai kirakatok, a kocsik, a növényzet, mind egyfajta üzenethalmazzá alakulnak át, s a legkülönbözőbb formában mesélik el saját történetüket. Az Egy város láthatatlan metszete kiállításon szereplő művészek fotográfiái is egy alternatív szemlélési módnak megfelelő városi szeletet, a 21. századi Budapest látképébe ivódott, múltbéli lenyomatokat térképeznek fel. A városi térben fellelhető beton-virágládákról készített sorozatával Kerekes Emőke a ládák célszerűségi jelentését meghaladó értelmi jelentőségére utal. A szocialista múltat megidéző virágládák túllépik a tárgyi emlékezet horizontját, s immár a kollektív emlékezet engramjaiként szolgálnak. A múlthoz való visszanyúlás tudjuk, tárgyi maradványokon, emlékműveken stb. keresztül történik, de mit sem ér a folyamat, ha nincs egyfajta aktív emlékezet, amely mindezt feldolgozza, fenntartja s áthagyományozza. A kollektív emlékezet mibenléte folyamatos diskurzus eredményeképpen alakul ki – Mit is jelentenek bizonyos emlékek? Mire / hogyan kell emlékeznünk? A művész fotográfiáin a virágládák környezeti látványuktól megfosztva, absztrahálva jelennek meg – mi történik tehát a modellel azáltal, hogy a mindennapi környezetéből kiemeli, majd semleges háttér elé helyezi; mely az a rétegzett jelentés, amelyet ezen reprezentáció által kezdhetünk el kibontogatni? Az európai szinten a 2. világháborút követően elterjedő, tömegesen gyártott lakókocsik a poszt-háborús, újonnan berendezkedő társadalmak szabadidő eltöltésének újszerű igényét jelezték. A mobilitás szimbólumaként is számon tartott lakóautók Kádár Levente sorozatán azonban egy letűnt kor emléknyomaiként szerepelnek. A Caravan c. sorozat olyan, a mobilitásuktól megfosztott, funkciójukat tekintve átformált, fix pozíciójú lakókocsikat gyűjt össze, amelyek napjaink budapesti utcáin, kevésbé forgalmas terein találták meg ideiglenes/állandó helyeiket. Az egykori kényelmi cikkeken az idő vas foga meglátszik – komfortjukat elvesztették, már nem csak alkalmi használatra kerülnek elő s lakóik is kicserélődtek. Az ilyen formában fellelhető, gyakran a lakhatási problémákra megoldást nyújtó mobil-kocsikat bemutató sorozatát a művész egy-egy a 'lakó és otthona' jellegű fotóval egészíti ki, amellyel egy további, komplexebb értelmezési szint nyílik meg a látogató előtt.
Az Átlátás 9 alkotó, 6 kurátor és 6 galéria együttműködéseként márciusig hat kiállítással jelentkezik, de ennél jóval többet takar. A projekt célja fiatal, pályájuk elején járó alkotók, kurátorok, valamint a galériák kooperációjának előmozdítása. A projekt harmadik megnyitója a Demo Galériában lesz január 12-én: Egy város láthatatlan metszete - Kerekes Emőke, Kádár Levente Kurátor: Stánitz Zsuzsanna Az Átlátás 9 alkotó, 6 kurátor és 6 galéria együttműködéseként márciusig hat kiállítással jelentkezik, de ennél jóval többet takar. A projekt célja fiatal, pályájuk elején járó alkotók, kurátorok, valamint a galériák kooperációjának előmozdítása. A projekt harmadik megnyitója a Demo Galériában lesz január 12-én: Egy város láthatatlan metszete - Kerekes Emőke, Kádár Levente Kurátor: Stánitz Zsuzsanna A benjamini kószáló, a flâneur habitusának filozófiája szerint az utcák járása önmagában egy speciális olvasási formát jelent, amely során a mellettünk elhaladó emberek, az utcai kirakatok, a kocsik, a növényzet, mind egyfajta üzenethalmazzá alakulnak át, s a legkülönbözőbb formában mesélik el saját történetüket. Az Egy város láthatatlan metszete kiállításon szereplő művészek fotográfiái is egy alternatív szemlélési módnak megfelelő városi szeletet, a 21. századi Budapest látképébe ivódott, múltbéli lenyomatokat térképeznek fel. A városi térben fellelhető beton-virágládákról készített sorozatával Kerekes Emőke a ládák célszerűségi jelentését meghaladó értelmi jelentőségére utal. A szocialista múltat megidéző virágládák túllépik a tárgyi emlékezet horizontját, s immár a kollektív emlékezet engramjaiként szolgálnak. A múlthoz való visszanyúlás tudjuk, tárgyi maradványokon, emlékműveken stb. keresztül történik, de mit sem ér a folyamat, ha nincs egyfajta aktív emlékezet, amely mindezt feldolgozza, fenntartja s áthagyományozza. A kollektív emlékezet mibenléte folyamatos diskurzus eredményeképpen alakul ki – Mit is jelentenek bizonyos emlékek? Mire / hogyan kell emlékeznünk? A művész fotográfiáin a virágládák környezeti látványuktól megfosztva, absztrahálva jelennek meg – mi történik tehát a modellel azáltal, hogy a mindennapi környezetéből kiemeli, majd semleges háttér elé helyezi; mely az a rétegzett jelentés, amelyet ezen reprezentáció által kezdhetünk el kibontogatni? Az európai szinten a 2. világháborút követően elterjedő, tömegesen gyártott lakókocsik a poszt-háborús, újonnan berendezkedő társadalmak szabadidő eltöltésének újszerű igényét jelezték. A mobilitás szimbólumaként is számon tartott lakóautók Kádár Levente sorozatán azonban egy letűnt kor emléknyomaiként szerepelnek. A Caravan c. sorozat olyan, a mobilitásuktól megfosztott, funkciójukat tekintve átformált, fix pozíciójú lakókocsikat gyűjt össze, amelyek napjaink budapesti utcáin, kevésbé forgalmas terein találták meg ideiglenes/állandó helyeiket. Az egykori kényelmi cikkeken az idő vas foga meglátszik – komfortjukat elvesztették, már nem csak alkalmi használatra kerülnek elő s lakóik is kicserélődtek. Az ilyen formában fellelhető, gyakran a lakhatási problémákra megoldást nyújtó mobil-kocsikat bemutató sorozatát a művész egy-egy a 'lakó és otthona' jellegű fotóval egészíti ki, amellyel egy további, komplexebb értelmezési szint nyílik meg a látogató előtt.
A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója legfontosabb feladata, hogy a pályakezdő alkotókat és elméleti szakembereket professzionális szakmai lehetőségekhez juttassa. Felismerve, hogy mennyire nehéz szakmai pályájukat elkezdeni, megfelelő formában bemutatkozni, önálló kiállítással jelentkezni, 2011. legelején fogalmazódott meg egy olyan projekt ötlete, mely önálló kiállítási lehetőséget biztosít fiatal fotográfusoknak és kurátoroknak, akiket pályázat útján különböző kiállítóhelyek képviselői és a projekt menedzserei választottak ki. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója legfontosabb feladata, hogy a pályakezdő alkotókat és elméleti szakembereket professzionális szakmai lehetőségekhez juttassa. Felismerve, hogy mennyire nehéz szakmai pályájukat elkezdeni, megfelelő formában bemutatkozni, önálló kiállítással jelentkezni, 2011. legelején fogalmazódott meg egy olyan projekt ötlete, mely önálló kiállítási lehetőséget biztosít fiatal fotográfusoknak és kurátoroknak, akiket pályázat útján különböző kiállítóhelyek képviselői és a projekt menedzserei választottak ki. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója Oltai Kata kurátorral egy több galériát összefogó, többrészes kiállítás-sorozatot szervezett, melynek kezdettől fogva nem csupán az volt a célja, hogy létrehozzon hat kiállítást, hanem az is, hogy a szakma különböző szereplőit az együtt-gondolkozásra, kommunikációra, problémamegoldásra, térben-gondolkodásra, koncepció-hangolásra sarkallja. Minden kiállítás egy alkotó és egy kurátor közös munkája során valósul meg. A rendelkezésre álló bő fél év alatt közös prezentációt szerveztünk, melyen mindenki beszámolt addigi munkájáról, felmerülő kérdéseiről, problémáiról. Ez az alkalom lehetsőéget adott arra, hogy a hat kiállítás szereplői: alkotók, kurátorok és a kiállítóhelyek képviselői egymás munkáit is nyomon kövessék. A programban olyan kiállítóhelyek vesznek részt, melyek nyitottak egyrészt a fotóra, mint műfajra, nyitottak arra, hogy egy teljesen friss alkotóval dolgozzanak, illetve szempont az is, hogy a non-profit és a kereskedelmi szektorból egyaránt érkezzenek. Az Átlátás projekthez csatlakozó kiállítóhelyek a Demo Galéria, a Faur Zsófi Galéria, a Karton Galéria, a Liget Galéria, a Lumen Galéria és a Nessim Galéria. Az FFS - ÁTLÁTÁS projekt kiállításai: 2011. november 24. 19.00 Trembeczki Péter: Újratervezés Faur Zsófi Galéria, 1114 Budapest, Bartók Béla út 25. kurátor: Gellér Judit ______________________________________ 2011. december 8. Halász Dani: Fogd a pénzt és fuss Lumen Galéria Kurátor: Stenczer Sári _____________________________________ 2012. január 12. Kádár Levente, Kerekes Emőke Demo Galéria Kurátor: Stánitz Zsuzsanna ______________________________________ 2012. január 20. Érmezei Lili Zoe, Kaulics Viola Nessim Galéria Kurátor: Meggyesházi Éda ______________________________________ 2012. február 23. Ív&Candie (Gáldi Vinkó Andrea, Szombat Éva): r.í.c chicks Liget Galéria Kurátor: Somosi Rita ______________________________________ 2012. március 22. Ember Sári: Családfa nyáron Karton Galéria Kurátor: Benkő Zsuzsanna A dátumok a kiállítások megnyitóit jelölik. Ahol az alkotók már meg tudták adni a kiállítás címét, jelöltük, a továbbiakban részleteket a www.atlatas.hu -n közlünk. Az FFS-Átlátás sorozat projektmenedzserei Oltai Kata kurátor és Nánási László az FFS részéről.
A Lumen Galériában láthatják az érdeklődők a Phasebook Project második önálló kiállítását 2011 június 28-tól augusztus 27-ig.Megnyitó: 2011 június 28, kedd 20 óra. A kiállítást megnyitja: Márkus László, a Phasebook Project modellje 2009-ben és 2010-ben. A projekt A Phasebook egy művészeti projekt melynek célja, hogy a kortárs fotográfia legkülönbözőbb eszközeivel évről-évre szubjektív, mégis átfogó képet adjon magyarország fesztiváljainak résztvevőiről, a magyarországi fesztiválkultúráról. A Lumen Galériában láthatják az érdeklődők a Phasebook Project második önálló kiállítását 2011 június 28-tól augusztus 27-ig. Megnyitó: 2011 június 28, kedd 20 óra. A kiállítást megnyitja: Márkus László, a Phasebook Project modellje 2009-ben és 2010-ben. A projekt A Phasebook egy művészeti projekt melynek célja, hogy a kortárs fotográfia legkülönbözőbb eszközeivel évről-évre szubjektív, mégis átfogó képet adjon magyarország fesztiváljainak résztvevőiről, a magyarországi fesztiválkultúráról. A jövőben megvalósuló phasebook.hu honlap lehetőséget ad az alkotók által szubjektív szempontok alapján lefényképezett személyeknek, hogy magukról további információkat, képeket osszanak meg a site látogatóival. Az alkotók saját véleménye így a lefényképezett személyek által megosztott információkkal, az önmagukról alkotott képpel vethetők össze, ami további vizsgálatra ad lehetőséget a magyarországi fesztiválkultúrával kapcsolatban. A különleges technikai eljárás, az üvegnegatív haszálata és az ezzel járó hosszú expozíciós idő (körülbelül 5-10 másodperc) megkövetelte a modellektől a statikus pozíciót és az érzelemmentes arckifejezést. Az angol phase szó - mozzanat, szakasz - egyaránt utal a fesztiválok időszerűségére és a projekt technikai jellegére. A Phasebook.hu továbbá reakció a globális közösségi oldalak hirtelen elterjedésére és népszerűvé válására, illetve az ezzel együtt kialakuló közösségi kultúrára. A Phasebook Projektet Kádár Levente és Károlyi György alapította 2009-ben. 2009 A projekt első állomása a Sziget Fesztivál 2009 volt. A rendezvény bejáratánál 5 nap alatt 16 országból 79 személy ült modellt nagyformátumú kameránknak. Modelljeinket ülő helyzetben szemből és profilból fényképeztük. A Phasebook Projekt elsőként a budapesti Millenáris Parkban mutatkozott be 2010 Május 7.-Július 6. között. A kiállítás kurátora Kincses Károly volt, a megnyitó beszédet Németh Juci tartotta. A kiállítást négy hét alatt több mint ötvenezren látták (forrás: Millenáris Nonprofit Kht.) 2010 A 2010-es évben öt fesztiválon készítettünk fényképeket. A rendezvényeket úgy válogattuk, hogy azok tematikájukban és kínálatukban különbözzenek, földrajzi elhelyezkedésükben pedig különböző régiókat fedjenek le. A 2009-es sorozat tematikájától annyiban tértünk el, hogy a portréképek mellett egyészalakos felvételeket is készítettünk, és modelljeinket arra kértük, foglalják össze egy mondatban a fesztivállal kapcsolatos pillanatnyi érzéseiket. A Phasebook projekt 2010-es képeit először a Szegeden, a Generációs Különbségek című tematikus nemzetközi fotókiállításon mutatták be a Fotóhónap 2010 keretein belül. Szerepelt a budapesti Generációs Különbségek összművészeti fesztiválon a Gödör klubban, illetve a Möbelkunstban, a Portfolio Points 2011 kiállítássorozat keretén belül. A Phasebook.hu projekt 2010-ben készült sorozatának hivatalos kiállítása 2011. június 28.-án nyílik a budapesti Lumen galériában. 2011 A 2011-es sorozatot reményeink szerint 6-8 fesztiválon fogjuk elkészíteni. A portré- és egészalakos képeket kiegészítik a fesztiválokon készített tájképek, illetve portréfilmek.
Helyszín: Millenáris, BudapestH–1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20. Megnyitó beszédet tart Németh Juci! Ezek után az Add to Favorites zenekar ad koncertet. A kiállítás kurátora: Kincses Károly Megtekinthető: naponta 06.00-23.00 óráig A Phasebook.hu egy művészeti projekt, amelynek célja, hogy a kortárs fotográfia legkülönbözőbb eszközeivel - évről-évre szubjektív, mégis átfogó - képet adjon Magyarország fesztiváljainak résztvevőiről, a magyarországi fesztiválkultúráról. Helyszín: Millenáris, Budapest H–1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20. Megnyitó beszédet tart Németh Juci! Ezek után az Add to Favorites zenekar ad koncertet. A kiállítás kurátora: Kincses Károly Megtekinthető: naponta 06.00-23.00 óráig A Phasebook.hu egy művészeti projekt, amelynek célja, hogy a kortárs fotográfia legkülönbözőbb eszközeivel - évről-évre szubjektív, mégis átfogó - képet adjon Magyarország fesztiváljainak résztvevőiről, a magyarországi fesztiválkultúráról. A jövőben megvalósuló phasebook.hu honlap lehetőséget kínál az alkotók által szubjektív szempontok alapján lefényképezett személyeknek, hogy magukról további információkat, Képeket osszanak meg az oldal látogatóival Az alkotók saját véleménye így a lefényképezett személyek által megosztott információkkal, az önmagukról alkotott képpel vethetők össze, amely további vizsgálatra ad lehetőséget a magyarországi fesztiválkultúrával kapcsolatban. Az angol phase szó (’mozzanat, szakasz’) egyaránt utal a fesztiválok időszerűségére, és a projekt technikai jellegére. A Phasebook.hu reakció továbbá a globális közösségi oldalak hirtelen elterjedésére - és népszerűvé válására, illetve az ezzel együtt kialakuló közösségi kultúrára. A projekt első állomása a Sziget Fesztivál 2009 volt. A rendezvény bejáratánál 5 nap alatt 16 országból 79 személy ült modellt a két fotográfus nagyformátumú kamerájának. A különleges technikai eljárás, az üvegnegatív használata, illetve az ezzel járó hosszú expozíciós idő (körülbelül 5-10 másodperc) megkövetelte a modellektől a statikus pozíciót - és az érzelemmentes arckifejezést. Az ülő helyzetben, szigorúan az objektívbe meredő - vagy a kamerának profilt ülő - modellek - minden érzelemtől mentes - portréi lehetőséget nyújtanak az analitikus vizsgálatra a fesztivál résztvevőinek, tehát a fesztiválok mélyebb megismerésére és megértésére. Az alkotók igyekeztek a fesztivál sokszínűségére felhívni a figyelmet, így a különböző zenei és trend-szubkultúrákról átfogó képet adni, illetve a látogatók nemzetiségi és életkori eloszlását hűen prezentálni. Céljuk - néhány jellegzetes arcon keresztül - a fesztiválok változatos összetételű tömegének bemutatása. A Phasebook.hu projectet Kádár Levente és Károlyi György alapította 2009 nyarán. Károlyi György 1988-ban született Budapesten, ahol jelenleg él és dolgozik. Tanulmányait 2006-ban kezdte a Práter utcai iskolában, itt ismerkedett meg a nagyformátumú technikával, illetve az analóg és archaikus fényképezéssel. 2009-ben szakvizsgázott. 2007-ben helyezkedett el a Budapesti Flashback Photo Studiónál - mint műtermi asszisztens - később pedig: mint fotográfus. Itt ismerkedett meg a műtermi világítással, illetve az alkalmazott fotográfia területeivel. Főnöke és mentora, Boldizsár Zoltán vezette be az autonóm fotográfiába. Művészetére nagy hatással van Richard Avedon és Irwing Penn. Munkája mellett szabadúszóként fő érdeklődési területe az akt- és a portréfotó. Kádár Levente 1987-ben született Budapesten. Érettségi után a Kaposvári Egyetem Művészeti Karának Fotóriporter és Képszerkesztő szakán folytatta tanulmányait. 2007-től egy évet töltött a dániai Vraa Hojskolén, ahol az archaikus fotográfiai eljárásokról, illetve a közép- és nagyformátumú fényképezésről tanult. Itt ismerkedett meg a folyékony emulzióval, és annak üvegen, papíron való alkalmazásával. 2008-tól a Kaposvári Egyetem Fotográfia (B.a.) szakán folytatta tanulmányait. 2009 februárjától a Flashback Photo Studiónál gyakornok, majd fotóasszisztens, fotográfus
A nélkülözésről, Lipótmezőn és romatelepeken készült felvételekből válogató kiállítás négy fotóművész munkája: Szilágyi Lenke, Pál Anna Viktória, Kádár Levente és Mizik Marcell. Helyszín: Wakku.hu Budapest, VII. Kazinczy u. 21. Megnyitja: Donáth László A nélkülözésről, Lipótmezőn és romatelepeken készült felvételekből válogató kiállítás négy fotóművész munkája: Szilágyi Lenke, Pál Anna Viktória, Kádár Levente és Mizik Marcell. Helyszín: Wakku.hu Budapest, VII. Kazinczy u. 21. Megnyitja: Donáth László
