Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Scroll down for English Szeptember 27-én, pénteken a kiállítás egyik művésze, Eperjesi Ágnes tart tárlatvezetést 17 órától. A részvétel érvényes múzeumi belépővel ingyenes. A tárlatvezetés nyelve magyar. Maurer Dóra „Fényelvtan”-műhelye, 1987-1988 2024. 05. 10. – 2024. 10. 13. Maurer Dóra életművében igen fontos szerepet játszott pedagógiai tevékenysége. Tanítványaival számos alkotótechnikával kísérletezett, köztük fotogram-kurzust is vezetett 1987-1988 között, melyen Czeizel Balázs, Eperjesi Ágnes, Hübner Teodóra, Jederán György és Zsuffa Csaba vettek részt. A „Vizuális kísérletek“ című, az Iparművészeti Főiskolán tartott órákon együtt dolgozva, sokszor egymás műveire reflektálva hozták létre fotogramjaikat, mely képek a kiállítás fókuszában állnak. Maurer tanári koncepciója az volt, hogy „a fotogram ábécéjének, enciklopédiájának” kidolgozásával foglalkozzanak, szisztematikusan fókuszálva a kép előállításának alkotóelemeire. A tárlat a különböző kísérletezési módok szerint mutatja be a Maurer-tanítványok, Czeizel, Eperjesi, Hübner és Jederán munkáit: a fény, a tárgy, a fényérzékeny felületek, a vegyszerek hatásait, a mozgás és a szín fotogramokká vált aktusait. A technikai eljárásokat gyakran kombinálták, így születtek műfaji találmányaik, mint a „kemofotogram”, vagy a „fotofrottázs”, melyekre a tárlat számos példát bemutat. „A fotogram ereje a hitelesség, hogy a tárgyak eredeti méretükben hagynak nyomot.” – foglalja egy mondatba Eperjesi Ágnes a technika egyedülálló értékét Beke Lászlónak, a kiállítás egyik főfalán is olvasható 1988-as Fotogrammatika-katalógusukban megjelent, műhelytársaival közös interjúban. Százkettő év telt el azóta, hogy Moholy-Nagy László vagy Man Ray fény-modulálásainak vívmányaival útjára indult a fotográfia legnépszerűbb kísérleti ágának története, melynek kiemelkedő előnye, hogy az alkotó nem igényel fényképezőgépet, csupán egy érzékeny fotópapírlapot. A fotogram, a fény lenyomata, egy kémiai és optikai jelenség egyesüléséből keletkező kép, ahol „a fényforrás és a nézőpont azonosak” (Maurer). Maurer Dóra „Fotogrammatika” – vagy ahogy Forgách András elnevezte – „Fényelvtan” műhelye mindmáig meghatározó tapasztalatokhoz vezette egykori tanítványait, akik ma is figyelnek Mesterük szavára. Tárlatunk célja tisztelet- és köszönetnyilvánítás az idén júniusban nyolcvanhetedik születésnapját ünneplő Maurer Dórának, Múzeumunk legfontosabb partnerének, az OSAS művészcsoport alapítójának. A kiállított fotói és fotogramjai az életmű fontos, a festményeinél, grafikáinál jelentősen kisebb számban fellelhető remekei, a kurzusán tanított kísérletezések előzményei. Kiállító művészek: Maurer Dóra, Czeizel Balázs, Eperjesi Ágnes, Hübner Teodóra és Jederán György Kurátorok: Czeizel Balázs, Pócs Veronika /// EN On Friday, September 27, one of the artists of the exhibition, Ágnes Eperjesi, will hold a guided tour in Hungarian starting at 5 PM. Participation is free with a valid museum ticket. Dóra Maurer’s “Light-grammar” workshop, 1987-1988 10 May 2024 – 13 October 2024 Dóra Maurer’s pedagogical work played a significant role in her body of work. She experimented with various creative techniques with her students, including leading a photogram course between 1987 and 1988, attended by Balázs Czeizel, Ágnes Eperjesi, Teodóra Hübner, György Jederán and Csaba Zsuffa. Collaborating in the “Visual Experiments” sessions held at the Hungarian Academy of Applied Arts, they often created their photograms together, reflecting on each other’s works, which are the focus of the exhibition. Maurer’s teaching concept was to develop “the alphabet, the encyclopedia” of photograms, systematically focusing on the creative elements of image production. The exhibition presents the works of Maurer’s students, Czeizel, Eperjesi, Hübner, and Jederán, according to various experimental methods: the effects of light, objects, photosensitive surfaces, chemicals, and the acts of movement and color transformed into photograms. They frequently combined technical procedures, resulting in genre inventions such as “chemophotogram” or “photofrottage,” of which the exhibition presents numerous examples. “The power of the photogram lies in its authenticity, leaving traces of objects in their original size,” summarizes Ágnes Eperjesi the unique value of the technique to László Beke in an interview published in their 1988 Photogrammatics catalogue, also displayed on one of the main walls of the exhibition. One hundred and two years have passed since the advent of the most popular experimental branch of photography initiated by the achievements of László Moholy-Nagy or Man Ray in light modulation, distinguished by the fact that the creator does not require a camera, only a sensitive photographic paper. The photogram, a trace of light, is an image created from the combination of chemical and optical phenomena, where “the light source and the viewpoint are identical” (Maurer). Dóra Maurer’s workshop on “Photogrammatics”, or as András Forgách called it, “Light-grammar”, has led her former students to defining experiences, and they still heed their master’s words today. Our exhibition aims to pay tribute and express gratitude to Dóra Maurer, founder of the OSAS artist group who celebrates her eighty-seventh birthday this June, and is the most important partner of our Museum. Her exhibited photographs and photograms are important pieces of her oeuvre, while significantly fewer in number than her paintings and graphic works, and are the precursors of the experiments she taught in her course. Exhibiting artists: Dóra Maurer, Balázs Czeizel, Ágnes Eperjesi, Teodóra Hübner és György Jederán Curators: Balázs Czeizel, Veronika Pócs Dóra Maurer’s “Light-grammar” workshop, 1987-1988 10 May 2024 – 13 October 2024 Dóra Maurer’s pedagogical work played a significant role in her body of work. She experimented with various creative techniques with her students, including leading a photogram course between 1987 and 1988, attended by Balázs Czeizel, Ágnes Eperjesi, Teodóra Hübner, György Jederán and Csaba Zsuffa. Collaborating in the “Visual Experiments” sessions held at the Hungarian Academy of Applied Arts, they often created their photograms together, reflecting on each other’s works, which are the focus of the exhibition. Maurer’s teaching concept was to develop “the alphabet, the encyclopedia” of photograms, systematically focusing on the creative elements of image production. The exhibition presents the works of Maurer’s students, Czeizel, Eperjesi, Hübner, and Jederán, according to various experimental methods: the effects of light, objects, photosensitive surfaces, chemicals, and the acts of movement and color transformed into photograms. They frequently combined technical procedures, resulting in genre inventions such as “chemophotogram” or “photofrottage,” of which the exhibition presents numerous examples. “The power of the photogram lies in its authenticity, leaving traces of objects in their original size,” summarizes Ágnes Eperjesi the unique value of the technique to László Beke in an interview published in their 1988 Photogrammatics catalogue, also displayed on one of the main walls of the exhibition. One hundred and two years have passed since the advent of the most popular experimental branch of photography initiated by the achievements of László Moholy-Nagy or Man Ray in light modulation, distinguished by the fact that the creator does not require a camera, only a sensitive photographic paper. The photogram, a trace of light, is an image created from the combination of chemical and optical phenomena, where “the light source and the viewpoint are identical” (Maurer). Dóra Maurer’s workshop on “Photogrammatics”, or as András Forgách called it, “Light-grammar”, has led her former students to defining experiences, and they still heed their master’s words today. Our exhibition aims to pay tribute and express gratitude to Dóra Maurer, founder of the OSAS artist group who celebrates her eighty-seventh birthday this June, and is the most important partner of our Museum. Her exhibited photographs and photograms are important pieces of her oeuvre, while significantly fewer in number than her paintings and graphic works, and are the precursors of the experiments she taught in her course. Exhibiting artists: Dóra Maurer, Balázs Czeizel, Ágnes Eperjesi, Teodóra Hübner és György Jederán Curators: Balázs Czeizel, Veronika Pócs https://www.facebook.com/events/1067922281375516/
In 1925, photographer André Kertész (American, born Hungary, 1894–1985) arrived in Paris with little more than a camera and meager savings. Over the next three years, the young artist carved out a photographic practice that allowed him to move among the realms of amateur and professional, photojournalist and avant-garde artist, diarist and documentarian. By the end of 1928, he had achieved widespread recognition, emerging as a major figure in modern art photography alongside such figures as Man Ray and Berenice Abbott. During this three-year period, he chose to print most of his photographs on carte postale, or postcard paper. Although this choice may have initially been born of economy and convenience, he turned the popular format toward artistic ends, rigorously composing new images in the darkroom and making a new kind of photographic object. Postcards from Paris is the first exhibition to bring together Kertész’s rare carte postale prints. These now-iconic works offer new insight into his early, experimental years and reveal the importance of Paris as a vibrant meeting ground for international artists, who drew inspiration from each other to create new, modern ways of seeing and representing the world. Open: FEBRUARY 18–MAY 29, 2022 For more information visit the event's website.
A Budapest Fotófesztivál és a Műcsarnok különleges válogatást mutat be a New York-i Howard Greenberg Gallery gyűjteményéből. Az ötödik éve megrendezett Budapest FotóFesztivál nyitókiállításán 41 fotográfus 71 felvételén a fotográfia 20. századi történetének részletgazdag képe rajzolódik ki. A kiállítás kurátorát, a diChroma Photography igazgatóját, Anne Morint a fotótörténeti archívumok iránt érdeklődése vezette a New York-i galeristához. A világhírű galéria archívumából készült személyes válogatásában a 20. századi fotográfia legjelentősebb alkotóinak kitűnő képeit láthatja a budapesti közönség, ismerős és ritkán látható felvételeket egyaránt. Az ikonikus nevek között, mint Berenice Abbott, Araki, John Heartfield, William Eggleston, Walker Evans, Allen Ginsberg, Helmut Newton vagy Man Ray, számunkra kitüntetett helyet foglalnak el a világhírű magyar származású fotográfusok, köztük André Kertész, Robert Capa és Martin Munkácsi. Önálló kiállításlátogatás A programokon való részvételhez jegyvásárlás és előzetes online regisztráció szükséges! Itt az ötödik Műtárgyak Éjszakája! A műtárgy. com a hazai műkereskedelem vezető műtárgykereső-, hirdető- és hírportálja, a Műtárgybefektetési Konferencia, valamint a Magyar művészek aukciós piaca kiadója, 2021-ben ötödik alkalommal rendezi meg nagyszabású közönségprogramját. A június 17-19. között megrendezésre kerülő háromnapos rendezvény Budapest 50 helyszínén, több mint 100 programmal várja a műtárgyak izgalmas világa iránt érdeklődő közönséget. A háromnapos fesztiválon az érdeklődők betekintést nyernek a múzeumok, műtermek, galériák és aukciósházak színfalai mögé. A workshopokon többek között a Herendi porcelánformázás és festés praktikáit, a betonszobrászatot, a sokszorosított grafikai eljárásokat magunk is kipróbálhatjuk. A szakmai előadásokon számtalan izgalmas műkereskedelmi témáról hallhatunk a szakma kiválóságaitól. Feltárulkoznak a raktárak, restaurátor és műtárgykészítő műhelyek. Ellátogatunk kortárs művészek műtermeibe, ahol lehetőségünk nyílik betekinteni a művészi alkotófolyamatokba. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem maradnak el az izgalmas tematikus séták és a filmvetítés sem, a gyerekeket, családokat is kreatív foglalkozásokkal várjuk. Számtalan új izgalmas helyszín és program várja a műtárgyak szerelmeseit az idei fesztiválon, a látogatók 12 féle programtípus közül szemezgethetnek. A programokon való részvételhez jegyvásárlás és előzetes online regisztráció szükséges! Szervező: A mutargy.com a hazai műkereskedelem vezető műtárgykereső-, hirdető - és hírportálja. Mikor: június 17-19. Programok: https://www.mutargyakejszakaja.hu/ Jegyvásárlás: https://www.mutargyakejszakaja.hu/jegyvásárlás , (Limitált elővét: március 30-tól), regisztráció: április 20-tól Weboldal: https://www.mutargyakejszakaja.hu/ IV. Műtárgyak Éjszakája 2020.: https://www.youtube.com/watch?v=IXARQFIpwuI The Artfluencer díjnyertes kampány: https://www.youtube.com/watch?v=Iz3CXmQFjK4&t=4s Főtámogató: MKB Private Banking Sajtókapcsolat: Csinos Gabriella: +3630-5117549, info@mutargy.com Ne maradjatok le! Az eseményt folyamatosan frissítjük a programokkal. https://www.facebook.com/events/3418174871615306/
Hagyományos, élő exkluzív tárlatvezetés Simon Márton költő, műfordítóval, a slam poetry kiemelkedő alakjával a FOTÓIKONOK - Archívumból történelem | Howard Greenberg Gallery, New York c. kiállításon. Az ötödik éve megrendezett Budapest FotóFesztivál nyitókiállításán 41 fotográfus közel 70 felvételén a fotográfia 20. századi történetének részletgazdag képe rajzolódik ki. A világhírű galéria archívumából készült személyes válogatásában a 20. századi fotográfia legjelentősebb alkotóinak kitűnő képeit láthatja a budapesti közönség, ismerős és ritkán látható felvételeket egyaránt. Az ikonikus nevek között, mint Berenice Abbott, Araki, John Heartfield, William Eggleston, Walker Evans, Allen Ginsberg, Helmut Newton vagy Man Ray, számunkra kitüntetett helyet foglalnak el a világhírű magyar származású fotográfusok, köztük André Kertész, Robert Capa és Martin Munkácsi. A Műcsarnok jelenleg csak védettségi igazolvánnyal látogatható, megértésüket köszönjük! Jegyár: 2500 Ft https://jegymester.hu/production/60476/mucsarnok-exkluziv-tarlatvezetes-simon-martonnal-a-fotoikonok-tarlaton/6000549 Jegyek korlátozott számban elérhetők, a programon 10 főt tudunk fogadni. A tárlatvezetést követő héten a program 900 Ft-os jegy megváltásával elérhető lesz online is, felvételről, kiegészítésekkel. A kiállításról: http://mucsarnok.hu/fotoikonok https://www.facebook.com/events/201132611676062/
Az ötödik éve megrendezett BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL 2021. március 27. és május 21. között ismét izgalmas programsorozatot állított össze bevonva Budapest múzeumait, galériáit és a nemzetközi kultúrintézeteket. Budapest nemzetközi hírű, idén több, mint 50 kiállítást és szakmai programot felvonultató eseménysorozata a hagyományokhoz híven a Műcsarnokban nyitja meg programsorozatát. A BPF 2021 különleges fotótörténeti nyitókiállítása március 27-től látható FOTÓIKONOK - Archívumból történelem | Howard Greenberg Gallery, New York címmel, melyben 41 fotográfus 71 felvételén a fotográfia 20. századi történetének részletgazdag képe rajzolódik ki. A világhírű galéria archívumából készült személyes válogatásában a 20. századi fotográfia legjelentősebb alkotóinak kitűnő képeit láthatja a budapesti közönség, ismerős és ritkán látható felvételeket egyaránt. A fesztivál számára Anne Morin, a kiállítás kurátora által összeállított tárlaton az ikonikus nevek között, mint Berenice Abbott, Araki, William Eggleston, Walker Evans, Allen Ginsberg, Helmut Newton vagy Man Ray, számunkra kitüntetett helyet foglalnak el a világhírű magyar származású fotográfusok, köztük André Kertész, Robert Capa és Martin Munkácsi. A kiállítás 2021. március 27-től június 27-ig látogatható. A Budapest FotóFesztivál 5. alkalommal nyílik meg 2021. március 26-án 19 órakor a Műcsarnokban, ezúttal virtuálisan, amely Facebook és Youtube oldalunkon lesz követhető és a Műcsarnok Youtube oldalán: https://www.youtube.com/channel/UCkkNvVaRvuvLTJYhL6vfopg https://www.facebook.com/BudapestPhotoFestival https://www.youtube.com/user/mucsarnok Az évente meghirdetett kortárs magyar fotóművészeti pályázat idén Élet/Kép címmel a magyar fotográfia közel múltjának egyik legkedveltebb műfaját mutatja be. A mindennapi élet jellemző mozzanatait, helyzeteit, pillanatait, szépségét bemutató, neves magyar alkotók munkáiból válogatott kiállítás a Kiscelli múzeumban május 20-tól július 18-ig látható. A fesztivál szintén hagyományosan megtartott, fiatal alkotókat reprezentáló Fresh Meat című kiállítása a Hybridart Space galériában a kortárs fotóművészet legifjabb generációjának munkáiból válogat. A nemzetközi kultúrintézetek ismét hazai alkotóikat hozzák el a fesztivál közönségének. A koreai, cseh, szlovák, lengyel és portugál tárlatok között, először látható Magyarországon Letizia Battaglia az olasz dokumentarizmus, fotózsurnalizmus kiemelkedő alakjának szicíliáról szóló személyes hangvételű anyaga az Olasz Kultúrintézetben, illetve a fiatal mexikói fotográfusnő María Paula Martínez Jáuregui Lorda a Mexikóban található három gleccser olvadásának problémáját feldolgozó anyaga a Red Door Galériában. A budapesti múzeumok és galériák ismét a magyar fotográfia sokszínűségét mutatják be, csakúgy, mint az idén a BPF fesztiválközpontjaként debütáló Dokubrom galéria, ahol fesztiválközponthoz híven a BPF Nights programsorozában fotóművészeti előadások és az éves portfolio review kerül megrendezésre. Reményeink szerint a kiállításokat 2021-ben már nemcsak az online térben, de a valóságban, személyes jelenlétben tudjuk perezentálini a budapeti közönségnek, ezzel is a friss tavaszi szellőt, a megújulást, a felszabadultság érzését elhozva a fotográfia művészete által. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármesterének köszöntő szavait idézve: “A fénykép hatalma abban rejlik, hogy lehetővé teszi olyan pillanatok tüzetes vizsgálatát, amelyeket az idő sodrása rögtön elmosna. Vizsgáljuk meg tüzetesen a múlt lenyomatait, élvezzük a művek befogadását és köszöntsük együtt a fotográfia ünnepét!” KIÁLLÍTÁSOK, SZAKMAI ÉS KÖZÖNSÉGPROGRAMOK, ELŐADÁSOK, TÁRLATVEZETÉSEK. BPF2021, VÁRJUK ÖNÖKET SZERETETTEL! Mucsy Szilvia fotográfus, a fesztivál igazgatója Somosi Rita művészettörténész, a fesztivál kurátora Szarka Klára fotótörténész, a fesztivál kurátora Kocsány Kornél sajtó és program koordinátor https://www.facebook.com/events/748799692322291/
Az óriási érdeklődésre tekintettel február 9-én újabb fotós workshopra várjuk az érdeklődőket! Digitális vagy analóg? Természetes vagy mesterséges ? Eredeti vagy repro? Spontán vagy beállított? A világhírű fotográfus, az amerikai Man Ray kiállítása kapcsán készíthetünk portrét profi géppel és mobillal is, végül pedig képet hívhatunk elő a ma már ritkán használt nedves kollódiumos eljárással. Fotós workshop február 9-én 16 órától a MODEM-ben Barakonyi Szabolcs és Varga Tamás vezetésével. Program: 16 óra: Barakonyi Szabolcs fotóművész 18 óra: Varga Tamás fotográfus Részvétel: kiállítási jeggyel (1000 Ft, diák/nyugdíjasjegy: 500 Ft). A létszám a technikai igények és lehetőségek miatt korlátozott. Workshopunkra a MODEM pénztárában, illetve az alábbi linken tudnak jegyet vásárolni és egyúttal regisztrálni: https://modemart.jegy.hu/program/digitalis-vagy-analog-fotos-workshop-a-modemben-101185 https://www.facebook.com/events/374926896668160/
Man Ray világhírű fotográfiáit a MODEM tárlatvezetőivel vasárnaponként 16 órától tekinthetik meg a látogatók a Kísérlettől a művészetig kiállításunkon. A belépő 1000 Ft (diák-/nyugdíjasjegy: 500 Ft). A tárlattal bepillantást engedünk a művész korai munkáitól a második világháború után készült alkotásaiig, megismerhetjük önarcképeit és nőkről készített portréit is, melyek sokszor olyan szituációkat mutatnak, amelyek elrugaszkodnak a valóságtól, humorosak, a korabeli művészeti világ inspirációinak elemeit mutatják. A kiállításon a néző nemcsak egy rendkívüli művész gondolkodásmódját és képi vízióját ismerheti meg több mint száz alkotáson keresztül, hanem bepillantást nyerhet a huszadik század első felének játékos, kísérletező művészi attitűdjébe is, ami mindent megengedett, ami a kép megújításához járulhatott hozzá. https://www.facebook.com/events/2237844806268022/
Kísérlettől a művészetig: Man Ray fotográfiái kiállításunkon Gerhes Gábor Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja kalauzolja végig az érdeklődőket december 9-én, vasárnap 14 órától. Belépő: 1000 Ft. Jegyek korlátozott számban már kaphatók a MODEM jegypénztárában. A tárlattal bepillantást engedünk a művész korai munkáitól a második világháború után készült alkotásaiig, megismerhetjük önarcképeit és nőkről készített portréit is, melyek sokszor olyan szituációkat mutatnak, amelyek elrugaszkodnak a valóságtól, humorosak, a korabeli művészeti világ inspirációinak elemeit mutatják. A kiállításon a néző nemcsak egy rendkívüli művész gondolkodásmódját és képi vízióját ismerheti meg több mint száz alkotáson keresztül, hanem bepillantást nyerhet a huszadik század első felének játékos, kísérletező művészi attitűdjébe is, ami mindent megengedett, ami a kép megújításához járulhatott hozzá. https://www.facebook.com/events/562632204186282/
Kísérlettől a művészetig: Man Ray fotográfiái címmel újabb nagyszabású kiállításra készülünk. December 8-án a modern fotográfiai nyelvezet egyik legnagyobb alakjának és alakítójának tartott Man Ray (eredeti nevén Emmanuel Radnitzky) képeiből nyílik izgalmas tárlat a földszinti kiállítóterünkben. A kiállítás áttekintést nyújt a huszadik század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig. A Philadelphiában született Man Ray (1890-1976) művészetében a dadaizmus és az avantgárd festészet mellett pályájának korai szakaszától foglalkozott az akkor még újnak számító médium kísérleteivel és kifejezésmódjaival. Nevéhez kötődnek az úgynevezett „Rayogrammok” – Man Ray a nagyítógép alatt a papíron árnyékot vető tárgyak és anyagok alkotta kompozíciók mellett beavatkozott a nagyítás folyamatába, hogy egyedi hatású nyomatokat készítsen, hogy a kamerát nem mint a világot dokumentáló, hanem mint műalkotásokat előállító eszközt értelmezze. Művei a későbbi generációk számára mintát és kiinduló pontot jelentettek. A tárlattal bepillantást engedünk a művész korai munkáitól a második világháború után készült alkotásaiig, megismerhetjük önarcképeit és nőkről készített portréit is, melyek sokszor olyan szituációkat mutatnak, amelyek elrugaszkodnak a valóságtól, humorosak, a korabeli művészeti világ inspirációinak elemeit mutatják. A kiállításon a néző nemcsak egy rendkívüli művész gondolkodásmódját és képi vízióját ismerheti meg több mint száz alkotáson keresztül, hanem bepillantást nyerhet a huszadik század első felének játékos, kísérletező művészi attitűdjébe is, ami mindent megengedett, ami a kép megújításához járulhatott hozzá. Kurátor: Petrányi Zsolt művészettörténész Megnyitó: december 8-án 16 órakor. A kiállítást megnyitja: Kincses Károly muzeológus, fotótörténész, a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítója. Közreműködik: Horváth Marcell zongoraművész A megnyitóra busz indul december 8-án 12 órakor a Műcsarnok mellől. Jelentkezés: a regisztracio@modemart.hu címen (a korlátozott férőhelyek miatt köszönettel vesszük a mielőbbi visszajelzést, a részvétel ingyenes). https://www.facebook.com/events/1885954294836804/
A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) A kiállítást Szőcs Géza, Kultúráért Felelős Államtitkár és Baki Péter kurátor nyitja meg. A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) A kiállítást Szőcs Géza, Kultúráért Felelős Államtitkár és Baki Péter kurátor nyitja meg. A Lélek és Test, valamint a Hervé 100 című nagysikerű tárlatok után egy újabb fotóművészeti kiállításnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum. A március végén nyíló, A fotóművészet születése - A piktorializmustól a modern fotográfiáig című tárlaton látható, fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A több mint tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten ad átfogó képet a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok – többek között Alfred Stieglitz, Edward Steichen, Man Ray - mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének - André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf - műve is szerepel a több mint 200 művet bemutató tárlaton *** A piktorializmus fotográfiai korszaka mérföldkő a fényképészet történetében. Az új stílusirányzat az 1890-es években szinte egy időben bontakozott ki Angliában, Ausztriában, Franciaországban és Németországban. A fotográfia művészi értéke körüli vitákban a festészet utánzásával kívánták kivívni a fényképészet autonómiáját. Művészi példaképeik az impresszionisták voltak. A festészeti hagyományokhoz közelítő látásmód mind a technikai megoldásokban, mind pedig a tematikában tetten érhető volt. A lágy rajzolatú objektívek és a nemes eljárások használata a festői látásmódhoz való közeledést célozták meg. A piktorialista fényképezés művelői önkifejezési eszközként használták a fotográfiát, nem törekedtek a valóság pontos leképezésére. A piktorialista fotográfia legnagyobb érdeme, hogy a fényképezést művészeti rangra emelte. A fotók azonban a nemeseljárások használata miatt már szinte megtévesztő módon hasonlítottak a festményekhez, és a témaválasztásánál pedig nem használták ki a fénykép dokumentum jellegének lehetőségeit. A festészethez való túlzott közeledés azt mutatja, hogy még nem érkezhetett meg a műfaj esztétikai értelemben vett „magára találásának” kora. Ezekre a „hiányosságokra” válaszként jelent meg az 1920-as években Amerikában a Straight Photography és ezzel szinte egy időben Európában az Új Tárgyilagosság. Mindkét stílus a tiszta, objektív képi nyelv megteremtését célozta meg, radikálisan szakítva a piktorialista hagyományokkal. A kiállítás látogatói elsősorban azt a változást figyelhetik meg, mely a hagyományokhoz hű, képi világában a festészethez közelítő fotóművészet és az első világháború körül kialakult modern fotográfia között alakult ki. A kiállításon látható fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A csaknem tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten átfogó képet ad a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének műve is szerepel a tárlaton (André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf).
Helyszín:Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, Katona József tér 12. Megnyitja: Baki Péter Igazgató, Magyar Fotográfiai Múzeum Látogatható: Szerdától vasárnapig, 10 és 17 óra között. A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kultúrális Alap támogatta. Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, Katona József tér 12. Megnyitja: Baki Péter Igazgató, Magyar Fotográfiai Múzeum Látogatható: Szerdától vasárnapig, 10 és 17 óra között. A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kultúrális Alap támogatta. Gyarmathy Tihamér fotogramjait még mindig nem teljes mértékben fogadta be a magyar fotótörténet. Jogosan tehető fel a kérdés, hogy miért, hiszen ezek a műalkotások, melyek az 1950-es, 1960-as években készültek, egyfajta folytatásai a két világháború közötti avantgárd művészek által létrehozott fotogramoknak. Sőt, ötvözik is azokat, mert a statikus képi elemeket bemutató szürrealista Man Ray és a konstruktivista Moholy-Nagy László által készített „mozgó” fotogramok között helyezkednek el valahol félúton, hiszen némelyik alkotás inkább statikus képi világot mutat, más esetben pedig két, már elkészült fotogram egymásra vetítésével és elforgatásával készültek. Ezeknél a műtárgyaknál különösen fontos, hogy tudjuk keletkezésük évszámát, nem csak azért, mert ebből megállapítható, hogy a fotogramot művészi szintre emelő művészek második hullámához tartozott Gyarmathy, hanem főképpen azért, mert ha magunk elé tudjuk idézni az ’50-es évek hazai művészetének alkotásait, rádöbbenhetünk ezen alkotások unikális voltára. Gyarmathy Tihamért nem térítette el útjáról a korszak kultúrpolitikája, művészetét 1949 után is ott folytatta, ahogy annak belső törvényszerűségeiből fakadt. Fotogramjai két üveglap közé helyezett, általa kivágott növényi formákra visszautaló, textúrával rendelkező formákat rögzítő alkotások. Az így készült kollázsokat világította meg, vagy nagyítógépének fényforrásával, vagy reflektorral. Így épülnek fel csak a fény és a fényérzékeny anyag segítségével ezek az olykor szürreális, máskor realista alkotások.
Mi a fotóművészet? És mi nem az? Az egyetemes és a magyar fotóművészet nagy alakjai és stílusirányzatai. Vetített képes előadás-sorozat kb. 2000 képpel. Előadó: Szilágyi Sándor fotóművészeti író, fotográfus. Mi a fotóművészet? És mi nem az? Az egyetemes és a magyar fotóművészet nagy alakjai és stílusirányzatai. Vetített képes előadás-sorozat kb. 2000 képpel. Előadó: Szilágyi Sándor fotóművészeti író, fotográfus.Man Ray szolarizációs képei, Moholy-Nagy fotogramjai és fotógrafikái, Rodcsenko és El Liszickij extrém felül- és alulnézeti képei, Bragaglia elmozdulásos képei, Coburn széttört látványa stb. vajon nem ugyanúgy zsákutcának bizonyultak-e, mint ami a dolog fonákja volt: a festészetet és grafikát majmoló piktorializmus? A fotográfiai hibák extrém eltúlzásaival végül is a fotóművészet nyelvét újították-e meg, vagy a képzőművészetét? Vagy egyikét sem? Vagy mindkettőét - részben?Helyszín: Bálint Zsidó Közösségi HázCím: 1065 Budapest, Révay u. 16.Tel: 311-9214E-mail: info@jcc.huAz előadások időpontja: 18-tól 20 óráigBelépődíj: 400 Ft
A talált tárgyak című kiállítás az értéktelen, elhasználódott, megsemmisült tárgyak, ismételt használatba állítására, vizuális értékként való újrafelfedezésére tesz kísérletet.A Kondor Béla Közösségi Ház szeretetel meghívja Önt és kedves Családját Radics Márk Talált tárgyak (12 fénylenyomat) című kiállítására a Városháza Galériájába. A talált tárgyak című kiállítás az értéktelen, elhasználódott, megsemmisült tárgyak, ismételt használatba állítására, vizuális értékként való újrafelfedezésére tesz kísérletet.A Kondor Béla Közösségi Ház szeretetel meghívja Önt és kedves Családját Radics Márk Talált tárgyak (12 fénylenyomat) című kiállítására a Városháza Galériájába.A Talált tárgyak című kiállítás anyaga az újrahasznosítás koncepciójából alakult ki. Az értéktelen, elhasználódott, megsemmisült tárgyak, ismételt használatba állítására, vizuális értékként való újrafelfedezésére tesz kísérletet. Árnyékaik leképezésével, rekonstruált, esetenként meghamisított színekkel. Az első ránézésre nonfiguratív képek, valójában használati tárgyakat, vagy azok egy darabját ábrázolják többszörösére nagyítva.A fotogrammról:A fotogram végeredményben nem más, mint fény segítségével - kamera és kivetített negatív nélkül - a fotoszenzitív felületen létrehozott árnykép, fénylenyomat. A századelő muvészei a fotogram múlt századi előzményeiről mit sem sejtve ismerték fel a módszerben rejlo művészi potenciál erejét,s így jogosan tartjuk őket a fotogram feltalálóinak.Az első világháború elől Svájcba menekült művészek között találjuk Christian Schad fiatal német festot, aki a zürichi Dada vonzáskörzetébe kerülve 1918-19 fordulóján készítette első fotogramjait. Az apró, ollóval megnyírbált képeken a szemétkosárból előhalászott tárgyak, rongy- és papírdarabkák alkotta de-kompozíciók a dadaista esztétika koordinátarendszerében az anti-fotográfia ikonosztázisát alkották.Tristan Tzara 1920-ban közölte Dadaphone című lapjában az általa - a feltaláló neve és a képek árnyszerű (shadowlike) karaktere után - schadográfiának nevezett műveket. Schad a későbbiekben a realista festészet felé fordult, de a hatvanas években újra készített egy fotogram-sorozatot, mely 1978-ban Gaspard de la Nuit oder Die Hochzeit der Romantik mit dem Geist Dadas címen jelent meg.A new york-i Dada oszlopos tagja, Man Ray röviddel Párizsba érkezése után, 1922-ben talált rá a fotogramra, bár nem igazán tisztázott, hogy a Tzara által mutatott schadográfiák, vagy egy sötétkamra-baleset révén.A huszonkettes év végén publikált Champs Délicieux címu albumában tizenkét rayográfiát közölt, megismételve a névadás "szerző műfaj" típusú koreográfiáját.Man Ray később automatikus, öntudatlan sötétkamra-happeningként jellemezte munkáit, jelezve a dadaista attitud feloldódását a szürrealizmus kontextusában. Ő készítette az első fotogram-filmet (Retour á la Raison, 1923): a csíkokra vágott filmnegatívot egy asztallapra szegezte, majd rajszögeket, gyapjúpamacsokat, gombostuket, sót, borsot, ki tudja mi mindent szórt rá és megvilágította. Az előhívás után az egyes csíkokat felváltva ragasztotta össze kamerával készült, "realisztikus" snittekkel.Helyszín: /strong>Városháza Galéria Pestszentlőrinc - Pestszentimre Polgármesteri HivatalCím: 1184 Budapest, Üllői út 400.Nyitva:Hétfő: 13.30-18Szerda: 8-16Péntek: 8-12
