Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Családi nap a Mai Manó Házban: Vissza a jövőbe – A 19. század a 21. században 2019. március 9., szombat, 10.30 – 14.00 óra között Tavaszindító családi nap a Mai Manó Házban! Foglalkozásaink a jelenleg látható Vissza a jövőbe – A 19. század a 21. században című kiállításunk témáival és technikáival foglalkoznak, a rövidebb, fotográfiai workshopokon gyerekek és szülők egyaránt részt vehetnek, közösen és külön-külön is alkothatnak. 10.30 – 11.00: Tárlatvezetés Claudia Küssellel gyerekeknek és felnőtteknek 11.00 – 11.40: Fotó-újrahasznosítás Pál Gyöngyi vezetésével Hogyan áll össze egy fotó, milyen hatást kelt a képen egy szín vagy egy forma? A játékos műhelymunkán a képet, a festéket, az ollót mi, a gondolatokat és a kreativitást ti adjátok. 12.00 – 12.40: Fényrajzolás Trembeczki Péter vezetésével Fénnyel festő fotográfiai workshop, mely a camera obscura varázslatos világába avatja be a résztvevő kicsiket és nagyokat. A szakmai segítséget mi biztosítjuk a kalandozáshoz. 13.00 – 13.40: Emlék-átvilágítás Zách Anita vezetésével Hogyan lehetséges a közös családi emlékek megidézése, az élmények megörökítése egy olyan kortárs képalkotó eszközön, mint a lightbox? Ezen a foglalkozáson biztosan kiderül az egész család számára! A foglalkozásokat a Mai Manó Ház múzeumpedagógus csapata vezeti: Pál Gyöngyi, fotótörténész, Trembeczki Péter fotográfus és Zách Anita, pszichológus. A családi programra kedvezményes családi jegy váltható 3000 Ft-ért. A program regisztrációhoz kötött és csak megfelelő számú jelentkező esetén indul. Jelentkezni 2019. március 7-ig a maimano@maimano.hu e-mail címre küldött üzenettel lehet, feltüntetve, hány gyerek és felnőtt résztvevőre számíthatunk. http://maimano.hu/kiallitasok/vissza-a-jovobe-a-19-szazad-a-21-szazadban/ https://www.facebook.com/events/2322039551405129/
Pál Gyöngyi PhD előadása, Rennes 2 Tudományegyetem A fotográfiában a kezdetektől fogva az egyik legfontosabb műfaj a portré. Az arcképünk megörökítése az emlékezés mankója, a halál utáni pillanatnyi továbbélés lehetőségével kecsegtet. A portrék és a családi fotóalbumok rítusától az öndokumentáció, önarckép, önportré sokaságáig egy hosszú összetett út vezet, ahol önmagunk megismerésén túl, az én-képünk, illetve a rólunk alkotott képek abszolút kontrolljára vágyunk. Ezekhez igazodnak a reprezentációs és a terjesztési technikák ahol az egyre inkább automatizált analógtól a digitális fényképezőgépekig eljutunk az azonnal módosítható és megosztható virtuális párhuzamos identitásokig, amelyet lehetővé tesz az Internet, és olyan szociális hálók, mint a facebook vagy a myspace. Az önportré, és ezen belül a test képe ugyanakkor túlmutat önmagán, lehetőséget ad társadalomkritika megfogalmazására (Cindy Sherman), illetve újabb nemi szerepek (Claude Cahun, Pierre Molinier, Robert Mapplethorpe), szubkultúrák (Nan Goldin) bevallására, és végső soron ezek elfogadtatására. Pál Gyöngyi PhD előadása, Rennes 2 Tudományegyetem A fotográfiában a kezdetektől fogva az egyik legfontosabb műfaj a portré. Az arcképünk megörökítése az emlékezés mankója, a halál utáni pillanatnyi továbbélés lehetőségével kecsegtet. A portrék és a családi fotóalbumok rítusától az öndokumentáció, önarckép, önportré sokaságáig egy hosszú összetett út vezet, ahol önmagunk megismerésén túl, az én-képünk, illetve a rólunk alkotott képek abszolút kontrolljára vágyunk. Ezekhez igazodnak a reprezentációs és a terjesztési technikák ahol az egyre inkább automatizált analógtól a digitális fényképezőgépekig eljutunk az azonnal módosítható és megosztható virtuális párhuzamos identitásokig, amelyet lehetővé tesz az Internet, és olyan szociális hálók, mint a facebook vagy a myspace. Az önportré, és ezen belül a test képe ugyanakkor túlmutat önmagán, lehetőséget ad társadalomkritika megfogalmazására (Cindy Sherman), illetve újabb nemi szerepek (Claude Cahun, Pierre Molinier, Robert Mapplethorpe), szubkultúrák (Nan Goldin) bevallására, és végső soron ezek elfogadtatására. Közvetítés:
