Vancsó Zoltán (szül. Budapest, 1972) Balogh Rudolf-díjas fotográfus, fotóriporter, a kortárs magyar fotográfia egyik legeredetibb és legmeghatározóbb alkotója. Tanulmányait a legendás Práter utcai fényképész szakiskolában végezte. Pályafutását sajtófotósként indította, több mint egy évtizeden át dolgozott a 168 Óra fotóriportereként, majd a Zoom.hu képszerkesztőjeként és rovatvezetőjeként. Művészetét mélyen áthatja a spirituális útkeresés, a zazen meditáció és a filozófia: képein a megrendezetlen hétköznapi pillanatok válnak meditatív objektumokká, amelyek finom kompozícióikkal és sajátos hangulatukkal a látható valóságon túli tartalmakat tárják fel. Oktatóként is rendkívül aktív, a Szellemkép Szabadiskola egykori tanáraként, valamint az IMÁGÓ fotós iskola társalapítójaként hosszú évek óta formálja a jövő generációit.
Munkásságát a hazai és a nemzetközi szakma számtalan díjjal ismerte el: többszörös Pécsi József- és NKA-ösztöndíjas, elnyerte a Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat, a párizsi André Kertész-ösztöndíjat, 2010-ben pedig az EISA Maestro verseny győzteseként az Év fotósa lett. Pályája során több mint 14 önálló fotóalbumot jelentetett meg (köztük a Csendes képek, az Állófilmek, a Szándéktalan fény vagy az Álomvölgy). 2012-től radikális művészeti fordulatot hajtott végre: a hagyományos kiállítóterek helyett a fotófilm és az egész estés, zenével kísért mozis slideshow műfajának hazai úttörőjévé vált. Nagyszabású vetítései – mint a mozihálózatban forgalmazott Álomvölgy, a mozikban bemutatott Fakuló szezon, vagy a futás közben készített felvételekből összeállított, 4 és fél órás A csend birodalma – a magyar fotográfia egyedülálló fejezetei.
