Lugosi Lugo László

Összefoglaló (Bemutatkozás)

Lugosi László, ismertebb nevén Lugosi Lugo László (1953–2021) magyar fényképész, művészeti szakíró, filmkészítő és a hazai underground művészeti élet kiemelkedő alakja volt. Pályája kezdetén a Balázs Béla Stúdió tagjaként rövidfilmeket készített, emellett írással, angol nyelvű művészeti szövegek fordításával, sőt rövid ideig zenéléssel is foglalkozott. 1985-től független, professzionális fotósként elsősorban az építészeti és műtárgyfotózás területén alkotott. Munkáit technikai pontosság, képi fegyelem és narrativitás jellemezte. Az ő nevéhez fűződik Budapest elmúló jelenségeinek (gyárépületek, neonreklámok), valamint a kortárs művészvilág szereplőinek aprólékos dokumentálása. Több mint évtizedes, fotótörténeti jelentőségű kutatómunkát végzett a 19. századi fotográfus, Klösz György életművének feldolgozásával, kortárs képpárokon újrafotózva annak egykori budapesti városképeit. Alkotói tevékenysége mellett jelentős volt szakírói, egyetemi oktatói és kurátori munkássága is.

Lexikális adatok

Alapadatok

• Élt: 1953. március 30. (Budapest) – 2021. július 18.
• Sírhely: Megyeri temető, Budapest.
• Tanulmányok: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (1977) – angol–magyar és filmesztétika szak.
• Mesterei: Kardos Sándor és Haris László.

Szakmai mérföldkövek és alkotói tevékenység

• 1975–1980: A Balázs Béla Stúdió tagjaként rövidfilmeket készített (többek között Forgács Péterrel és Szemadám Györggyel közösen).
• 1978-tól: Kiállító fotográfusként volt jelen a kortárs művészeti életben, illetve a Hórusz Archívum egyik alapítója volt.
• 1980-tól: Szakmai folyóiratokban (pl. Élet és Irodalom, Magyar Napló, Biciklitolvaj, művészeti és fényképészeti szaklapok) publikált.
• 1985-től: Független fotósként építészeti felvételeket készített (pl. Hotel Kempinski, Nationale Nederlanden, VAM Design, budapesti Szoborpark), műtárgyfotósként pedig számos galériának, múzeumnak és kiadónak (Műcsarnok, Budapest Galéria, Corvina) dolgozott, lefotózva többek között Erdély Miklós és El Kazovszkij életművét is.
• Klösz-projekt: Egy 1996-os ötlet nyomán több mint tíz évig kutatta Klösz György életművét, és pontosan ugyanazokból a szögekből fotózta újra Budapestet; e munkája a Budapest 1900–2000 című könyvben jelent meg, a képeket pedig a BTM Kiscelli Múzeumában is kiállították.
• Oktatás: 1994-től egyetemi és főiskolai előadásokat, workshopokat tartott többek között a Magyar Iparművészeti Főiskolán (ma MOME), az ELTE-n, Pécsett és Egerben.
• Szakmai közélet: A Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Kollégiuma több pályázatát is támogatta, emellett rendszeresen tartott szakmai előadásokat, például a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Az írók képe kerekasztal) vagy épületfotó-workshopot az Octogon szervezésében.