club.profile.motto | club.name
Minyó Szert Károly Balogh Rudolf-díjas képzőművész Első Tekercsek című kiállításának fotóiról mesél. A képek, amelyeket 18 évesen Szíriában készített, a fotográfia műfajával és egy még idegen kultúrával való ismerkedés dokumentációi. A kiállítás 2022. április 27. – 2022. június 4. között ingyenesen megtekinthető a PaperLab Galériában. Operatőr, zene: Kereszty Róza Vágó/szerkesztő: Kozma Gáspár Leó (Szerkesztő: Kereszty Anna) https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-minpso-szert-karoly-elso-tekercsek
Fejér Ernő: Post Scriptum Az analóg eljárások eltűnése és a digitalizáció révén elinflálódó képi kultúra hatására Fejér Ernő 2005-ben felhagyott a fotográfiával – ugyanebben az évben, szintén a Magyar Fotográfusok Házában megrendezett Üzenőfüzet című kiállításának képeire a kísérőszöveg már „fotográfiai post scriptumokként” hivatkozik. Jelen tárlat arra tesz kísérletet, hogy a hetvenes évektől a kilencvenes évek elejéig készült alkotásokat retrospektív módon egy új, szabadabb konstellációban: a törés utániság kontextusában mutassa be. Fejér 2021-ben az alkotóművészetből is kihátrált. Ahogyan honlapján megjegyzi: “ami ez után keletkezik, az Post Scriptum.” Életművét lezártnak tekinti. A kiállítás megtekinthető: 2022. április 1. – 2022. május 29. Kurátor: Cserna Endre https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-fejer-erno-post-scriptum Zene: Youtube Audio library Videó: Szombathy András
Nicholas Nixon: A Brown nővérek „Ezek a képek ezen gyönyörű, erős nők iránti kíváncsiságból és irántuk érzett csodálatból születtek, akik először beengedtek az életükbe, megengedték, hogy képeket készítsek róluk, majd csatlakoztak hozzám ebben az évenkénti hagyományban. Szeretem a sógornőimet, Mimit, Laurie-t és Heathert, és szívből köszönöm nekik szeretetüket és türelmüket. A feleségem, Bebe az igaz szerelmem, a legjobb barátom, életem központja. Nagyon szerencsés és hálás vagyok neki.” (Nicholas Nixon) A kiállítás megtekinthető: 2022. március 30. – 2022. május 29. Kurátor: Carlos Gollonet https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-nicholas-nixon-a-brown-noverek Zene: Youtube Audio library Videó: Szombathy András
A műgyűjtés szenvedélye – Válogatás a Millot-Durrenberger gyűjteményből című kiállításhoz köthető videóanyagunkban ezúttal Veiszer Alindát kértük fel, hogy ossza meg gondolatait a műgyűjtéssel kapcsolatban. A MŰGYŰJTÉS SZENVEDÉLYE Válogatás a Millot-Durrenberger gyűjteményből A kiállítás megtekinthető: 2022. január 26. – 2022. március 20. Kedd – vasárnap 12 és 19 óra között. Hétfőn és ünnepnapokon zárva. Kurátor: Madeleine Millot-Durrenberger https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-a-mugyujtes-szenvedelye Video: Beliner Studio Zene: Lobo Loco - Manhattan Skyline (ID 761)M Copyright: https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/ Simon Mathewson - peril Copyright: https://creativecommons.org/licenses/by-nc/4.0/
Elhunyt Beke László Széchenyi-díjas művészettörténész és egyetemi tanár, aki hazánkban az elsők között ismerte fel a fotográfia képzőművészeti jelentőségét. A vele készült utolsó interjú a Mai Manó Ház napfényműtermében készült, 2021. november 15-én beszélgetett Drozdik Orshival egy készülő fotókiállítás kapcsán. Ezzel az interjúrészlettel emlékezünk meg róla. Stáb: Kiszler Dániel & Ofner Gergely
A Fekete fény című kiállításon Margaret Watkins 120 fényképe látható; a nagyítások mindegyike eredeti, 1914 és 1939 között készült. A képek közt portrék és tájképek, modern csendéletek és utcai jelenetek, reklámok és iparművészeti munkák egyaránt találhatók. A kiállítás a Fotóhónap2021 fő kiállítása. MARGARET WATKINS: FEKETE FÉNY A kiállítás megtekinthető: 2021. október 13. – 2022. január 16. Kedd – vasárnap 12 és 19 óra között. Hétfőn és ünnepnapokon zárva. Kurátorok: Anne Morin és Baki Péter https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-margaret-watkins-fekete-feny Videó: Szombathy András
A videóban Barta Edit, a kiállítás kurátora mutatja be röviden az A képírás mestere: Paul Almásy című tárlatot. A kiállítás megtekinthető: 2021. május 11. – 2021. június 6. Kedd – vasárnap 12 és 19 óra között. Hétfőn és ünnepnapokon zárva. Kurátor: Barta Edit (A videót készítette Simon Zsuzsanna) https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-a-kepiras-mestere-paul-almasy
A KÉPÍRÁS MESTERE: PAUL ALMÁSY A kiállítás megtekinthető: 2021. május 11. – 2021. június 6. Kedd – vasárnap 12 és 19 óra között. Hétfőn és ünnepnapokon zárva. Kurátor: Barta Edit (A videót készítette Simon Zsuzsanna) https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-a-kepiras-mestere-paul-almasy
Kimaszkolódtunk. Robert Doisneau Párizstól Palm Springsig című kiállítása nem látogatható, ezért meghívtuk néhány barátunkat a Mai Manó Házba, hogy mutassák meg nektek a kedvenc képüket. Ebben a videóban Tenki Dalma mesél. (Készítette: Pamuki Krisztián)
Mai Manó Online Fotóegyetem Fotográfia és Irodalom Konferencia Mai Manó Ház 2018. október 25-26. Kovács Krisztina Szegedi Tudományegyetem – BTK, Magyar Irodalmi Tanszék egyetemi adjunktus A modern nagyváros vizuális reprezentációi, irodalom és fotóművészet kapcsolata a modernitásban A nagyvárosi irodalom témái között, a nyugat-európai metropoliszok és a hozzájuk felzárkózni vágyó Budapest irodalmi reprezentációi, azok látványra építő technikái kapnak kiemelt helyet. A Balzac és Zola-regények jellegzetes kompozícióit az irodalom és a vizuális művészetek közti kölcsönzések és adaptációk jellemzik. A metropolisszá válást rögzítő, a 19. századi és a 20. század eleji Párizst panorámaszerűen lefényképező fotósok (Nadar, Henri Le Secq, Eugène Atget) munkái a részletekre fókuszáló, a város térszerkezetét az útirányok választhatósága, az egyszerre zárt és nyitott helyeket bemutató beállításaik miatt figyelemre érdemes víziók. A téma fotografikus rögzítésének egyik legismertebb magyar alakja a millenniumi fővárost körbefényképező művész, Klösz György. A fotóművész a terek, utcák, épületek modern és új térelrendezésének krónikása, aki a realisztikus megjelenítés illúzióját adja, ám valójában a topikus emlékezet és a retorikai rend konstruált reprodukcióját valósítja meg. Klösz legismertebb kompozíciói beállításukban és tematikájukban is hasonlóak az irodalom városmodelljeihez. Ahogy Nadar, Le Secq, Atget képei együtt olvashatók az Emberi színjáték vagy a Rougon-Macquart-ciklus darabjainak egyes szöveghelyeivel, úgy Klösz képei a tárcaregények és nagyvárosi karcolatok megfogalmazásaival, például Ambrus Zoltán és Kóbor Tamás ugyanilyen elrendezésű jeleneteivel, térfelfogásával állíthatók párhuzamba. Az utca kínálta látványokat szemléző művészek között pedig, az irodalmi szövegekben és a valóságban is, a modellt kereső alkotó karaktere a festő és a szobrász mellett/helyett egyre inkább a fotós lesz. Az előadás e szempontokat igyekszik körbejárni. https://www.maimano.hu/programok/fotografia-es-irodalom-konferencia
Kimaszkolódtunk. Robert Doisneau Párizstól Palm Springsig című kiállítását jelenleg nem látogathatjátok, ezért meghívtuk néhány barátunkat a Mai Manó Házba, hogy mutassák meg nektek a kedvenc képüket. Ebben a videóban Kajdi Csaba (Cyla) mesél, ezzel is egy kis ízelítőt adva, mi vár rátok, ha újra kinyithatunk. (Készítette: Pamuki Krisztián)
Mai Manó Online Fotóegyetem Fotográfia és Irodalom Konferencia Mai Manó Ház 2018. október 25-26. ÁDÁM Anikó PPKE BTK Francia Tanszék habil. egyetemi docens A kép ideje – Proust és Brassaï Az előadás azt mutatja be, hogy a 20. század talán legmeghatározóbb francia írója hogyan alapozta meg a 20. század egyik legmeghatározóbb magyar fotóművészének esztétikáját. Marcel Proustot Magyarországon viszonylag későn ismerték meg, csak a halála után, és valójában a róla készült nekrológok formájában. Ahogy saját hazájában, úgy nálunk is hosszú recepciós stratégia folyományaként kezdtük megismerni a prousti regény lényegét. Volt azonban egy magyar származású fotográfus, Halász Gyula, francia nevén Georges Brassaï, aki 1924-ben Párizsba érkezvén Proust regényét olvasva tanult meg franciául. A prousti látásmód és szöveg így mély hatást gyakorolt Brassaï képző-, írás-, és fotóművészetére. Nem pusztán ugyanazok a hatások, képek és szövegek hatottak rájuk, amelyek Picassót és az akkoriban Párizsban alkotó többi művészt is megihlették, de rokonlelkek is voltak. Erre bizonyíték az, ahogyan Marcel Proust felismerte a 20. századi tudományos és technológiai felfedezések jelentőségét, amelyek alapjaiban változtatták meg a korszak művészi reprezentációit, és az, ahogyan a magyar fotós esztétikája a francia íróéhoz hasonló érzékenységgel fordul a mindennapi élet felkavaró csodáihoz. Viszonylag későn, 1984-ben, de szinte az elsők között ismeri fel Brassaï a fotográfia jelentőségét Proust életművében a Marcel Proust sous l’emprise de la photographie [Marcel Proust a fotográfia bűvöletében] című monográfiájában. Lázasan keresi a szövegben a prousti esztétika és a fotográfia kapcsolatát, miközben az olvasó számára az elemzésekből Brassaï saját irodalom iránti szenvedélye rajzolódik ki. https://www.maimano.hu/programok/fotografia-es-irodalom-konferencia
Kimaszkolódtunk. Robert Doisneau Párizstól Palm Springsig című kiállítását jelenleg nem látogathatjátok, ezért meghívtuk néhány barátunkat a Mai Manó Házba, hogy mutassák meg nektek a kedvenc képüket. Ebben a videóban Beck Zoli mesél, ezzel is egy kis ízelítőt adva, mi vár rátok, ha újra kinyithatunk. (Készítette: Pamuki Krisztián)
Kimaszkolódtunk. Robert Doisneau Párizstól Palm Springsig című kiállítását jelenleg nem látogathatjátok, ezért meghívtuk néhány barátunkat a Mai Manó Házba, hogy mutassák meg nektek a kedvenc képüket. Ebben a videóban Szombat Éva mesél, ezzel is egy kis ízelítőt adva, mi vár rátok, ha újra kinyithatunk. (Készítette: Pamuki Krisztián)
Mai Manó Online Fotóegyetem Fotográfia és Irodalom Konferencia Mai Manó Ház 2018. október 25-26. Böhm Gábor Pécsi Tudományegyetem – BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti tanszék egyetemi adjunktus „… a kép milyen lesz és mit őriz meg az időnek.” A fotóekphraszisz mint poétikai önreflexió és a „prózafordulat”. A „prózafordulat” kifejezés a magyar elbeszélőművészet egyik sokat vitatott irodalomtörténeti korszakára utal, és a 20. század 70-es és 80-as éveiben kanonizálódott, ám a kortárs irodalmi szcénára is jelentős hatást gyakorló irodalmi szövegek prózapoétikai sajátosságait hivatott jelölni. Az előadás e narratív megújulás egyik jellemző komponensét járja körül. Mészöly Miklós, Esterházy Péter, Nádas Péter, Krasznahorkai László írásművészetéből vett példák alapján leírhatóvá válik a poétikai önreflexió működésének funkcionális tartalma. Az elemzett művek mindegyikében megjelenik egy kép, egy fotográfia, amelynek a fikció terében artikulált problematikus értelmezése, „olvasása” visszahat az irodalmi mű értelmezhetőségére, „olvashatóságára”. Kép és szöveg ontológiai különbsége nem tűnik el, a fotóleírások mégis képesek azon a hermeneutikai kérdések felvetésére, amelyek a textus befogadásának dilemmáira adnak választ. A fotóekphraszisz így poétikai értelemben kulcsként funkcionál az irodalmi szövegek elbeszélői stratégiáinak felfejtéséhez. https://www.maimano.hu/programok/fotografia-es-irodalom-konferencia
Jó hírünk van: habár a Mai Manó Ház kiállítóterei ideiglenesen bezártak, ezen időszak alatt a könyvesboltunkban online vásárolhatók meg a karácsonyi ajándékok. Részletek, bővebb információ: https://maimano.hu/programok/rendelj-online-karacsonyi-ajandekotleteink-a-mai-mano-konyvesboltbol (A videót készítette: Pamuki Krisztián)
Mai Manó Online Fotóegyetem Fotográfia és Irodalom Konferencia Mai Manó Ház 2018. október 25-26. Fejér Zoltán fotóművész, fotótörténész Úr ír és fényképez Egy író háromféleképpen kapcsolódhat a képkészítéshez: – lehet a fénykép modellje; a Petőfit ábrázoló dagerrotípiától az Ady portrékig az ilyen típusú fotók rendre felbukkannak tankönyveinkben; – fotóalbum szöveges részének megírásával társszerzővé válhat. Ezeknek az együttműködéseknek egyik legérdekesebb személyisége volt Cs. Szabó László, aki Balogh Rudolf és Erdődi Mihály tájképeinek történeteit is kikerekítette saját gondolataival; – az író maga is kézbe veheti a fényképezőgépet; ezt tette például Illyés Gyula, amikor Nagy Lajossal 1934-ben a moszkvai írókongresszusra utazott. Kortársunk, Bartis Attila, vagy a nála egy generációval idősebb Nádas Péter még közelebb áll a képkészítéshez, mint írótársai, mivel tanulta a fényképész szakmát. Miért fordulnak az olvasók és a művészetek iránt érdeklődők fokozott figyelemmel a fényképező író felé? A fikciót papírra vető személy önálló világot teremt, amelynek szereplői, helyszínei és történései ismeretlenek, de közel állnak helyzetünkhöz. Népszerűek azok az olvasmányok is, ahol a felsoroltakat az író felfokozott képzelőerővel formálja meg. A fényképezők túlnyomó többsége viszont a kézzelfogható valóság egy jól lehatárolt részét ábrázolja. Az elvont képi világú fotók ugyanis nehezebben érthetőek és a fényérzékeny anyag használata ellenére az ilyen munkákat a laikusok gyakran képzőművészeti alkotásnak tekintik. https://www.maimano.hu/programok/fotografia-es-irodalom-konferencia
Mai Manó Online Fotóegyetem Fotográfia és Irodalom Konferencia Mai Manó Ház 2018. október 25-26. Nemes Z. Márió Eötvös Lóránd Tudományegyetem – BTK, MMI Esztétika Tanszék egyetemi adjunktus KÉP/VERS/TEST Előadásomban a kortárs költészet intermediális kísérleteinek bizonyos formáit szeretném bemutatni. Mindenekelőtt azokra a munkákra koncentrálok, melyek kiemelt módon reflektálják a magyar irodalomban még mindig „atopikus” (Dánél Mona) módon jelenlévő neoavantgárd hagyományt. Kele Fodor Ákos Echolália című kötete és Tóth Kinga munkássága képezi jelenleg azt az imaginárius élbolyt, mely egyszerre képes a textualitást, vizualitást és hangköltészeti kísérleteket határsértő módon kombinálni. Előadásomban ezeknek az ún. technorganikus poétikáknak a bemutatására vállalkozom, de kitérek arra a médiakonfigurációs átalakulásra is, mely a fotótechnikák megváltozott jelentőségét illeti az irodalmi kontextusban. https://www.maimano.hu/programok/fotografia-es-irodalom-konferencia
Mai Manó Online Fotóegyetem Fotográfia és Irodalom Konferencia Mai Manó Ház 2018. október 25-26. GEBAUER Imola Tours, Franciaország független kutató és kurátor, az Association des Amis de Lucien Hervé és Rodolf Hervé tagja „Egyesek némák, mások beszélnek” (Paul Valéry) A szó és kép dialógusa Lucien Hervé munkásságában Lucien Hervé (1910-2007) fotóművész – Le Corbusier és más neves alkotók fotográfusa – építészettel való kapcsolata nyilvánvaló, képi nyelve egyéni módon ragadja meg az épített teret. Képzőművészethez való kötődéséről Batár Attilának mesélt (Lucien Hervé, Héttorony, 1992) és fotói tanúskodnak a festészet tanulmányozásáról. Irodalommal való kapcsolata azonban ez idáig feltáratlan téma. Pedig Hervé archívuma nem csak fotográfiákat őriz, hanem sokezer idézetet is irodalmi művekből, melyek pályája végéig kísérték. A szó és a kép életművében következetesen kiegészítik egymást. Lucien Hervé fotói saját szerkesztésű könyveiben és kiállításaiban új értelmezést nyernek. E dokumentumok rávilágítanak, hogy a fotográfus számára a művészi kifejezésmódok felerősítik egymást, ezért kapcsolatukat mindvégig kiaknázta. Az előadás először kísérli meg az általa válogatott irodalmi szövegekre és nem a fotókra támaszkodva tanulmányozni Lucien Hervé életművét, remélve, hogy ez az új megközelítésmód mélyebb rétegeket tár fel a művészről, magyar és francia kapcsolatairól, valamint arról az intellektuális miliőről, amelyben élt és dolgozott. https://www.maimano.hu/programok/fotografia-es-irodalom-konferencia
Mai Manó Online Fotóegyetem Fotográfia és Irodalom Konferencia Mai Manó Ház 2018. október 25-26. Surányi Mihály művészeti menedzser PEREM – Városi tájkép, mint metafora Kerekes Gábor képein és József Attila verseiben A városi tájkép a hetvenes évekre Magyarországon olyan metaforikus tartalmakkal töltődött fel, amik máshol nem voltak jellemzők. Ennek az egyik jellemző példája Kerekes Gábor Hetvenes-Nyolcvanas sorozata. A folyamat okainak több összetevője jól megragadható. Azon túl, hogy a Kerekes képeken megjelenő tartalmak a korabeli irodalomban is jelen voltak és nagyon sokáig kimutathatók még, az előadás néhány olyan kapcsolatra is kitér, ami József Attila verseivel köti össze a sorozatot. https://www.maimano.hu/programok/fotografia-es-irodalom-konferencia