A 2011-es esztendőben a FotóMozaik a tizenegyedik évfolyamába (a 153. lapszámától) lépett. Ebben az időszakban a digitális fényképezőgépek fejlesztése elért egy olyan érett, stabil szintet, ahol a felbontáshajsza átadta helyét a tudatos, örömteli alkotásnak és a technológiai pragmatizmusnak. Takács Szabolcs főszerkesztő „A legszebb hobbi” című évindító esszéjében rámutatott: a fotózás a kortárs vizuális kultúra legnépszerűbb önkifejezési formájává vált, ám a minőségi felvétel eléréséhez már nem az újabb gépvázak marketingakcióira, hanem a vizuális nevelésre, a megbízható optikák kiválasztására és a kompozíciós fegyelemre van szükség. 2011-ben a nyomtatott lap szellemi műhelye a kreatív hobbifotózás, a tudatos vakuhasználat, a digitális fekete-fehér átalakítás művészete és a DSLR-videózás forradalma körül építette fel szakmai iránytűjét, szoros együttműködésben a FotoKlikk.hu online pályázati és kiállítási platformjával.

Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2011-ben:

• Török György (Technika / Fotóelmélet / Rendszervakuk): A lap vezető technikai szakírója 2011-ben megfogalmazta a korszak egyik legfontosabb tételét: a modern digitális szenzorok korában az optika minősége sokkal döntőbb a képminőség szempontjából, mint maga a kamera elektronikája. Részletes módszertani cikkeket írt az intelligens automatikákról (Használjunk motívumprogramokat!), a rendszervakuk és vezeték nélküli TTL-rendszerek használatáról (Vakurendszerek körképe), az izohélia digitális megvalósításáról (Izohélia digitális úton), valamint a 35 mm-es film és a hordozható kamerák évszázados fejlődéstörténetéről.

• Szarka Klára (Mitől jó?): A fotóművészeti kritika és képelemzés meghatározó szerzőjeként Mitől jó? című sorozatában a fotográfiai látásmód kulisszatitkait tárta fel. Felejthetetlen esszét írt többek között Dezső Tamás Éjjeliőr című alkotásáról (az Itt, bárhol sorozatból), rávilágítva a képi feszültség, a tónusok és a dokumentarista látásmód összefüggéseire.

• Takács Szabolcs (A legszebb hobbi / Kicsi a bors / Mire jó a sok kép? / Széles vásznon): Főszerkesztőként és tesztelőként a józan vásárlói döntéseket szorgalmazta. Részletes tesztben értékelte a Samsung NX200 kompakt cserélhető objektíves rendszert, elemzi a szélesvásznú (16:9) kompozíciók hatásmechanizmusát és a sorozatfelvételek tudatos használatát.

• Vajda János (Digitális világ / Photoshop trükkök): A fekete-fehér konverzió szakértőjeként lépésről lépésre tanította meg a digitális állományok csatornánkénti tónusmodulációját, a szürkeárnyalatos képek dinamikájának és kontrasztjának finomhangolását (Digitális fekete-fehér technikák 1–2.).

• Fejér Zoltán György (Jegyzetlapok a fototechnika történetéből): A fotótechnika-történet elhivatott kutatójaként a II. világháború utáni fejlesztéseket (T-réteg, Leica M3, tükörreflexes rendszerek), valamint Dulovits Jenő Így fényképezek (1957) című klasszikus művének szellemi örökségét dolgozta fel.

• Steiner Gábor (Melyiket szeressem? / Fotós szemmel): A Canon és Nikon amatőr DSLR kínálatát hasonlította össze, és a tárgyfotózás, valamint a különleges világítási elrendezések fogásait mutatta be.

• Benkő Sándor (A hónap reklámfotója): A reklám- és divatfotózás vizuális dramaturgiáját elemzte kortárs kampányokon keresztül (pl. Bella Martin képei).

• Molnár Miklós, HSC: A 3D-fotózást és a sztereó képalkotást vizsgálta a közeli és makró dimenziókban.

Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok)

Szenzorok és felbontások: Optikai minőség a vázak előtt és a DSLR-filmezés 2011-ben a fotótechnikai piacon a használati érték és a sokoldalúság vált a legfontosabb szemponttá:

• Tükörreflexes érettség: A belépő és félprofi DSLR-ek (pl. Canon EOS 1000D / 1100D / 550D / 600D, Nikon D3100 / D5100 / D90 / D7000) 12–18 megapixeles felbontása minden igényt kielégített. Török György tanácsait követve a fotósok a drága vázfrissítések helyett a jó minőségű fix és zoom objektívek (pl. fényerős alapoptikák, nagy látószögű–tele zoomok) vásárlására összpontosítottak.

• A DSLR-filmezés (HDSLR) egyeduralma: 2011-re a tükörreflexes fényképezőgépek Full HD videofelvételi képessége alapvető elvárássá vált. A fotósok és független filmesek kihasználták a nagy szenzorok csekély mélységélességét, a magas ISO érzékenységet és a cserélhető objektívek művészi rajzát. A piacon gombamód szaporodtak a DSLR rig-ek, LCD keresőnagyítók és válltámaszok.

• Rendszervakuk és LED-technológia: Elterjedtek a beépített LED-es folyamatos fényű makró-körlámpák (pl. 48 LED-es makró-körlámpa), valamint a fejlett, rádiós és optikai TTL rendszervakuk (Nikon Speedlight SB-700, Canon Speedlite sorozat, Pixel és Yongnuo kioldók).

A megabájtok és kártyák világa: 32 GB-os kapacitások és a gyors kártyaolvasás 

2011-re a memóriakártyák piacán a 8 GB-os, 16 GB-os és 32 GB-os SDHC és CompactFlash kártyák váltak az ipari alapértelmezéssé. Mivel a Full HD videók és a 18 megapixeles nyers RAW állományok gyorsan töltötték a memóriát, a fotósok mindennapi munkafolyamatának szerves részévé vált a nagy sebességű USB 2.0/3.0 kártyaolvasók és a külső hordozható merevlemezes mentések használata.

Piaci árak: A 2011-es Fotó Piac és árlisták adatai A FotóMozaik 2011-es árlistáiból és hirdetéseiből pontosan kirajzolódnak a korabeli árszintek:

• Lapszám ára: A FotóMozaik havilap ára 680 Ft volt (a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával).

• LED makró-körlámpa (48 LED-es, szűrőadapterekkel): 33 300 Ft.

• Mikrosat Villanj körte szett (1x 45Ws): 13 500 Ft; XXL szett (1x 82Ws szabályozható): 16 000 Ft.

• Basic 1-2-3 vakus stúdiószettek: 79 900 Ft-tól.

• Derítőlapok: 2 400 Ft-tól.

• LED-es makró és fejlámpák: 10 500 Ft-tól.

• Minikamera MicroSD foglalattal (32 GB-ig): 46 990 Ft.

Kompromisszumok és munkafolyamatok: Vizuális szolgáltató központok és a kompozíció esztétikája 

A 2011-es fotótechnikai mindennapok kulcskérdései:

• A kompozíció és a képarányok tudatossága: A szakírók hangsúlyozták a képarányok (3:2, 4:3, 16:9) szándékos megválasztását. A klasszikus 3:2 a dinamizmust, a 4:3 a stabilitást, míg a 16:9 a filmalkotás szélesvásznú térérzetét kölcsönözte a fotóknak.

• Gyors és nagysebességű DIY fotózás: Elterjedtek az otthoni és műtermi kísérletezések hangmodulációs és optikai kapukkal vezérelt gyorsvakus rögzítésekre (pl. szétpukkanó lufik, vízcseppek fotózása).

• A budapesti FotóSarok megnyitása: Mérföldkőként nyitott meg az Artwork Photo által létrehozott FotóSarok vizuális szolgáltató központ Budapesten, amely szaküzlettel, bérelhető fotóstúdióval, oktatóteremmel és laboratóriumi háttérrel biztosított komplex infrastruktúrát a fotós társadalom számára.

Zárómondat Mert 2011-ben a megfontolt technológiai választások és a tudatos kompozíciós fegyelem elterjedése végleg bebizonyította, hogy a tartós értékű fotográfia nem a csúcskategóriás vázak hajszolásában, hanem a vizuális kultúrában és az optikai minőség tiszteletében gyökerezik.

***

A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.

Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.

A folyóirat megtekinthető itt