Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
Bán András: Nagyítás. Tizenöt hosszú beszélgetés a fotóról – KÖNYVBEMUTATÓ↴https://capacenter.hu/esemenyek/ban-andras-nagyitas-tizenot-hosszu-beszelgetes-a-fotorol/Tillai Ernő | Chochol Károly | Markovics Ferenc | Féner Tamás | Tóth József Füles | Erdélyi László Attila | Haris László | Stemlerné Balog Ilona | Rédei Ferenc | Horváth Péter | Urbán Tamás | Révész Tamás | Tímár Péter | Flesch Bálint | E. Csorba CsillaA könyv kiadója: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani KutatóintézetA kötetet bemutatja Sárközy Réka médiatörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjeIdőpont: 2026. október 8., csütörtök, 17.30Helyszín: Capa Központ, rendezvényteremAz eseményen való részvétel ingyenes.A fotográfus a szakmája szabályai szerint háttérbe húzódik. A kamera mögött áll és megpróbál láthatatlan maradni az események rögzítésekor. Ugyanakkor az elmúlt közel kétszáz év történéseiről fotók alapján alkotunk magunknak képet. Közismert, s gyakran az alkotó nevéhez nem is kapcsolt fotók alakították át látáskultúránkat ebben a két évszázadban. Ebben az interjúkötetben magyar fotográfusok, fotós szakemberek beszélnek saját magukról, szakmájukról, s magáról a fotózásról. Valamennyien a Kádár-korban kezdték a szakmát, ahhoz az időszakhoz kötődik pályafutásuk meghatározó szakasza. Ez a könyv így nemcsak életutak elmondása, hanem korrajz is. A tizenöt interjúalany mindegyikének meghatározó a szerepe a maga területén. Többségüket a nagy nyilvánosság kevéssé ismeri, ám a szakma sokra tartja őket. Megszólításukkal nem törekedtünk valamilyen szociológiai mintavétel szabályainak megfelelni. Kizárólag a jelentős személyes teljesítmény a közös bennük.📸: Tillai Ernő: Csendélet, 1961https://www.facebook.com/events/3284584345061506/
Archív
Bán András: Nagyítás. Tizenöt hosszú beszélgetés a fotóról – KÖNYVBEMUTATÓ↴ https://capacenter.hu/esemenyek/ban-andras-nagyitas-tizenot-hosszu-beszelgetes-a-fotorol/ Tillai Ernő | Chochol Károly | Markovics Ferenc | Féner Tamás | Tóth József Füles | Erdélyi László Attila | Haris László | Stemlerné Balog Ilona | Rédei Ferenc | Horváth Péter | Urbán Tamás | Révész Tamás | Tímár Péter | Flesch Bálint | E. Csorba Csilla A könyv kiadója: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet A kötetet bemutatja Sárközy Réka médiatörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár vezetője Időpont: 2026. szeptember 24., csütörtök, 17.30 Helyszín: Capa Központ, rendezvényterem Az eseményen való részvétel ingyenes. A fotográfus a szakmája szabályai szerint háttérbe húzódik. A kamera mögött áll és megpróbál láthatatlan maradni az események rögzítésekor. Ugyanakkor az elmúlt közel kétszáz év történéseiről fotók alapján alkotunk magunknak képet. Közismert, s gyakran az alkotó nevéhez nem is kapcsolt fotók alakították át látáskultúránkat ebben a két évszázadban. Ebben az interjúkötetben magyar fotográfusok, fotós szakemberek beszélnek saját magukról, szakmájukról, s magáról a fotózásról. Valamennyien a Kádár-korban kezdték a szakmát, ahhoz az időszakhoz kötődik pályafutásuk meghatározó szakasza. Ez a könyv így nemcsak életutak elmondása, hanem korrajz is. A tizenöt interjúalany mindegyikének meghatározó a szerepe a maga területén. Többségüket a nagy nyilvánosság kevéssé ismeri, ám a szakma sokra tartja őket. Megszólításukkal nem törekedtünk valamilyen szociológiai mintavétel szabályainak megfelelni. Kizárólag a jelentős személyes teljesítmény a közös bennük. 📸: Tillai Ernő: Csendélet, 1961 https://www.facebook.com/events/3284584345061506/
Archív
2024. március 26-án, kedden, 17:30-tól a Transzfer című kiállításban tart tárlatvezetést Flesch Bálint fotókonzervátor és Hajdú József fotográfus. https://capacenter.hu/esemenyek/transzfer-tarlatvezetes-flesch-balint-fotokonzervator-es-hajdu-jozsef-fotografussal/ A Transzfer kiállítás olyan jelenségről szól ami történeti fényképészeti eljárásokkal készült képek esetében tűnhet elő. A vezetés során ezeknek az eljárásoknak és előzményeiknek ismertetésére kerülne sor, illetve azoknak a műszeres metódusoknak a bemutatására is amelyekkel a jelenséget vizsgáltuk. Terveink szerint ezt prezentációval is illusztrálnánk. Flesch Bálint Időpont: 2024. március 26., kedd, 17:30 Helyszín: Capa Központ – 8F Galéria Az eseményen a részvétel ingyenes. A múzeumi gyűjtemények titkokkal teli világok. Ezek közül láthatunk és ismerhetünk meg egyet Hajdú József Transzfer című kiállításán. Az itt kiállított anyag Hajdú szakmai tevékenységének fontos részéhez, a Múzeumi történetekcímmel jelölhető fejezethez tartozik, amely egyúttal szorosan kapcsolódik előző munkájához, az Erdélyi Mór egy napja a Temesvári Postaigazgatóságon című sorozathoz. Utóbbi esetében egy1914-ben készült album öt eredeti fényképén látható óraszámlapok időpontjai adták számára a vizsgálódáshoz szükséges kiindulópontot. Kíváncsi és jó kutatóként alaposan megfigyelte a részleteket, következtetéseket vont le Erdélyi Mór munkamódszerére és végül elhelyezte a szériát a jelenben, a kortárs művészeti közegben, ami már az alkotó, a művész gesztusa volt. A most bemutatott tárlat története akkor kezdődött, amikor a Postamúzeum 2013-ban új helyreköltözött és ez óhatatlanul a gyűjtemény minden egyes darabjának a kézbevételét és szállításra való előkészítését jelentette. Így derült ki, hogy az addig ismert több példányos albumok között léteznek olyanok, amelyeket talán elkészítésük óta nem látott senki egészen addig a pillanatig, amíg Hajdú József a kezébe nem vette és ki nem nyitotta azokat. Csizek Gabriella a kiállítás kurátora https://www.facebook.com/events/1136017867591381/
Archív
A múzeumi gyűjtemények titkokkal teli világok. Ezek közül láthatunk és ismerhetünk meg egyet Hajdú József Transzfer című kiállításán. https://capacenter.hu/kiallitasok/hajdu-jozsef-transzfer/ A kiállítás ingyenesen megtekinthető. Megnyitó: 2024. február 7., szerda, 18:00 óra A kiállítás megnyitja: Kincses Károly Megtekinthető: 2024. február 8. – 2024. március 31. Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ - 8F Galéria 1065 Budapest, Nagymező utca 8. Hétfő–vasárnap: 9–19 óra Az itt kiállított anyag Hajdú szakmai tevékenységének fontos részéhez, a Múzeumi történetekcímmel jelölhető fejezethez tartozik, amely egyúttal szorosan kapcsolódik előző munkájához, az Erdélyi Mór egy napja a Temesvári Postaigazgatóságon című sorozathoz. Utóbbi esetében egy1914-ben készült album öt eredeti fényképén látható óraszámlapok időpontjai adták számára a vizsgálódáshoz szükséges kiindulópontot. Kíváncsi és jó kutatóként alaposan megfigyelte a részleteket, következtetéseket vont le Erdélyi Mór munkamódszerére és végül elhelyezte a szériát a jelenben, a kortárs művészeti közegben, ami már az alkotó, a művész gesztusa volt. A most bemutatott tárlat története akkor kezdődött, amikor a Postamúzeum 2013-ban új helyreköltözött és ez óhatatlanul a gyűjtemény minden egyes darabjának a kézbevételét és szállításra való előkészítését jelentette. Így derült ki, hogy az addig ismert több példányos albumok között léteznek olyanok, amelyeket talán elkészítésük óta nem látott senki egészen addig a pillanatig, amíg Hajdú József a kezébe nem vette és ki nem nyitotta azokat. A fotográfus azt látta, hogy a fényképes albumoldalak között lévő vékony védőpapír, közvetlenül érintkezve a korabeli mély tónusú felvétellel, a kép egy lágyabb tónusú másolatát hordozza a felületén, ugyanúgy, pozitív képként. A jelenség felkeltette kíváncsiságát és kutatói attitűdjéből fakadóan neki is látott a vizsgálódásnak. Kérdéseket tett fel a tárolás körülményeire vonatkozóan, amelyek okozhatták vagy elősegíthették a másodlagos kép létrejöttének folyamatát, hipotéziseket állított fel, kutatási tervet készített és szakértővel – Flesch Bálinttal – konzultált. Végiggondolta a felmerülő lehetőségeket: kölcsönhatásba lépett a két felület egymással és kiegyenlítődési folyamat zajlott le közöttük? Talán egyszeri behatás érte az albumot vagy hosszan tartó hatás következménye az átkopírozódott kép létrejötte? Magas páratartalmú helyen tárolták és az egymásra tett albumok súlya okozta vagy az eredeti képkidolgozás technikai hiányossága miatt vált lehetővé a képképződés, a képmásolat lassú megszületése? A szakirodalom áttekintése után továbbra is megmaradt az alapkérdés, így szükségessé vált a kép kémiai vizsgálata, vegyi összetételének meghatározása. A Festményvizsgálati Laborban több vizsgálat eredményeként ki lehetett mutatni a platina jelenlétét, ami technikai–kémiai értelemben választ adott: platinával színezett, nemesített celloidin kópiák vannak az albumban, ezért azok hosszú idő alatt átkopírozódhatnak a velük közvetlen kapcsolatban lévő hártyaszerű papír felületére. Ezek az áttetsző védőpapíron létrejött másodlagos képek azonban nemcsak kialakulásuk szempontjából elgondolkodtatóak, hanem izgalmas műtárgyakká is válnak, képpárként és önmagukban is. A tónus változásainak köszönhetően ugyanabban a kompozícióban megváltoznak a súlypontok és víziószerűvé válik a valóság, mintha a mögöttes válna láthatóvá és a banális szituációk, mindennapi helyzetek mágikus realizmusa jelenne meg száz évnyi mozdulatlanság nyomán. Hajdú a múzeumi műtárgy kiemelésének gesztusát alkalmazza, ezáltal teremti meg a lehetőséget önmaga számára, hogy újat teremtsen, mint annak idején a röntgent lemezekre karcolt háborús hanglemezek képeinek esetében is tette, a meglelt titkot egy másik titokká alakítva. Csizek Gabriella a kiállítás kurátora *** József Hajdú – Transfer Museum collections are worlds full of secrets. We can see and get to know one of them at József Hajdú’s Transzfer (Transfer) exhibition. https://capacenter.hu/en/kiallitasok/jozsef-hajdu-transzfer/ Opening: February 7, 6:00 PM CEST Opening speech: Károly Kincses On view: February 8, 2024 – March 31, 2024 Robert Capa Contemporary Photography Center - 8F Gallery 8 Nagymező Street, 1065 Budapest, Hungary Monday–Sunday: 9am–7pm The material exhibited here belongs to an essential part of Hajdú’s professional activity, the chapter entitled Múzeumi történetek (Museum Stories), which is also closely related to his previous work, the series entitled Erdélyi Mór egy napja a Temesvári Postaigazgatóságon (A Day in the Life of Mór Erdélyi at the Timisoara Postal Directorate). In the latter’s case, the times on the clock faces in five original photographs from a 1914 album provided the starting point for his investigation. As a curious and good researcher, he carefully observed the details, drew conclusions about Mór Erdélyi’s working method, and finally placed the series in the present, in the contemporary art context, which was already a gesture of the creator, the artist. The story of the current exhibition began when the Postal Museum moved to a new location in 2013, which inevitably meant handling every piece in the collection and preparing it for transport.This is how it came to light that among the multiple-copy albums known up to that point, there were some that perhaps no one had seen since they were made until the moment József Hajdúpicked them up and opened them. The photographer saw that the thin protective paper between the pages of the photographic album, in direct contact with the deep–toned photograph of the time, carried a softer–toned copy of the image on its surface in the same way as a positive image. The phenomenon piqued his curiosity, and as a result of his researcher’s attitude, he began investigating it. He asked questions about the conditions of storage that could have caused or facilitated the process of secondary image formation, put forward hypotheses, prepared a research plan, and consulted an expert – Bálint Flesch. He thought about the possibilities: did the two surfaces interact, and did an equalization process occur between them? Perhaps it was a one-off impact on the album, or is it the result of a long-lasting impact resulting in a copied image? They were stored in a place with high humidity, and the weight of the stacked albums caused it, or was it the technical deficiency of the original image processing that allowed the image formation, the slow birth of the copy? After reviewing the literature, the fundamental question remained, so it became necessary to chemically analyze the image and determine its chemical composition. At the Painting Examination Laboratory, several tests revealed the presence of platinum, which provided a technical-chemical answer: platinum-colored, refined collodion copies are present in the album and can, therefore, be copied over a long period onto the membranous paper surface in direct contact with them.However, these secondary images on translucent backing paper are not only thought-provoking in their formation but also become exciting artworks, both as a pair of images and on their own.Thanks to the changes in tone, in the same composition, the centers of gravity change, and reality becomes visionary, as if the underlying became visible, and the magical realism of banal situations, of everyday situations, appeared after a hundred years of immobility. Hajdú uses the gesture of highlighting a museum artwork, thus creating the opportunity for himself to create something new, as he did in the case of the images of war records scratched on X-ray discs, turning the secret he found into another secret. Gabriella Csizek the curator of the exhibition https://www.facebook.com/events/1097755341421131/
Archív
Élet és Mű: Flesch Bálint ↴ https://capacenter.hu/esemenyek/elet-es-mu-flesch-balint/ Ingyenes beszélgetéssorozatunkban Szarka Klára fotótörténész, kurátor beszélget Flesch Bálint fényképésszel. Az Élet és Mű beszélgetéseken egy, a kortárs magyar fotográfiát meghatározó személyiség – minden hónapban más és más – lesz a vendég. Olyanok, akik már komoly alkotói múltat tudhatnak maguk mögött, akik érett és kiforrott művészek. Működésük markáns nyomot hagyott a huszadik században, de jelenlétük manapság is megkerülhetetlen aktív fotográfusként, tanárként vagy a szakmai közélet részeseként. Bár életművük már az analóg korszakban fontossá vált, kíváncsiságuk és aktivitásuk a mai napig szinte semmit sem változott a fényképezés technológiai és szerkezeti változásai során. Jártasak a közelmúlt történetében, de élesen látnak rá a jelen problémáira s van képzetük a jövő távlatairól is. Szavakkal és képekkel idézzük föl életük, pályájuk, fotográfiai útkereséseik fontos pontjait. S megkérdezzük őket holnapi és holnaputáni terveikről is. Időpont: 2023. április 4., kedd, 17.30 Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. Nem is olyan egyszerű bemutatni Flesch Bálintot. Mondhatnám róla: a magyar fotóművészet neoavantgárd korszakának egyik legizgalmasabb alkotója. De azt is, hogy a János Kórház, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum fényképésze volt. Vagy azt, hogy a 80-as években Kincses Károllyal ő indította el a Fotótechnikatörténeti Táborokat. Meg azt is, hogy a fotótechnika történetének talán legkomolyabb szakértője Magyarországon. Flesch korántsem szokványosnak mondható pályát futott be. Sok minden radikálisan változott az életében az elmúlt majd hat évtizedben, talán csak az iróniára/öniróniára való hajlama maradt állandó. Fontosabb kiállítások 1974 Vajda Lajos Stúdió, Szentendre (Szerencsés Jánossal, Kerekes Gáborral, Montvai Attilával és Horváth Dáviddal) 1982 Nagy Meleg Rózsaszín, Óbudai Pincegaléria 1984 Hideg Ragacsos Dolgok, Liget Galéria 2016 Flesch Bálint retrospektív (1976-1985), Magyar Fotográfiai Múzeum Fontosabb díjak 1989-ben az Air France és Párizs városának fotóművészeti ösztöndíja 2010 Balogh Rudolf-díj 2012 a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életműdíja Tagságok Fiatal Fotóművészek Stúdiója (1976-1983) Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja (1983-), a Múzeumi Bizottság vezetője European Society for the History of Photography-nak (UK) European Photographic Material Groupnak (UK) Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Magyar Fotótörténeti Társaság https://www.facebook.com/events/1603029333523501/
Archív
Élet és Mű: Flesch Bálint ↴ https://capacenter.hu/esemenyek/elet-es-mu-flesch-balint/ Ingyenes beszélgetéssorozatunkban Szarka Klára fotótörténész, kurátor beszélget Flesch Bálint fényképésszel. Az Élet és Mű beszélgetéseken egy, a kortárs magyar fotográfiát meghatározó személyiség – minden hónapban más és más – lesz a vendég. Olyanok, akik már komoly alkotói múltat tudhatnak maguk mögött, akik érett és kiforrott művészek. Működésük markáns nyomot hagyott a huszadik században, de jelenlétük manapság is megkerülhetetlen aktív fotográfusként, tanárként vagy a szakmai közélet részeseként. Bár életművük már az analóg korszakban fontossá vált, kíváncsiságuk és aktivitásuk a mai napig szinte semmit sem változott a fényképezés technológiai és szerkezeti változásai során. Jártasak a közelmúlt történetében, de élesen látnak rá a jelen problémáira s van képzetük a jövő távlatairól is. Szavakkal és képekkel idézzük föl életük, pályájuk, fotográfiai útkereséseik fontos pontjait. S megkérdezzük őket holnapi és holnaputáni terveikről is. Időpont: 2023. április 4., kedd, 17.30 Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. Nem is olyan egyszerű bemutatni Flesch Bálintot. Mondhatnám róla: a magyar fotóművészet neoavantgárd korszakának egyik legizgalmasabb alkotója. De azt is, hogy a János Kórház, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum fényképésze volt. Vagy azt, hogy a 80-as években Kincses Károllyal ő indította el a Fotótechnikatörténeti Táborokat. Meg azt is, hogy a fotótechnika történetének talán legkomolyabb szakértője Magyarországon. Flesch korántsem szokványosnak mondható pályát futott be. Sok minden radikálisan változott az életében az elmúlt majd hat évtizedben, talán csak az iróniára/öniróniára való hajlama maradt állandó. Fontosabb kiállítások 1974 Vajda Lajos Stúdió, Szentendre (Szerencsés Jánossal, Kerekes Gáborral, Montvai Györggyel és Horváth Dáviddal) 1982 Nagy Meleg Rózsaszín, Óbudai Pincegaléria 1984 Hideg Ragacsos Dolgok, Liget Galéria 2016 Flesch Bálint retrospektív (1976-1985), Magyar Fotográfiai Múzeum Fontosabb díjak 1989-ben az Air France és Párizs városának fotóművészeti ösztöndíja 2010 Balogh Rudolf-díj 2012 a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életműdíja Tagságok Fiatal Fotóművészek Stúdiója (1976-1983) Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja (1983-), a Múzeumi Bizottság vezetője European Society for the History of Photography-nak (UK) European Photographic Material Groupnak (UK) Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Magyar Fotótörténeti Társaság
Archív
Flesch Bálint záró tárlatvezetése Az érzékeny önpusztító Berekméri Zoltán 100 című kiállításon 2023. március 12., vasárnap, 15.00 „Múzeumi fotográfusként húsz évet dolgozott, műtárgyfotókat és reprodukciókat készített, [..] ebben az időszakban készült képein sem látszódnak meg azok a nehézségek, melyeket életének ezen szakaszán átélt: életműve egységes maradt, s még szemléletileg is közel azonos módon és képi világgal fogalmazta meg mondanivalóját a világról. Még halála előtt lehetőséget kapott az Ernst Múzeumban, hogy bemutathassa életművét, s az 1985-ben létrejött tárlat komoly sajtóvisszhangot kapott. Ugyanakkor szakmai körökben már nem számoltak személyével és képeivel, szinte a kortársainak is újra fel kellett fedezniük. A kor egyik befolyásos, fotográfiával foglalkozó újságírója, Gera Mihály, a kiállítás katalógusában is éreztette ezt: »Magam is most döbbenek rá, hogy voltaképp alig tudok többet a hatvanegy éves Berekméri Zoltánról, mint az a látogató, aki ezen a gyűjteményes kiállításon ismerkedik a fényképeivel...«”. Flesch Bálint 1949-ben született és 1962 óta foglalkozik fényképezéssel. Eleinte a kor uralkodó szemléletében dolgozott, majd dokumentarista jellegű felvételeket készített, későbbi poszt-pop sítlusú fotográfiáit már a kiállítóteret betöltő installációkkal ötvözve mutatta be. Az 1980-as évek vége óta a fototechnikatörténet, az archaista, alternatív fényképészeti technikák kortárs művészeti használata és a preventív fotóműtárgyvédelem kérdései váltak elsődlegessé a munkájában, az évek során megszerzett tudását az ARCHALTFOTOKONZERV honlapján tette közzé. 1975 és 1986 között a Petőfi Irodalmi Múzeumban dolgozott, itt ismerte meg Berekméri Zoltánt, akivel szakmai kapcsolata a későbbiekben is megmaradt. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – március 12. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-az-erzekeny-onpusztito-berekmeri-zoltan-100 https://www.facebook.com/events/522527353238900/
Archív
A XXII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé nyerteseinek és szervezőinek kiállítása A Biennálé MANU-TÍPIA című pályázatra csak archaikus technikával és kézműves eljárással készült alkotásokkal nevezhettek a művészek, például: dagerrotípia, heliogravűr, fototípia, ferrotípa, argentotípia, nedves és száraz lemezek, cliché verre varázslatok, polaroid liftek stb. Minden használatos, de akár saját kísérletezésekkel felfedezett új - vegyi eljárások eredményeit is elfogadták. A gyári zselatinos ezüst (foto)papírral való kidolgozás is megengedett, de a zsűri az egyedi, kézi (MANU) végső kidolgozást preferálta. Ezen a pályázaton a digitális print nem volt elfogadott. A neves szaktekintélyekből álló öt tagú zsűri 2022.05.29.-én zsűrizte a 62 művész által beküldött 350 művet, melyből 52 szerző 126 alkotása került elfogadásra. A zsűri hét kollekciót díjazott: KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM FŐDÍJA: VARGA Tamás MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA BIENNÁLÉ DÍJA: BARÁTH Gábor NEUZER KERÉKPÁR KFT. DÍJA: SÍRÓ Lajos MAGYAR ALKOTÓMŰVÉSZEK ORSZÁGOS EGYESÜLETE DÍJA: BAKODY Máté ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS DÍJA: FIALA De Gábor SZENT ISTVÁN STRANDFÜRDŐ DÍJA: ADORJÁN Attila MAGYAR FOTÓMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGE DÍJA: LISZI Renáta A ZSŰRI TAGJAI voltak: BAKSAI József – Munkácsy-díjas festőművész BALLA Gergely – PhD, egyetemi adjunktus, képzőművész FÁBIÁN László – író FLESCH Bálint – Balogh Rudolf díjas archaista fotográfus SERES Géza – fotóművész Kiállító művészek: ADORJÁN Attila, BAKODY Máté, BAKSAI József, BALLA András, BALLA Gergely, BARÁTH Gábor, FIALA De Gábor, FLESCH Bálint, GÁL András, LISZI Renáta, SERES Géza, SÍRÓ Lajos, VARGA Tamás A kiállítást megnyitja: Baki Péter, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. https://www.facebook.com/events/434791472065648/
Archív
A nyolcvanas években Kincses Károly vezette legendás gödöllői fotótechnikai tábor hajdani résztvevői, köztük Kincses Károly, Flesch Bálint és Vékás Magdolna idézik fel a tábor emlékezetes pillanatait és szakmai jelentőségét egy kerekasztal-beszélgetés során. Helyszín: K11 Művészeti és Kulturális Központ, VII. Király u. 11. Belépő: 1500 Ft Jegyek kaphatók a helyszínen és online a JEGYx1.hu oldalon: https://hernadhaz.jegyx1.hu/esemeny/3304/volt-egyszer-egy-godolloi/2022-11-05-18-00 https://www.facebook.com/events/469422858498979/
Archív
A 44. éve megrendezésre kerülő EFB ez évben MANU-TÍPIA témában várja a pályázatokat határon innen és túl. Minden 5 évnél nem régebbi, hivatalosan nem publikált, archaikus technikával és kézműves eljárással készült alkotást várunk, például: dagerrotípiát, heliogravűrt, fototípiát, ferrotípiát, argentotípiát, nedves és száraz lemezeket, cliché verre varázslatokat, polaroid lifteket stb. Minden használatos, de akár saját kísérletezésekkel felfedezett új - vegyi eljárások eredményeit is szívesen bemutatjuk. A gyári zselatinos ezüst (foto)papírral való kidolgozás is megengedett, de a zsűri az egyedi, kézi (MANU) végső kidolgozást preferálja. Ezen a pályázaton a digitális print nem elfogadott. A kiállított képek egy A4-es méretű, színes, kétnyelvű katalógusban is megjelennek, melyben az előszót Fábián László író, az EFB Kuratóriumának Elnöke tollából olvashatjuk. A ZSŰRI TAGJAI, ZSŰRIZÉS IDŐPONTJA: AKNAY János – Kossuth-díjas festőművész, a MAOE elnöke, BALLA Gergely – PhD, egyetemi adjunktus, képzőművész, FÁBIÁN László – író, FLESCH Bálint – Balogh Rudolf díjas archaista fotográfus, SERES Géza – fotóművész. A zsűrizés időpontja: 2022. május 29. DÍJAZÁS: Hagyományunkhoz hűen a fődíjat (terveink szerint 500.000 Ft) a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma adja, a további díjakat pedig művészeti szervezetek, alapítványok ajánlják fel. NEVEZÉSI HATÁRIDŐ: 2022.05.15. A KÉPEK BEADÁSÁNAK HELYSZÍNE: Újpesti Kulturális Kp. 1042 Budapest, István út 17-19 - 2022.05.19–20. 10:00 – 16:00 A Művelődés Háza 2500 Esztergom, Imaház u. 2/a - 2022.05.24–25. 10:00 – 16:00 A ZSŰRI TAGJAI, ZSŰRIZÉS IDŐPONTJA: AKNAY János – Kossuth-díjas festőművész, a MAOE elnöke, BALLA Gergely – PhD, egyetemi adjunktus, képzőművész, FÁBIÁN László – író, FLESCH Bálint – Balogh Rudolf díjas archaista fotográfus, SERES Géza – fotóművész. A zsűrizés időpontja: 2022. május 29. DÍJAZÁS: Hagyományunkhoz hűen a fődíjat (terveink szerint 500.000 Ft) a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma adja, a további díjakat pedig művészeti szervezetek, alapítványok ajánlják fel. MEGNYITÓ: 2022.09.09. 17:00 Esztergom, a Vármúzeum udvara. KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNEI ÉS IDŐPONTJA: A XXII. EFB - MANU-TÍPIA kiállítás, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma Nagytermében és a Zolnay teremben lesz látható. Cím: Esztergom, Szent István tér 1. Kísérő rendezvényként a Kapcsolatok Háza ad helyet a Biennálé létrehozói és a zsűri képzőművész tagjai közös kamarakiállításának. Cím: Esztergom, Széchenyi tér 14. Mindkét kiállítás 2022. szeptember 9. – október 9. között látogatható. További információk a pályázati kiírásban. A korábbi évek nyertes képei itt tekinthetőek meg.
Archív
10% Flesch Bálint előadása a fotótörténet hajnalának fényképészeti eljárásairól Időpont: 2009.04.29. szerda 19:00 Helyszín: ArtBázis, 1085 Budapest, Horánszky u. 25. 10% Flesch Bálint előadása a fotótörténet hajnalának fényképészeti eljárásairól Időpont: 2009.04.29. szerda 19:00 Helyszín: ArtBázis, 1085 Budapest, Horánszky u. 25. Idén ünnepeljük a dagerrotip eljárás bejelentésének 170-dik évfordulóját. Az előadás ennek a 170 évnek az első 17 esztendejére (1839-1856) koncentrál. Szó lesz a gyakorlati fényképezés kezdeti korszakának főbb eljárásairól (dagerrotípia, talbotípia), azok tündökléséről és bukásáról. Megemlékezünk azon technikákról is, amelyek kiszorították e pionír eljárásokat a gyakorlatból (nedves kollódiumos eljárás, albuminpapír). Az előadás nem csak történeti jellegű lesz, hiszen a tárgyalt archaikus eljárások ma reneszánszukat élik: érintjük ezek jelenkori művészeti és egyéb használatát is. Végezetül szó lesz az említett történeti eljárásokkal készült fotográfiák felismeréséről és kezeléséről is. Rengeteg további információ és jegyzet a témakörről Flesch Bálint honlapján: http://archfoto.atspace.com/ Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója
Archív
A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója folytatja rendszeres programsorozatát. Minden érdeklődőt szeretettel várunk kéthetente szerdánként 19 órakor az ArtBázison! Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 25. -- [2009.02.18.] És megint a vizuális antropológiáról Bán András műkritikus előadása. [2009.03.04.] Művészet és megértés Molnos Péter művészettörténésszel, Pléh Csaba pszichológus professzorral és Sugár János képzőművésszel beszélget Marton Éva. [2009.03.18.] Kötődés A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója folytatja rendszeres programsorozatát. Minden érdeklődőt szeretettel várunk kéthetente szerdánként 19 órakor az ArtBázison! Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 25. -- [2009.02.18.] És megint a vizuális antropológiáról Bán András műkritikus előadása. [2009.03.04.] Művészet és megértés Molnos Péter művészettörténésszel, Pléh Csaba pszichológus professzorral és Sugár János képzőművésszel beszélget Marton Éva. [2009.03.18.] Kötődés Korniss Péterrel beszélget Gőbölyös Luca a nemrég megjelent Kötődés c. albumról. [2009.04.01.] Stúdió-tagok bemutatkozása Erdei Krisztina, Nánási László és Simonyi Balázs képvetítése. Moderátor: Cséka György. [2009.04.15.] Térkísérletek Csörgő Attilla médiaművész vetítése. [2009.04.29.] 10% Flesch Bálint előadása a fotótörténet első 17 évének fényképészeti eljárásairól, a dagerrotípia 170 éves évfordulója kapcsán. [2009.05.13.] Létezik-e még fotográfia – ahogy tanultunk róla? Szarka Klára fotótörténész előadása. [2009.05.27.] Giccs Dékei Krisztina művészettörténésszel, valamint Gerhes Gábor és Szirtes János képzőművészekkel beszélget Marton Éva.
Archív
Az ELTE Egyetemi Könyvtár „Az el nem veszett, de megtalált képek - Roger Fenton fényképei az Egyetemi Könyvtárban” című tárlatát további egy hónappal, február 27-ig meghosszabbítja. Tekintettel a kiállítás jelentőségére, január 30-án 16-18 óra között a tárlathoz kapcsolódóan egy újabb rendezvényre is sor kerül, amely a szakma és a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat. Az ELTE Egyetemi Könyvtár „Az el nem veszett, de megtalált képek - Roger Fenton fényképei az Egyetemi Könyvtárban” című tárlatát további egy hónappal, február 27-ig meghosszabbítja. Tekintettel a kiállítás jelentőségére, január 30-án 16-18 óra között a tárlathoz kapcsolódóan egy újabb rendezvényre is sor kerül, amely a szakma és a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat. A rendezvény napján mind a kiállítás, mind a rendezvény ingyen látogatható. A kiállítás katalógusa ezen a napon kedvezményes áron vásárolható meg. Az Egyetemi Könyvtárban rendezett Fenton-kiállítás nemcsak a 2006-ban előkerült szenzációs leletet, Roger Fenton (1819 - 1869) tizenkét eredeti fényképét mutatja be, hanem az angol fotográfia úttörőjének a korabeli fényképezés szinte minden műfaját felölelő, sokszínű munkásságát is. A Fenton által készített épületfotók, városképek, csendéletek, látképek, a krími háborúban készített hadifényképek, orientalizáló életképek és műtárgyfényképek reprodukciói Fenton szerteágazó érdeklődésére vetnek fényt, s arra a törekvésére, hogy az új technikát a képzőművészet méltó versenytársává tegye. Az Egyetemi Könyvtár Roger Fenton fotográfiáin kívül számos 19. századi, fényképekkel illusztrált értékes hazai és külföldi kiadványt őriz, melyek közül néhány Fenton korabeli, angliai kiadású könyvet a kiállításon is bemutatnak. Egy színezett fényképekkel díszített orvosi könyv és az indiai népcsoportokat bemutató hatkötetes sorozat mellett azt a pompás albumot is láthatják az érdeklődők, mely a British Museum ún. Elgin-márványairól készített 82 felvételt tartalmaz. Az Elgin márványokról - a British Museum fotográfusaként - Fenton is számos kiváló fényképet készített. A január 30-i rendezvényen különféle programok várják az érdeklődőket. 16 órától a fotográfia történetével és technikájával foglalkozó szakemberek a 19. századi fényképezésről (a korabeli fotótechnikákról, az archív fényképek megőrzéséről, konzerválásáról) beszélgetnek, de kitérnek arra is, hogy milyen új trendek fedezhetők fel a hazai és a külföldi műtárgypiacon a régi fényképek értékesítésében. A program további része a Roger Fenton által is magas színvonalon folytatott fotográfiai tevékenység, a műtárgyfényképezés köré szerveződik. Egy vetítettképes előadás Fenton műtárgyfényképeit, illetve a kiállításon látható, az Elgin-márványok című albumot ismerteti. Az előadást két könyvbemutató követi. Az első ismertetésre kerülő kiadvány a 19. századi magyarországi műtárgyfényképezés történetét dolgozta fel, a másik pedig a reneszánsz Rumy-serlegét. A műtárgyfényképezés kutatásának fontosságát jelzi, hogy a pompás ötvösmű históriáját a szerző az írott források mellett 19. századi műtárgyfényképek segítségével rekonstruálta. A rendezvény részletes programja: 16.00 Kerekasztal beszélgetés az Egyetemi Könyvtár Fenton-kiállításáról és a 19. századi fényképészeti technikákról. Meghívott szakértők: Kincses Károly fotómuzeológus, a Roger Fenton kiállítás kurátora, Flesch Bálint konzerváló fotográfus, Sor Zita fotórestaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteménykezelő restaurátora. Moderátor: Cséka György, az ELTE Egyetemi Könyvtár Tájékoztató és Dokumentumszolgáltató Osztályának vezetője. 16.30 Farkas Zsuzsa (Magyar Nemzeti Galéria) vetítettképes előadása Roger Fenton műtárgyfényképeiről. 17.00 Farkas Zsuzsa - Papp Júlia: A műtárgyfényképezés kezdetei Magyarországon (1840 - 1885) A magyar fotográfia forrásai 4. (Magyar Fotográfiai Múzeum, 2007) című könyvét Bán András, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Intézetének oktatója, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum igazgatója mutatja be. 17.30 Papp Júlia: A Rumy-serleg története (Kairosz Kiadó, 2008) című könyvét Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának igazgatója mutatja be. A rendezvény helyszíne: ELTE Egyetemi Könyvtár Tanácskozó Terem (1053 Budapest, Ferenciek tere 6., II. emelet) További információ: Wallner György 4116737/3451
Archív
BEREKMÉRI Zoltán, FLESCH Bálint, FÁKÓ Árpád képeiHelyszín:Petőfi Irodalmi Múzeum1053 Budapest,Károlyi Mihály u. 16.Megnyitja: Erdélyi Lajos fotóművész BEREKMÉRI Zoltán, FLESCH Bálint, FÁKÓ Árpád képeiHelyszín:Petőfi Irodalmi Múzeum1053 Budapest,Károlyi Mihály u. 16.Megnyitja: Erdélyi Lajos fotóművész
