Bán András

Bán András: Nagyítás. Tizenöt hosszú beszélgetés a fotóról – KÖNYVBEMUTATÓ

Bán András: Nagyítás. Tizenöt hosszú beszélgetés a fotóról – KÖNYVBEMUTATÓ↴https://capacenter.hu/esemenyek/ban-andras-nagyitas-tizenot-hosszu-beszelgetes-a-fotorol/Tillai Ernő | Chochol Károly | Markovics Ferenc | Féner Tamás | Tóth József Füles | Erdélyi László Attila | Haris László | Stemlerné Balog Ilona | Rédei Ferenc | Horváth Péter | Urbán Tamás | Révész Tamás | Tímár Péter | Flesch Bálint | E. Csorba CsillaA könyv kiadója: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani KutatóintézetA kötetet bemutatja Sárközy Réka médiatörténész, az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjeIdőpont: 2026. október 8., csütörtök, 17.30Helyszín: Capa Központ, rendezvényteremAz eseményen való részvétel ingyenes.A fotográfus a szakmája szabályai szerint háttérbe húzódik. A kamera mögött áll és megpróbál láthatatlan maradni az események rögzítésekor. Ugyanakkor az elmúlt közel kétszáz év történéseiről fotók alapján alkotunk magunknak képet. Közismert, s gyakran az alkotó nevéhez nem is kapcsolt fotók alakították át látáskultúránkat ebben a két évszázadban. Ebben az interjúkötetben magyar fotográfusok, fotós szakemberek beszélnek saját magukról, szakmájukról, s magáról a fotózásról. Valamennyien a Kádár-korban kezdték a szakmát, ahhoz az időszakhoz kötődik pályafutásuk meghatározó szakasza. Ez a könyv így nemcsak életutak elmondása, hanem korrajz is. A tizenöt interjúalany mindegyikének meghatározó a szerepe a maga területén. Többségüket a nagy nyilvánosság kevéssé ismeri, ám a szakma sokra tartja őket. Megszólításukkal nem törekedtünk valamilyen szociológiai mintavétel szabályainak megfelelni. Kizárólag a jelentős személyes teljesítmény a közös bennük.📸: Tillai Ernő: Csendélet, 1961https://www.facebook.com/events/3284584345061506/

Útkereszteződések - Beszélgető tárlatvezetés | Gyenis Tibor képzőművész és Bán András műkritikus

A fotóművészetnek a digitális eljárások mellett most már a mesterséges intelligencia technikái is keresztezik az útjait. Így az idei fotóművészeti szalon nem csupán beszámoló, válogatás az elmúlt évek terméséből, hanem annak megfontolása is, ebben az új helyzetben merre vezetnek a fotóművészet útjai. A szalon egyik kurátora alkalomról alkalomra nagy tapasztalatú fotográfusokkal, a kiállítók egyikével beszélget a tárlatvezetés-sorozatban. Ez alkalommal Bán András műkritikus beszélget Gyenis Tibor képzőművész, egyetemi oktatóval. A tárlatról: https://mucsarnok.hu/fotoszalon2026 Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten, korlátozott számban tudunk fogadni a programon. Regisztráció: https://forms.gle/tMUeT4K6VuiYKM6J7 Gyenis Tibor portré fotó: Vlaszák Szilvia https://www.facebook.com/events/1591311835880698/

Százötvenedik fotókiállítás megnyitó

A Kolta Galéria meghívója a Százötvenedik című fotókiállításra.Megnyitja: Bán András műkritikus.Kiállító művészek: Ádám Gyula, Bege Nóra, Bozóky Dezső, Erdélyi Lajos, Fejér Gábor, Gaál Zoltán, Haris László, Horváth Péter, Kass János, Kerekes Emőke, Kéri Gáspár, Kiss-Kuntler Árpád, Kósa Ferenc, Kovács László Attila, Kőhalmi Péter, Milorad Krstić, Maczky László, Makovecz Benjamin, Márton Ildikó, Mohos Zsófia, Molnár Edit, Nagy Zoltán, Pataky Zsolt, Pilló Ákos, Schild Tamás, Szandelszky Béla, Szász-Bányász Anna, Szigeti Tamás, Török László, Vékás Magdolna.A kiállítás 2026. október 2-ig látogatható, munkanapokon 14 és 18 óra között, valamint az S4 esti programjai előtt és után.

Bán András szubjektív tárlatvezetése a Városi táj 1974–1989. Progresszív fotók Budapestről tárlaton

Bán András műkritikus a kiállítók kortársa, életművük közeli ismerője. Tárlatvezetése során a kort, a képek születésének körülményeit és akkori befogadásukat eleveníti föl. ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ A kiállítás arra vállalkozik, hogy az 1974 és 1989 közötti másfél évtizedben készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotók által mutassa fel a városlakók életterének vizuális lenyomatait. A kiállítási koncepció szerint a korszak progresszív fotóművészeti látásmódjának és a város vizuális képének megmutatkozását egyként felvállalva, azzal a törekvéssel, hogy mind a művészeti, mind a várostörténeti perspektíva tetten érhető legyen. A kiállításon szereplő fotóművészek különböző generációkhoz tartoznak, s jóllehet alkotói praxisaik is jelentősen eltérnek egymástól, kétségtelenül valamennyien jelentékeny módon hozzájárultak invenciózus munkáikkal a korszak (fotó)művészeti reprezentációjához. ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Programjegy: 4.000 Ft, amely megvásárolható a helyszínen vagy elővételben online: https://tinyurl.com/d454n49v A programra egyéb múzeumi belépőjegy kedvezmény nem vehető igénybe. https://www.facebook.com/events/930370686481635/

Képpé válni II. – A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Capa Központ tudományos konferenciája

Képpé válni II. – A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ tudományos konferenciája↴ https://capacenter.hu/esemenyek/keppe-valni-ii-a-magyar-fototorteneti-tarsasag-es-a-robert-capa-kortars-fotografiai-kozpont-tudomanyos-konferenciaja/ A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyílt szakmai konferenciát rendez a nevezetes személyiségek, hírességek, „celebek” fotózásáról, fotóiról. Tehát azon portréfotográfiák történetét és társadalmi használatát tekinti át, amelyek a közbeszéd és a történelem reflektorfényében élő személyekről készültek. A 19. század folyamán az egyszerűsödő sokszorosítási technikáknak köszönhetően a népszerűség kívánalmának egyre kevésbé lehetett csupán nagyszerű tettekkel eleget tenni, láthatónak kellett lenni. A fotográfia megjelenésével, majd a vizitkártyák robbanásszerű térhódításával az arc és a név közösségi térben való terjedésének, ismertté válásának, a „láthatósági tőke” (Natalie Heinrich) megteremtésének, megtartásának és gyarapításának lehetőségei és következményei is megváltoztak. A fényképek esélyt teremtettek az arc közvetlen tapasztalására a képzőművészet vagy az irodalom tolmácsolása nélkül. Ez a változás nyomot hagyott a kultúra, az aktuális politika, a történelem és azok alakítóinak megítélésén. A fotográfiának a híresség státuszában játszott szerepe hatással volt a műfaj változásaira úgy a fényképezésben, mint a képzőművészetben. Az arcok közismertsége lehetőséget adott azoknak politikai és kereskedelmi célú hasznosítására egyaránt. Ebben a kommercializálódási folyamatban az arc válhatott politikai eszmék, kulturális produkciók, elvek és egyéni teljesítmények jelképévé, viselőjének személyi hitelével kereskedelmi minőségbiztosítássá, vagy egyszerűen a népszerűségre építő gyűjtőszenvedélyt kiszolgáló memorabilia-ipar tárgyává. A növekvő képforgalom következtében az arc el is válhatott hordozójától, aki elveszíthette ellenőrzését arcmásának felhasználása felett. Ezek a 19. században indult folyamatok a 20. majd a 21. században méretükben, tartalmukban és jelentőségükben esetenként a szélsőségekig felerősödtek, új formákat öltöttek. A konferencia a kezdetektől, a Kossuth-fotográfiák idejétől máig, a digitális képek, influenszerek, szelfik és szelf-brendek koráig tekinti át a személyiség képpé válásának változatait, a társadalomtudományi szempontok mellett a jogi, etikai aspektusokra is figyelemmel. Időpont: 2026. január 30., péntek, 10 óra Kapunyitás a Capa Központban: 9.45. A belépés ingyenes és nincs regisztrációhoz kötve. Az előadásokról videófelvétel készül (fotoklikk.net) PROGRAM: – 10.00 Köszöntő – Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezetője és Bán András, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke – 10.10 A Magyar Fotótörténeti Társaság Fotótörténet 3. című kötetének bemutatója Szekcióelnök: Lengyel Beatrix történész, főmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár – 10.20 Dömötör Mihály fotóművész: A fénykép-portré tekintete, egzisztenciája, esszenciája – 10.40 Moise Gabriella PhD irodalmár és kultúrakutató: Az „afrikai hercegnő” arcai – 11.00 Papp Viktor PhD társadalomtörténész, Országos Széchényi Könyvtár: Edison in Hungary – 11.20 Fejős Zoltán etnográfus: Ahogy a képszerkesztő csinálja – 11.40 vita, kávészünet – 12.00 Fogarasi Klára fotótörténész, etnográfus: Tekintete tűz és villám – máskor gyöngéd bíztatás – 12.20 Dede Franciska irodalomtörténész, Országos Széchényi Könyvtár Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport: Hírességek a kodak előtt – 12.40 Bereczky Ákos mikromobilitási szakértő: CELEB # BICIKLI – 13.00 vita, ebédszünet Szekcióelnök: E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főigazgatója – 14.00 Fodor Ákos néprajz mesterszakos egyetemi hallgató, ELTE BTK Néprajzi Intézet: Petőfi állítólagos koponyája – 14.20 Vörös Boldizsár a történelemtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet: Portréfotók az ünnepelt személyről – és szobrairól – 14.40 Benda Mihály PhD irodalomtörténész, ELTE BTK Humán Kutatóközpont: Fotó és életrajz Illyés Gyula élete képekben című könyvben – 15.00 Zsoldos Emese művészettörténész, irodalomtörténész, BTM Kiscelli Múzeum: Halas István és Szilágyi Lenke Petri képe(i) – 15.20 vita, kávészünet – 15.40 Bogdán Melinda PhD, vizuális antropológus, muzeológus, múzeumvezető, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum: (Szent)képpé válni – 16.00 Geréb Anna dr. filmtörténész, Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma: Egy színésznő sok portréja – 16.20 Szarka Klára kurátor, fotótörténész: A Kádár-korszak sztárjai Keleti Éva kamerája előtt – 16.40 Rácz Ráchel színháztörténész, PhD-hallgató, Színház- és Filmművészeti Egyetem: Nőkép Ruttkai Éva színházi életművében – 17.00 vita, a konferencia lezárása 📸: Kossuth Lajos 1855 körül készült portréja – Fortepan / Szarvasy Mihály https://www.facebook.com/events/2709542802729666/

Képpé válni I. - A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Capa Központ tudományos konferenciája

Képpé válni I. – A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ tudományos konferenciája↴ https://capacenter.hu/esemenyek/keppe-valni-i-a-magyar-fototorteneti-tarsasag-es-a-robert-capa-kortars-fotografiai-kozpont-tudomanyos-konferenciaja/ A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyílt szakmai konferenciát rendez a nevezetes személyiségek, hírességek, „celebek” fotózásáról, fotóiról. Tehát azon portréfotográfiák történetét és társadalmi használatát tekinti át, amelyek a közbeszéd és a történelem reflektorfényében élő személyekről készültek. A 19. század folyamán az egyszerűsödő sokszorosítási technikáknak köszönhetően a népszerűség kívánalmának egyre kevésbé lehetett csupán nagyszerű tettekkel eleget tenni, láthatónak kellett lenni. A fotográfia megjelenésével, majd a vizitkártyák robbanásszerű térhódításával az arc és a név közösségi térben való terjedésének, ismertté válásának, a „láthatósági tőke” (Natalie Heinrich) megteremtésének, megtartásának és gyarapításának lehetőségei és következményei is megváltoztak. A fényképek esélyt teremtettek az arc közvetlen tapasztalására a képzőművészet vagy az irodalom tolmácsolása nélkül. Ez a változás nyomot hagyott a kultúra, az aktuális politika, a történelem és azok alakítóinak megítélésén. A fotográfiának a híresség státuszában játszott szerepe hatással volt a műfaj változásaira úgy a fényképezésben, mint a képzőművészetben. Az arcok közismertsége lehetőséget adott azoknak politikai és kereskedelmi célú hasznosítására egyaránt. Ebben a kommercializálódási folyamatban az arc válhatott politikai eszmék, kulturális produkciók, elvek és egyéni teljesítmények jelképévé, viselőjének személyi hitelével kereskedelmi minőségbiztosítássá, vagy egyszerűen a népszerűségre építő gyűjtőszenvedélyt kiszolgáló memorabilia-ipar tárgyává. A növekvő képforgalom következtében az arc el is válhatott hordozójától, aki elveszíthette ellenőrzését arcmásának felhasználása felett. Ezek a 19. században indult folyamatok a 20. majd a 21. században méretükben, tartalmukban és jelentőségükben esetenként a szélsőségekig felerősödtek, új formákat öltöttek. A konferencia a kezdetektől, a Kossuth-fotográfiák idejétől máig, a digitális képek, influenszerek, szelfik és szelf-brendek koráig tekinti át a személyiség képpé válásának változatait, a társadalomtudományi szempontok mellett a jogi, etikai aspektusokra is figyelemmel. Időpont: 2025. november 20., csütörtök, 10 óra Kapunyitás a Capa Központban: 9.45. A belépés ingyenes és nincs regisztrációhoz kötve. Az előadásokról videófelvétel készül (fotoklikk.net) A konferencia második részét 2026. január 30-án rendezzük a Capa Központban. PROGRAM: – 10.00 Köszöntő – Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezetője és Bán András, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke – 10.10 A Mafot 2025-ös Argumentum-díjának átadása Szekcióvezető: Tomsics Emőke – 10.30 Tamás Ágnes történész, habilitált egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem, Jelenkortörténeti Tanszék: „még ma is a férfi szépségek közé számítható a mi királyunk”. Ferenc József-portrék a magyar képes sajtóban (1867–1916) – 11.00 Lengyel Beatrix történész, főmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár – Szegedy-Maszák Zsuzsanna művészettörténész, muzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár: Kultusz, közösség, kép. A személyes tisztelet tárgyiasulása – 11.30 Farkas Zsuzsa művészettörténész: Kossuth Lajos képpé válása – 11.50 Reznák Erzsébet történész, Kossuth Múzeum: „A czeglédi 100- as küldöttség barracone-i látogatásának emlékére…”. Kossuth Lajos ceglédi fotója – 12.10 Borovi Dániel művészettörténész: Retusált fotók Erzsébet királyné posztumusz kultuszában – 12.30 Pálinkás Gábor doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történelemtudományi Doktori Iskola: Martinovics Ignác képmásai a kollektív emlékezetben – 12.50 Eőry Áron politológus, politikatörténeti kutató: „Tettem néhány nyilvános vizsgát, ha nem is mindig kitüntetéssel”. Egy szemvonzóan megkapó személyiség nyilvános arcai és harcai – 13.10 vita – 13.30 ebédszünet Szekcióvezető: Bata Tímea – 14.30 E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum tiszteletbeli főigazgatója: „neki az ünneplés az elementuma” Jókai- portrék a nyilvánosság tereiben – 14.50 Földváry Gergely történész, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény: Jókai, a celeb. A nagy író emberi arca és a svábhegyi villa a fotók tükrében – 15.10 Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus, Petőfi Irodalmi Múzeum: Kommemorizáció és fotográfia Kiss József írói jubileumi ünnepségein – 15.30 Sebő Judit, Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútár: Képmások készleten. „Fontos emberek” arcképsorozatai – 15.50 vita – 16.05 kávészünet – 16.20 Müller Rolf történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: Végpont, nullpont… Kamerák előtt Szálasi Ferenc és Péter Gábor – 16.40 Bognár Katalin fotótörténész, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár: Amikor a kép híresebb, mint a név. Szeles Erika emlékezete – 17.00 Máté Zsolt doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem: Amerikai törekvések az ’56-os magyar menekültek portréjának megörökítésére – 17.20 vita – 17.35 szünet – 17.50 Képpé válni ma. Kerekasztal-beszélgetés. Vezeti: Szarka Klára. Résztvevők: Békefi Dóra képszerkesztő (Marie Claire), Ritter Doron fotográfus-operatőr, Sebestyén László fotográfus (Forbes magazin) 📸: Kossuth Lajos 1855 körül készült portréja – Fortepan / Szarvasy Mihály https://www.facebook.com/events/1366240481877134/

Világok peremén – Koncz Csaba kiállítása - MEGNYITÓ

Világok peremén – Koncz Csaba kiállítása - MEGNYITÓ↴ https://capacenter.hu/kiallitasok/vilagok-peremen-koncz-csaba-kiallitasa/ In memoriam Szilágyi Sándor Megnyitó: 2025. szeptember 17., szerda, 18 óra A kiállítást megnyitja: BÁN András műkritikus A kiállítás kurátora: KOPIN Katalin művészettörténész, Capa Központ Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ 8F Galéria A kiállítás megtekinthető: 2025. szeptember 18 – november 9. Mindennap 9 és 19 óra között. Ünnepnapokon zárva. A kiállításban részletek láthatók Kisfaludy András dokumentumfilmjeiből. Koncz Csaba képzőművész, zenész az örök kívülálló szerepét érezte leginkább magáénak, mind a művészet különböző ágaiban való jelenléte, mind a társadalmi státusza ennek megfelelő volt. Ez az „outsider” lét azonban nem jelentette azt, hogy ne lett volna hatással és ne formálta volna intenzíven azt a területet, amivel éppen foglalkozott. Az a rövid periódus, 1962 és 1967 között, amikor a fotográfiának szentelte figyelmét, kitörölhetetlenül fontos időszaka volt a magyar neoavantgárd fotó történetének. Az ekkor létrejött kísérletező, absztrakt, jelszerű fotói egy olyan polémiába és diskurzusba kapcsolódtak be, mely a kiállítótereken és az underground asztaltársaságokon túl, a fotográfiai szaksajtón át, a kor feszes kultúrpolitikájának ingerküszöbét is elérte. Első fotósorozata a bőszénfai cigánytelepről készült, de a szocio- és riportfotó nem különösebben érdekelte. Hamarosan az absztrakt képalkotás felé fordult, mely fotós eszközökkel igen pontos tervezést és kivitelezést igényelt. MÉH-telepek drót- és vashulladékaiból választotta ki kalligrafikus tusrajzokat idéző fotóinak tárgyait: rugók, láncszemek, csavarok, ácskapcsok, szeszélyesen meghajló dróthálók jelennek meg a puritán tisztaságú, hófehér háttér előtt. A súlyos vastárgyakat és az azokból létrehozott absztrakt konstrukciókat üveglapra helyezte és alulról fényképezte, kiragadva és megfosztva valódi funkciójuktól, kontextusuktól. Másik módszere a semleges háttér eléréséhez az volt, hogy hóban fotózta a nagyobb méretű mezőgazdasági eszközöket: boronát, ekevasat. Lebegő motívumai szellemi rokonságot mutatnak Korniss Dezső 40-es években alkotott antropomorf lényeivel és Jackson Pollock kalligrafikus műveivel. Koncz Csabának fontos, de epizódszerű szerepe volt a hatvanas évek magyarországi underground kultúrájában. Teljes életformájával elutasította a fennálló szocializmust, állandó munka és lakhely nélkül élt, művészete és annak közönség felé való közvetítése, közösségi akciói is szembementek a szocreál kánonjával és elfogadott normáival. A beatnemzedék tagjaként számára a kortárs nyugati kultúrához kapcsolódó zene, művészet és információ jelentette a legnagyobb vonzerőt. 1967-ben disszidált, élete további szakaszában élt holland kommunában, utcazenélt és folk-rock lemezt adott ki a Pan Ra zenekarral Franciaországban, végig utazta Indiát, míg végül 1992-ben hazatért és letelepedett Balatonhenyén, ahol haláláig, 2022-ig élt. Szabadon mozgott a különböző művészeti kifejezési formák között, egyszerre volt fotóművész, szobrász, költő, zenész és az egész életet műalkotásként megélő univerzális alkotó. Kopin Katalin művészettörténész *** On the Edge of Worlds – Csaba Koncz’s exhibition - OPENING↴ https://capacenter.hu/en/kiallitasok/on-the-edge-of-worlds-csaba-konczs-exhibition/ In memoriam Sándor Szilágyi Opening on Wednesday, September 17, 2025, 6 pm Opening speech by András BÁN art critic Curated by Katalin KOPIN art historian, Capa Center Venue: Robert Capa Contemporary Photography Center 8F Gallery (1065 Budapest, Nagymező utca 8.) On view: September 18 – November 9, 2025 Every day 9 am – 7 pm Closed on public holidays. Free admission. The exhibition features excerpts from András Kisfaludy’s documentaries. The role that visual artist and musician Csaba Koncz could most completely identify with was that of the eternal outsider, and this informed both his presence in the different arts and his status in society. However, being an outsider did not prevent him from influencing and shaping the field he engaged with at any one time. The short period between 1962 and 1967, when he devoted his attention to photography, became an indelibly important period in the history of Hungarian neo-avant-garde photography. The experimental, abstract, symbolic photographs he made during this period were part of a polemic and discourse that spilled out of the exhibition spaces and underground table societies, and reached, via the photographic press, the strait-laced cultural policy-makers of the time. He created his first photo series in the Roma ghetto of Bőszénfa, but he was not particularly interested in social documentary photography or photojournalism. He soon turned to abstract imagery, which required very precise planning and execution from a photographer. He photographed pieces of wires and metal objects found in scrapyards, creating images that look like ink calligraphy: springs, links of chain, screws, cramp-irons and whimsically bending wire meshes appear before austere, snow-white backgrounds. He placed the heavy metal objects and the abstract constructions he composed of them on a sheet of glass and photographed them from below, stripping them of their real function and context. Another way to create a neutral background was to photograph the subjects—large agricultural tools like a harrow or a plough—in snow. His floating motifs are the spiritual and intellectual kin of Dezső Korniss’s anthropomorphic creatures from the 1940s and Jackson Pollock’s calligraphic works. Csaba Koncz played an important, if episodic, role in the underground culture of Hungary in the 1960s. He rejected socialism as it came to be with his whole lifestyle, living without a permanent job or abode, just as his art, the way he presented it to the audience and his community actions went against the canon of socialist realism and its established norms. As a member of the beat generation, he was most attracted to music, art and information that was associated with ‘Western’ culture. After he left Hungary, he lived in a Dutch commune, was busking in France and released a folk rock record with Pan Ra, and travelled far and wide in India before he returned to his native country in 1992, settling in Balatonhenye, where he died in 2022. He moved freely between the different forms of expression, being a photographer, sculptor, poet and musician at the same time—a universal creator who lived his life as a work of art. Katalin Kopin art historian https://www.facebook.com/events/964536499149887/

Re-relevancia szimpózium

Re-relevancia – a fotográfia örök kérdései aktualizálva A fotográfia, mint a vizuális művészetek alapvetővé váló médiuma, a modernizmus egyik katalizátora volt, s mai szerepe még összetettebb. A rögzített kép alapja minden vizuális és mediális, alkalmazott és autonóm kifejezési formának. Az aktus során keletkezett vizuális tartalom a dinamikusan változó információs társadalom meghatározó eleme. A vizuális információ szabad áramlása, a megértésére és előállítására való képesség és tudás elsajátítása alapvető kommunikátori igény. A vizuális formanyelv huszadik és huszonegyedik századi megújulása, valamint az újabb és újabb technikai eszközök/médiumok elterjedése új kifejezési és kommunikációs formák létrejöttét eredményezték a vizuális művészetek, így a fotográfia területén is. Ugyanakkor a fotográfia tele van olyan kérdésfelvetésekkel is melyek, folyamatosan adaptálódva a változó körülményekhez, újra és újra felszínre kerülnek. A műfaj feladata és fogalma, a technológia hatása, az ízlésformálás kérdésköre, a társadalmi szerepvállalás ugyanúgy jelen van most a fotóban, mint egy évszázada. Moholy-Nagy, Eisenstein, Kandinszkij, Rodcsenko, Sander, Man Ray hasonló alkotói és elméleti feladatokkal, problémákkal kerültek szembe, mint a mai fotósok. A Magyar Fotóművészek Szövetsége által szervezett Re-relevancia szimpóziumon a kortárs fotós szakma képviselői beszélgetnek ezekről az örökös témákról. 1. Alkotói attitűdök és mintázatok Meghívott művészek: Kudász Gábor Arion DLA habil/ Fotográfus, docens, a MOME Fotográfia Tudásközpont vezetője/, Gordon Eszter /Fotográfus/, Csoszó Gabriella / Fotóművész, tanár, aktivista/ Mitől válik egy életmű koherenssé? Hogyan alakítja egy alkotó a saját vizuális nyelvét, és milyen visszatérő elemek, motívumok jelennek meg egy fotográfus munkásságában? Milyen szempontok válnak meghatározóvá, mik a mozgatórugók? A beszélgetés az alkotói attitűdök természetét vizsgálja, a tudatos koncepció, az ösztönös ismétlődés, vagy az idővel formálódó vizuális világ összemosódó területeit. 10:00-tól 11:00-ig 2. Nők a fotográfiában – generációs kérdések Meghívott vendégek: Szarka Klára/ Fotótörténész, kurátor/, Horváth M. Judit / Fotográfus, szubjektív dokumentarista/, Bede Kincső /Fotográfus/ A magyar fotóoktatás hajnalán a szakiskolákban rengeteg tehetséges művésznő végzett. Az ezt követő évtizedekben mégis sokáig háttérbe szorultak a kánonban. Hogyan változott ez az elmúlt időszakban, és milyen kérdések foglalkoztatják ma a női fotográfusokat? Miként tekintenek a vizuális narratívákra, az emberábrázolásra és a társadalmi kérdésekre? 11:45-től 12:45-ig 3. Hitelesség és eredetiség a képalkotó AI tartalmak világában Meghívott vendégek: Köszeghy Flóra DLA/ Építész, képzőművész/, Pfisztner Gábor PhD / METU egyetemi docens/, Karvázy György / Vizuális kommunikáció tervező, író/ Mit jelent az új szavunk, a promptográfia? Az algoritmusok által generált képek egyre inkább átalakítják a vizuális kultúrát, de vajon milyen hatással vannak a fotográfia eredeti funkcióira? Az igazság, a dokumentáció, a hitelesség kérdései új kihívások elé állítják az alkotókat és nézőket egyaránt. Vajon az AI csak egy új eszköz, vagy teljesen átformálja a fotográfiát? Hogyan változik a szerzőiség, ha egy algoritmus is beleszól a képalkotásba? Milyen jövő vár így a dokumentarizmusra? 14:00-tól 15:00-ig 4. „Kell-e szépnek lennie egy képnek?” – Az esztétika szerepe a fotográfiában Meghívott vendégek: Bán Zsófia /író, műkritikus/ Bán András PhD / Műkritikus/, Tóth Balázs Zoltán / Fotótörténész, esztéta/ Hol ér véget a szép és hol kezdődik a giccs? Miért bírhatnak csúnya, agresszív képek művészi értékkel? Feladata-e a fotónak az esztétikai szépség elérése? A fotográfia történetében visszatérő kérdés, hogy a szépség mennyiben elvárás, vagy éppen korlát egy kép esetében. A klasszikus kompozíciós elvektől a konceptuális fotográfiáig folyamatosan változik, hogy mit tekintünk esztétikusnak. 15:45-től 16:45-ig A beszélgetéseket Bera Viktor moderálja. Az esemény háziasszonya Gőbölyös Luca DLA habil PTE egyetemi docens, Fotográfia tanszék vezetője, Design és Média Intézet igazgatója https://www.facebook.com/events/1166102061662158/

KÖZELÍTÉSEK Hevesy Iván munkásságához - KONFERENCIA

KÖZELÍTÉSEK Hevesy Iván munkásságához Konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum és a Magyar Fotótörténeti Társaság szervezésében Program 10.00–10.15 Köszöntők E. Csorba Csilla, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke Szeredi Merse Pál, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum igazgatója 10.15–11.45 1. szekció: Hevesy Iván a tömegművészetről Elnök: E. Csorba Csilla Lénárt Tamás: Hevesy útja a fotográfiához Csatlós Judit: Szociofotó, munkásfotó, dokumentum Bagdi Sára: Hevesy Iván a kollektív művészeti gyakorlatokról 11.45–13.00 Ebédszünet 13.00–14.30 2. szekció: Hevesy és kortársai: fotóművészet és -elmélet Elnök: Bán András Tóth Balázs Zoltán: Hevesy fotóelmélete nemzetközi kontextusban E. Csorba Csilla: Kálmán Kata arcai Szeredi Merse Pál: Bortnyik Sándor fotóhasználata 14.30–15.00 Kávészünet 15.00–16.00 3. szekció: Kánon, kritika a hatvanas években Elnök: Tóth Balázs Zoltán Mélyi József: A hatvanas évek átváltozása a rendszerváltás óta – kiállítások tükrében Bán András: „Az adott körülmények között szervezett módon oldódott meg” – Hevesy Iván fotóművészeti kritikái a Magyar Nemzetben (1958–1965) A program részleteiről és az előadások összefoglalóiról honlapunkon lehet tájékozódni: https://kassakmuzeum.hu/hu/esemeny/konferencia/kozelitesek-hevesy-ivan-munkassagahoz A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a kassakmuzeum@pim.hu emailcímen lehet. A TISZTA FÉNYKÉPSZERŰSÉG: Hevesy Iván és a modern magyar fotográfia kezdetei . A kiállítás 2024. március 3-ig tart nyitva. +++ A Kassák Múzeum a Szentlélek téri autóbusz pályaudvarról és az Árpád-hídon lévő villamosmegállótól gyalog 1 perc, a Flórián térről 4-5 perc alatt érhető el. A Batthyány tér vagy Szentendre felől érkező H5 HÉV-vel a Szentlélek térnél kell leszállni. Az Óbudai Fő téren, a Zichy-kastély első emeletén található a Kassák Múzeum kiállítótere. #hevesyivan #atisztafényképszerűség #kassákmúzeum #magyarfotósok #magyarfotográfia #magyarfotomuveszet #fotókiállítás

NKA Fotóművészet Kollégiuma- pályázat-konzultáció

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP FOTÓMŰVÉSZET KOLLÉGIUMÁNAK TAGJAI konzultációt tartanak a szeptember 6-én lezáruló pályázatokról. Fotóművészet Kollégiuma tagjai: Kőrösi Orsolya, a kollégium vezetője, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ ügyvezető igazgatója Bán András Németh Lajos-díjas műkritikus Dr. Cs. Plank Ibolya fotótörténész, az Országgyűlés Hivatala Digitális Kép és Filmarchívumának vezetője Hamarits Zsolt fotóművész, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke Wachsler Tamás építész, a Steindl Imre-program vezetője https://www.facebook.com/events/656085289914768/

Gink Károly - GINK 100 című retrospektív kiállítása - megnyitó

A Magyar Fotográfiai Múzeum tisztelettel meghívja Önt és barátait Gink Károly (1922–2002) GINK 100 című kiállításának megnyitójára Köszöntőt mond: Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója A kiállítás kurátora: Fejér Zoltán fototechnika-történeti szakíró A kiállítást megnyitja: Bán András műkritikus, egyetemi oktató Megnyitó: 2022. október 21. péntek, 17.00 óra A kiállítás megtekinthető 2022. október 22. és 2023. január 07. között, vasárnap, hétfő és ünnepnapok kivételével naponta 12.00 –17.00 óráig. Magyar Fotográfiai Múzeum H-6000 Kecskemét, Katona József tér 12. fotomuzeum@fotomuzeum.hu www.fotomuzeum.hu https://www.facebook.com/events/433343058945231/

Óvár... Képekben őrzött emlékek - a Mosonmagyaróvári Fotóegyesület kiállítása

A tárlat kiállítói: Bán András, Csapó István, Goda Barbara, Kertész Attila, Kiss Zoltán, Kocsis Julianna, Lengyel Zsolt, Molnár Lajos, Pál Miklós, Scháling Anita, Talpas Balázs, Varga Milán, Virág Tamás. Helyszín: Rajka ház A kiállítás megtekinthető: 2022. június 11 - 12. között

Horváth Péter: 30 kép az Otthon sorozatból című kiállításának megnyitója

A Balázs Béla-díjas fotóművész válogatott képeinek kiállítása a KMO Művelődési Központ Előtér Galériájában. Megnyitja: Bán András műkritikus 2022. március 1. kedd 18.00 A kiállítás megtekinthető: 2022. április 22-ig

A numerus clausus és a lányok - fotókiállítás

Az 1920. évi XXV. törvénycikk „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” semlegesen hangzó címe ellenére az I. világháborút követő korszak első zsidóellenes törvénye volt Európában. Megszüntette az addigi gyakorlatot, amely minden érettségizett diák számára biztosította a beiratkozás jogát. A törvény végrehajtási utasítása – egy tollvonással megszüntetve a zsidók 1867-es emancipációját – felekezet helyett nemzetiségnek minősítette a zsidókat, és az egyetemi hallgatók közötti arányukat a magyar- országi zsidó vallású lakosok szerinti 6%-ra korlátozta. A törvény alkalmazásával megbízott túlbuzgó egyetemi vezetők pedig a baloldali és zsidó felvételizők mellett a női jelentkezőket is eltanácsolták a legtöbb budapesti egyetemről. A kiállítás képein szereplő fiatal lányok születésük helye és ideje, gazdasági és társadalmi helyzetük, családi és kulturális hátterük, lakóhelyük, felekezetük, apjuk foglalkozása, saját eredeti szakmájuk, későbbi pályájuk szerint nagyon széles skálán helyezhetők el. Ami közös bennük, az a továbbtanulás vágya volt – és az, hogy mindannyiuk életét alapvetően befolyásolta, lehetőségeiket, választásaikat nagymértékben meghatározta, korlátozta a numerus clausus törvény. Kiállításunk ennek az 1900 és 1925 között született generációnak a sorsát, életútját és kivételes teljesítményeit próbálja feleleveníteni, az ő emléküket megidézni. A kiállítás a kanadai McGill egyetem „Antiszemitizmus, nők, emigráció” címen futó kutatásához kapcsolódik. Kurátor: Szapor Judit és Karádi Éva Látvány: Szentesi Csaba, Csanádi Judit és Kiss Gabriella —— A kiállítást megnyitja Bán András műkritikus, fotótörténész A ‘Numerus clausus és a lányok’ 2021 őszén volt látható a 2B Galériában, a Ráday utcában. A Csányi5-ben január 16. és február 1. között tekinthetik meg az érdeklődők. Ezt követően Németország különböző városaiban lesz majd látható. https://www.facebook.com/events/csányi-utca-5-budapest-1077-magyarország/a-numerus-clausus-és-a-lányok-kiáll%C3%ADtás/225312486430461/

Bán András: Horváth Péter. Szabad szemmel – könyvbemutató

Bán András: Horváth Péter. Szabad szemmel – könyvbemutató Az MMA Kiadó és a Capa Központ tisztelettel meghívja Önt és barátait Bán András Horváth Péter. Szabad szemmel című kötetének bemutatójára 2021. november 25-én, csütörtökön, 17 órára. A könyvbemutató keretében levetítjük a művészről készült portréfilmet is. A könyvbemutató beszélgetés résztvevői: -Horváth Péter fotográfus -Bán András műkritikus, a kötet szerzője -Kőnig Frigyes festőművész -Fejérvári Gergely, a kötet felelős szerkesztője Horváth Péter ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik a hetvenes évek végén alapvetően új hangot hozott a magyar fotókultúrába akár az újságok felületein, akár a kiállítóterek falain. Az előző nemzedék feladata volt megteremteni a professzionális fotografálást és annak intézményrendszerét, megtisztogatni a fotózást a nyomasztó szocreál és a zavarba ejtő „magyaros” hagyománytól. Horváth Péterék kihívása a képi autonómia elfogadtatása volt. Amatőr fotográfusként kezdte Baján, aztán megjárta a Magyar Távirati Irodát, több szerkesztőséget – köztük az önálló fotóriport sikerre vitelével próbálkozó nevezetes Képes7-nél is dolgozott a nyolcvanas évek végén –, immár két évtizede pedig gondosan kidolgozott sorozatok révén az autonóm fotográfia egyéni útjait járja. Amire vállalkozunk: egy nagy tehetségű, csendes, érzékeny művész varázslatainak bemutatása. Teljességről szó sem eshet. Ha csak a riporter Horváth Péterre gondolunk: több évtized, átlag heti egy riport, riportonként ötven vagy száz kép – a művelet eredménye százezres. Ebben a könyvben meg ha kétszázötven kép kaphat helyet. De útkereséseiből, tematikus kezdeményezéseiből sem fér ide minden. Sok téma, sok megközelítés foglalkoztatta. Ezért a könyv első felében néhány kedvenc képet találnak, de azután a nagyobb ciklusok következnek, amelyek mögött még további fontos alkotások tucatjai lapulnak. Időpont: 2021. november 25., csütörtök, 17 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. A Capa Központ teljes területén javasoljuk a maszk viselését és a kézfertőtlenítő használatát, továbbá kérjük, hogy tartsák a megfelelő szociális távolságot. https://www.facebook.com/events/564180394685509/

A fény képei। II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon záró kurátori tárlatvezetése Haris Lászlóval és Bán Andrással

" A két kurátor, Haris László és Bán András tekinti át az elmúlt öt év hazai fotóművészetéből készült válogatást. A fotográfiák kapcsán a kurátorok nemcsak a képekről beszélnek, hanem a fotó készítéséről és befogadásáról, az időből kiragadott pillanat jelentőségéről és a kiállítótérben egymással kommunikáló képekről is. Néhány előzetes gondolat a programhoz: „Minden kép mögött történetek lapulnak. A fotósé, a fotó pillanatáé, a megörökítetté, a meg nem örökítetté, a képről mesélőké. A kurátornak nem csak az a dolga, hogy egymás mellé válogassa a képeket, hanem az is, hogy gyűjtse a történeteket. És egy tárlatvezetés során minél többet megosszon a nézőkkel.” (Bán András) „Egy jól rendezett kiállításon a művek nemcsak önmagukban hatnak, hanem környezetükkel együtt is. Nem mindegy, hogy egy kiállított kép mellett milyen másik mű van, nem mindegy, hogy egy mű mellett állva mit látok jobbra, vagy balra nézve, nem mindegy, hogy mi van a művel szemben. A kiállítás kurátorai felhívják a nézők figyelmét a gondosan megtervezett átlátásokra, együttlátásokra, szembesítésekre.” (Haris László) További információ kérhető: mucsarnokregisztracio@gmail.com " Forrás

Dupla expozíció | Haris Lászlóval és Bán Andrással

Szeretettel várjuk az érdeklődőket június 30-án 16:30-kor Dupla expozíció című programunkon, melyen Haris László fotóművész és Bán András műkritikus kötetlen beszélgetés keretében kínálnak tájékozódási pontokat A fény képei | II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 tárlat felfedezéséhez. A kiállítás két kurátora elmondja a tárlat létrejöttének körülményeit, céljait, szempontokat javasol a sok száz kép között való eligazodáshoz, de ez alkalommal nem vezeti végig a nézőket egyenként a képek előtt. Az általuk javasolt sokféle utat a nézők valóban végigkövethetik, hiszen most lehetőség van többször is visszatérni ehhez nagy lélegzetvételű kalandhoz a visszatérő jeggyel, amely révén a látogatók valóban kibonthatják a maguk számára a Szalon és ezzel a mai fotóművészet sokrétegűségét. Vendégeket a napi vagy visszatérő jegy mellett, regisztrációhoz kötötten korlátozott számban tudunk a programon fogadni (30 fő) Részvételi szándékát kérjük jelezze a ban.ildiko@mucsarnok.hu címen Az eseményt felvételen rögzítjük. Fotó: Urbán Ádám https://www.facebook.com/events/548693939454867/

Kurátori tárlatvezetés Haris Lászlóval a II. Fotóművészeti Nemzeti Szalonon

Hagyományos, élő kurátori tárlatvezetés Haris László fotóművésszel A fény képei | II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 c. kiállításon. "A FÉNY KÉPEI ǀ II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon kurátori tárlatvezetésének elsőrendű célja, hogy az érdeklődőkkel megismertesse a Szalon kiállításának szerkezetét és felhívja a figyelmet a hazai kortárs fotóművészet sokszínűségére. A tárlatvezetés bemutatja a Szalonon szereplő művek stiláris, technikai és műfaji sokrétűségét. Az egyórás előadás természetesen nem tér ki egyenként minden műalkotásra, de felkelti a nézők érdeklődését a teljes tárlat részletes megismerésére. A tárlatvezető kurátor szívesen válaszol a nézők kérdéseire. " Haris László A Műcsarnok jelenleg csak védettségi igazolvánnyal látogatható, megértésüket köszönjük! Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten korlátozott számban tudunk a programon fogadni (30 fő) Részvételi szándékát kérjük az alábbi űrlapon jelezze: A program később elérhető lesz online is, felvételről, kiegészítésekkel. A kiállításról: http://mucsarnok.hu/fotoszalon2021 fotó: Bán András https://www.facebook.com/events/154406780039542/

Dupla expozíció | Haris Lászlóval és Bán Andrással

Szeretettel várjuk az érdeklődőket június 16-án 16:30-kor Dupla expozíció című programunkon, melyen Haris László fotóművész és Bán András műkritikus kötetlen beszélgetés keretében kínálnak tájékozódási pontokat A fény képei | II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 tárlat felfedezéséhez. A kiállítás két kurátora elmondja a tárlat létrejöttének körülményeit, céljait, szempontokat javasol a sok száz kép között való eligazodáshoz, de ez alkalommal nem vezeti végig a nézőket egyenként a képek előtt. Az általuk javasolt sokféle utat a nézők valóban végigkövethetik, hiszen most lehetőség van többször is visszatérni ehhez nagy lélegzetvételű kalandhoz a visszatérő jeggyel, amely révén a látogatók valóban kibonthatják a maguk számára a Szalon és ezzel a mai fotóművészet sokrétegűségét. Vendégeket a napi vagy visszatérő jegy mellett, regisztrációhoz kötötten korlátozott számban tudunk a programon fogadni (30 fő) Részvételi szándékát kérjük jelezze a ban.ildiko@mucsarnok.hu címen Következő "Dupla expozíció" június 30-án 16.30 Az eseményt felvételen rögzítjük. Fotó: Urbán Ádám https://www.facebook.com/events/230207478596380/

Posztszovjet - Szilágyi Lenke fotói 1990–2002

Szilágyi Lenke fotóművész (aki egyben az Archívum munkatársa) az 1990-es évektől kezdődően rendszeresen utazott a (volt) Szovjetunióba. Itt készült fényképein a kommunizmus bukását és az új, posztszovjet valóságot nem csak az olyan kiemelt központokban örökítette meg, mint Moszkva és Szentpétervár, hanem vidéken: többek között a Fekete-tenger vidékén, a Volga-régióban és Karéliában is. Fotóin érzékeny lenyomatát adja egy korszaknak, amelyet az állandó változás, és egy területnek, amelyet az örök mozdulatlanság határoz meg. Itt készült portréin visszaköszön a korszak reményekkel és csalódásokkal teli légköre, amelyhez maga is hozzáfűzi a képeket kísérő naplóbejegyzéseiben a maga szellemes kommentárjait. A kiállítás oroszországi fényképeinek első nagyobb bemutatója. -- Szilágyi Lenke az 1980-as években indult, mint a budapesti underground színtér krónikása: legendás írókról, költőkről, képzőművészekről, színészekről, filmesekről, zenészekről vagy a demokratikus ellenzék tagjairól készült egyéni hangú portréi és ezeknek a csoportoknak a mindennapi életéről készült érzékeny képei a korszak egyik meghatározó fotográfusává avatták. Az 1980-as évek közepétől sokat utazott a világban; 1990-ben járt először Moszkvában a Beszélő kiküldetésében, ahol a Helsinki Konferencia tudósítója volt. De nem csak az emberi jogi találkozót örökítette meg, hanem a várost is, amely ekkor még (az egy évvel később széteső) Szovjetunió fővárosa volt. Egy év múlva négy hónapot töltött az éppen széteső országban egy Bulgakov-kutató ismerőse és annak barátai társaságában Szuhumiban, a Fekete-tenger partján, ahonnan több konferenciára ellátogattak, így Szentpétervárra, Szamarába és Kijevbe is. Itt tartózkodásuk utolsó hónapjában egy hajóutat tettek a Volgán és a Fekete-tengeren. A hajóút alatt készült fényképein az emberek és közvetlen környezetük a főszereplők, a tenger, vagy a gyönyörű őszi színekben játszó folyóparti táj a háttérben marad. 1993-ban a grúz-abház háború miatt Szilágyi és barátai nem tudtak visszatérni Szuhumiba, ezért a Fekete-tenger orosz partján fekvő Gelendzsikben töltöttek egy hónapot. Innen utaztak a Krímbe (amely akkor Ukrajnához tartozott), Szentpétervárra és Karéliába, a Ladoga-tóhoz. Lírai riportjai (és az út alatt írt naplója) egyaránt arról tanúskodnak, hogy milyen érzékenységgel és megértéssel fordult a vidéki élet és a helyi emberek felé, legyen szó a napsütötte Krímről, vagy a télies Karéliáról. A dohányzó suhancokról, vagy pihenő öregasszonyokról készült portréi is erről az érzékenységről tanúskodnak. 1996-ban kalandos körülmények között (hamis útlevéllel) tért aztán vissza Szuhumiba, ahol az egykor elbűvölő város helyén kiégett házakat talált; ottani barátai is jobbára elhagyták a vidéket. Később is rendszeresen utazott Oroszországba: 2001-ben például Irkutszkban és a Bajkál-tónál járt, 2002-ben néhány hetet pedig a Fekete-tenger partján töltött Blagovescsenszkajában. Bárhová is ment, olyan fotókat készített, amelyek Bán András műkritikus megfogalmazásában „egyediek..., nem tűrik a képaláírást vagy kommentárt…, önmagukban jelentésteliek, lebegők”. Egy interjúban Szilágyi azt mondta, hogy Oroszországban a fényképezést még baráti gesztusnak tartják az emberek. Képeinek szereplőit, úgy tűnik, valóban nem zavarta a fotós jelenléte, sokan közülük kifejezetten barátságosan tekintenek a kamerába. Jelenetei a posztszovjet korszak sajátosságait tárják elénk; a kompozíció, a fény és a környezet nagyszerű összjátékával mutatják be annak egyszerre humoros és tragikus mindennapjait. A kiállításon bemutatott fekete-fehér és színes képek közül többet maga a művész hívott elő és nagyított.

Szombathy Bálint: Töredezett világunk - képek a múltból

Betekintést nyerhetünk egy a világon egyedülálló képgyűjteménybe, amely egy ma már nem létező médium, a képtávíró által jött létre a 80-as években, a punk és az új hullám extatikus tobzódása idején. A képek hű megfelelői a korabeli életérzésnek. „Első pillantásra nem belátható, hogyan is jöttek létre, mit ábrázolnak ezek a fotográfiák. Egy részük mintha csíkokra vágott újságfotókból készült kollázs lenne. Más képek teljesen szétesettek, ábrázoló elemeik már csak töredékek, az összhatás inkább geometrizáló vagy ornamentikus. Úgy tűnik, mintha a szerzőt, Szombathy Bálintot a leképzett tartalom felbontása, dekonstruálása foglalkoztatná; az út az ábrázolástól a képi poézisig. Ám a (…) művek valójában egytől egyig objet trouvék, talált képek. Technikai hiba szülöttei. Szombathy egy vajdasági napilap képszerkesztőjeként dolgozott a nyolcvanas években. Az oda érkező hírügynökségi fotókból időnként ilyenné formálta az információt a képtávíró. Szombathy vérbeli konceptualistaként nem a szemétbe dobálta, hanem összegyűjtötte az adáshibát, a technika alkotta véletlen műveket.” Bán András A kiállítás 2019. március 7. – április 2. között tekinthető meg a Szimpla Kertben. https://www.facebook.com/events/1475738735894707/

Steve McCurry legendás fotói a Műcsarnokban

Február 25-től lesz a nagyközönség számára is megtekinthető a Műcsarnokban a világszerte ismert fotográfus, Steve McCurry kiállítása. Legismertebb képe a 12 esztendős afgán lány, Sharbat Gula portréja, amely sokak számára a béke reményének jelképévé vált. A békéjé, amely ma is szinte elképzelhetetlen a háborúktól dúlt és tömeges exodusok színhelyéül szolgáló területeken. McCurry fotóiból Európa szinte minden nagyvárosában nyílt már kiállítás, mindenhol rendkívül magas látógatószámot elérve. Most először Budapesten is lehetőség nyílik a híres fotográfus mintegy 60 legendás, Ázsiában készült fotójának megtekintésére. Az esemény február 24-i megnyitóján maga a művész is részt vesz, a megnyitó időpontját is az ő érkezéséhez igazították. A kiállítás két kurátora Bán András és Tulipán Zsuzsa. Február 25-től lesz a nagyközönség számára is megtekinthető a Műcsarnokban a világszerte ismert fotográfus, Steve McCurry kiállítása. Legismertebb képe a 12 esztendős afgán lány, Sharbat Gula portréja, amely sokak számára a béke reményének jelképévé vált. A békéjé, amely ma is szinte elképzelhetetlen a háborúktól dúlt és tömeges exodusok színhelyéül szolgáló területeken. McCurry fotóiból Európa szinte minden nagyvárosában nyílt már kiállítás, mindenhol rendkívül magas látógatószámot elérve. Most először Budapesten is lehetőség nyílik a híres fotográfus mintegy 60 legendás, Ázsiában készült fotójának megtekintésére. Az esemény február 24-i megnyitóján maga a művész is részt vesz, a megnyitó időpontját is az ő érkezéséhez igazították. A kiállítás két kurátora Bán András és Tulipán Zsuzsa. Az eseményt élőben közvetítjük: Az eseményeket a technikai lehetőségek függvényében felvesszük és közvetítjük is. A felvett anyag vágásáig az anyagok vágatlanul is megtekinthetők a közvetítési minőségben akár telefonon, tableten is, a közvetítés ideje alatt a felvételek visszatekerhetők. A vágás utáni felvételeink megnövelt minőségben itt láthatók. Amennyiben értesítést szeretnél kapni hasonló közvetítésekről, úgy nyomd meg a Follow gombot és regisztrálj a livestream rendszerébe!A regisztrált Livestream felhasználók a követett eseményeikről csak egy levelet kapnak minden közvetítés elindulásakor, tehát igen ritkán.

Avason élni - Fotópályázat

Pályázati felhívás Az Aldebaran Kutatóműhely fotópályázatot hirdet „Avason élni” címmel. Az alábbi kategóriákban lehet pályázatot benyújtani: 1. épített környezet 2. életmód az Avason 3. avasi vizuális percepciók, benyomások Mindhárom kategóriára kizárólag olyan fényképekkel lehet pályázni, amely valamely módon kötődik Miskolc Avas-dél lakótelepéhez. A pályázat díjazása: I. díj 40.000 Ft II. díj25.000 Ft III. díj10.000 Ft különdíjak 5.000 Ft értékben A beküldött fényképeket szakmai zsűri bírálja el: Dr. Bán András - műkritikus Pályázati felhívás Az Aldebaran Kutatóműhely fotópályázatot hirdet „Avason élni” címmel. Az alábbi kategóriákban lehet pályázatot benyújtani: 1. épített környezet 2. életmód az Avason 3. avasi vizuális percepciók, benyomások Mindhárom kategóriára kizárólag olyan fényképekkel lehet pályázni, amely valamely módon kötődik Miskolc Avas-dél lakótelepéhez. A pályázat díjazása: I. díj 40.000 Ft II. díj25.000 Ft III. díj10.000 Ft különdíjak 5.000 Ft értékben A beküldött fényképeket szakmai zsűri bírálja el: Dr. Bán András - műkritikus Dr. Dobák Judit - kulturális antropológus, az Aldebaran Kutatóműhely elnöke Bócsi Krisztián - fotográfus, vizuális antropológus Dr. Nagy Károly Zsolt - fotográfus, vizuális antropológus, az MTA BKNI kutatója Dr. R. Nagy József - vizuális antropológus, alkalmazott fotográfus szakoktató Pályázati feltételek • A pályázat nyitott, azon foglalkozástól, életkortól és lakóhelytől függetlenül bárki részt vehet, kivételt képeznek a zsűri tagjai és a szervezők • A pályázati anyagokat 2014. május 15. 24.00-ig fogadjuk • A pályaművek kizárólag digitális formában, az aldebaranfoto@gmail.com E-mail címre történő küldés útján adhatók be. • Egy pályázó kategóriánként legfeljebb 5 fotót adhat be. Nem kötelező minden kategóriában fotót beadni. A kategóriába a pályázó sorolja be fotóját. • Zsűrizés elé csak a formai feltételeknek, valamint a kategória tartalmának megfelelő, etikailag kifogásolhatatlan, formailag előzsűrizett fotók kerülhetnek, amelyek közül a szakmai zsűri 2014. május végén választja ki a nyertes alkotásokat. A dátumváltozás jogát fenntartjuk. • A zsűri döntése végleges és nem vitatható. • Pályázni kizárólag olyan fotókkal lehet, amelynek egyedüli és kizárólagos szerzője a pályázó, továbbá nem sértik harmadik személyek személyiségi jogait. Amennyiben a beadott fotók mégis más személyek szerzői vagy egyéb személyiségi jogait megsértik, akkor az abból fakadó bármilyen igény tekintetében a Pályázó teljes jogi felelősséggel tartozik és köteles az Aldebaran Kutatóműhelyt mindennemű jogi igény érvényesítése alól mentesíteni. • Pályázó a pályázat megküldésével díjigényéről kifejezetten lemond az alábbi felhasználások tekintetében, illetve a fotók pályázatra való elküldésével díjigény nélkül engedélyezi, hogy: - az Aldebaran Kutatóműhely a fotókat a pályázat idején a pályázattal kapcsolatos felületeken a pályázat kapcsán rendezendő kiállításon a Pályázó nevének feltüntetésével közzétegye; - a fotók egy esetleges kiállítás keretében a Pályázó nevének feltüntetésével a nyilvánosság számára hozzáférhetők legyenek; - a fotók az Aldebaran Kutatóműhely nyomtatott kiadványaiban a Pályázó nevének feltüntetésével szerepelhessenek - Az Aldebaran Kutatóműhely kommunikációs felületein (print és online) a képeket a Pályázó nevének feltüntetésével felhasználja A beküldendő fényképek technikai paraméterei: • Az alkotások mérete: - fekvő kép esetén maximum szélesség x magasság: 1024 x 768 pixel - álló kép esetén maximum magasság: 768 pixel. - a kép fájlmérete ne haladja meg az 500 KB-ot. • Kiírástól eltérő méretű képeket a rendezők nem fogadnak el. • A felvételek hagyományos vagy digitális technikával egyaránt készülhetnek, de csak digitális fájlban, JPG formátumban fogadják el a rendezők. • A beküldött képfájlokat a pályázónak a következőképpen kell elneveznie: NEV_kategória száma_fotó rövid neve_sorszám (példa: TOTHALEX_2_üzletek_4.jpg) • Az előzsűrizést követően, a 2. fordulóba bejutott képekről elküldendő a nagyfelbontású változat maximum 10 megapixel (3648 x 2736 pixel) méretű verziója is. Erről minden érintett E-mailben külön értesítést fog kapni. Kérdésekkel az Aldebaran Kutatóműhelyben Dobák Judithoz lehet fordulni a dobakjudit@gmail.com címen, vagy személyesen a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetben (3515 Miskolc-Egyetemváros C/1. épület, III. emelet).

A mindenség mérete - Demeter István festményei és Haris László fotói

A kiállítást megnyitja: Dr. Löffler Erzsébet történész, az egri Érseki Gyűjtemények Igazgatója A kiállítás Kurátora: Bán András A kiállítást megnyitja: Dr. Löffler Erzsébet történész, az egri Érseki Gyűjtemények Igazgatója A kiállítás Kurátora: Bán András

Távmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből

Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait aTávmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait a Távmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Asztalos Zsolt, Áfrány Gábor – Harsányi Réka – Lepsényi Imre – Szegedy-Maszák Zoltán – Szüts Eszter, Bak Imre, Bakos Gábor – Weber Imre, Barakonyi Szabolcs, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Berekméri Zoltán, Boros György, Bozsó András, Bukta Imre, Csontó Lajos, Csoszó Gabriella, Drégely Imre, Elek Judit, Erdei Kriszta, Fabricius Anna, Fátyol Vilola, Gémes Péter, Gyenis Tibor, Hajas Tibor, Halász Károly, Kelemen Károly, Kerekes Gábor, Komoróczky Tamás, Koncz András, Kondor Béla, Koronczi Endre, Kudász Gábor Arion, Lengyel András, Maurer Dóra, Nagy Tamás, Pettendi Szabó Péter, Soltész István, Szabó Benke Róbert, Szalai Tibor, Szilágyi Lenke, Szűcs Tibor, Taskovics Dorka, Vancsó Zoltán, Vass Alberik, Jokesz Antal / Yokes

Könyv, olvasás és természet – Fotópályázat 2012

Az Olvasoterem.com, a Typotex Kiadó és a Scolar Kiadó támogatásával, fotópályázatot hirdet. A nyertes értékes könyvcsomagban részesül a fent említett kiadók jóvoltából. A pályázat mindenki számára nyitott, hobbi- és profi fotósok egyaránt jelentkezhetnek, de egy jelentkező csak legfeljebb négy képet küldhet be. Az Olvasoterem.com, a Typotex Kiadó és a Scolar Kiadó támogatásával, fotópályázatot hirdet. A nyertes értékes könyvcsomagban részesül a fent említett kiadók jóvoltából. A pályázat mindenki számára nyitott, hobbi- és profi fotósok egyaránt jelentkezhetnek, de egy jelentkező csak legfeljebb négy képet küldhet be. + A fotópályázat témája a négy évszak. Elsősorban természetfotókat, illetve csendélet-kompozíciókat várunk, de minden olyan fotót szívesen fogadunk, amely hűen tükrözi a négy évszak valamelyikét. A beérkezett fotókból havonta naptáras háttérképet készítünk, a háttérkép pedig az adott hónapnak a hangulatát kell visszaadja. Előnyt jelent, ha a képen valami utal az olvasásra vagy a könyvekre – de ez nem kizáró jellegű kritérium, és egy kép még lehet attól nyertes, ha semmi köze ezekhez. + Csak digitális, színes vagy fekete-fehér képekkel lehet pályázni. Minimum 3 megapixeles, fekvő képeket várunk! + A beérkezett képekből az Olvasoterem.com szerkesztősége minden hónapban választ egyet, az lesz az Olvasoterem.com naptáras háttérképe az adott hónapra. A fotókon az Olvasoterem.com képszerkesztő segítségével módosíthat, különböző méretekre szabhatja azokat, a havi nyertest e-mailben értesíti, és a kép készítőjének nevét elhelyezi a képen. Havonta a nyertes képet így aztán naptáras háttérképként lehet letölteni az oldalról! + A zsűri a beérkezett fotókat előszűrésnek veti alá. Június 15-ig a válogatott képeket hetente feltöltjük a facebook-oldalunkra. A fotókra a látogatók fognak szavazni (a „Tetszik” gombbal), ez kialakít egy sorrendet, amely a végső döntésnél 50% arányban fog számítani. A zsűri kiválogatja a saját kedvenceit, ez újból felállít egy sorrendet, amely szintén 50% arányban fog számítani. A két listát összevetve kerül meg a nyertes, aki értékes könyvcsomagot kap a Typotex- és a Scolar Kiadó jóvoltából. A könycsomagban fotós témájú könyvek lesznek. + A képeket a foto@olvasoterem.com címre várjuk „Naptár 2012” tárggyal. Az e-mailnek tartalmaznia kell az alábbiakat: - a pályázó neve; - annak az évszaknak a megnevezése, amelyhez az adott fotót a pályázó társítja; - a fényképezőgép típusa, amellyel a kép készült. + A beérkezett képeket az Ovasoterem.com illusztrációként a későbbiekben is felhasználhatja, de minden esetben megjelöli a fotó készítőjét a képen és/vagy a képaláírásban. + A fotók beküldésének határideje 2012. június 15. A nyereménycsomag az alábbi köteteket tartalmazza (a könyvekről bővebben a linkekre klikkelve olvaszhatsz!): Baki Ádám: Zoom In Michael Freeman: Fotósszemmel David Prakel: Kompozíció Mary Warner Marien: A fotográfia nagykönyve Lugosi Lugo László: Fényképíró – A dagerrotípiától a digitálisig Steve Yates: A tér költészete Különkiadás Bán András: A vizuális antropológia felé A fotópályázatra való jelentkezéssel a pályázó elfogadja a fent felsorolt feltételeket. Az Olvasoterem.com a pályázók személyes adatait bizalmasan kezeli, harmadik félnek nem adja át.

Etno-foto-gráfia 2. - A digitális etnográfus - Konferencia és virtuális kiállítás Miskolcon

A digitális fotográfia problémái és lehetőségei a társadalomkutatásban. Konferencia és virtuális kiállítás 2011. november 25-én a Miskolci Galériában az MTA Néprajzi Kutatóintézete szervezésében. A digitális fotográfia problémái és lehetőségei a társadalomkutatásban. Konferencia és virtuális kiállítás 2011. november 25-én a Miskolci Galériában az MTA Néprajzi Kutatóintézete szervezésében. Konferenciánk, a téma különböző szakterületekről érkező előadóinak tapasztalatait és kérdésfelvetéseit közös horizont alá rendezve arra a kérdésre keresi a választ, hogy a digitális fotográfia valóban csupán kutatás-technikai kérdés az empirikus társadalomtudományok számára, vagy a módszerek és eszközök változása mögött, esetleg azokkal párhuzamosan, az elméletek szintjén is érzékelhetők bizonyos elmozdulások. Az előadások két témakörbe rendeződnek. Egyfelől az etnográfiai terepmunka felől közelítenek a digitális problémájához, és a digitális fotográfiát mint társadalmi gyakorlatot vizsgálják Vietnamtól Kelet-Szibérián át a Vendvidéken található Kétvölgyig. Másfelől a problémát a kutató szemszögéből szemlélik, arra kérdezve, hogy miként változik meg maga a terep, mint a kutatás színtere a digitális reprezentációk összefüggésében. A konferenciára minden érdeklődőt hívunk és várunk! A konferencia programja: 10.00 - Köszöntő, a konferencia megnyitása 10.10 - 10.40 Vargyas Gábor: Új ősök a régiek helyett. Brú őskultusz a digitális fotók és a Photoshop világában. Vietnami esettanulmány 10.40 - 11.10 Sántha István - Tatiana Safonova: Digitális vadászat Kelet-Szibériában 11.10 - 11.40 R. Nagy József: "Tízezer kattintás után sem nyugszom!" A digitális fényképezés társadalmi gyakorlata napjainkban Magyarországon. 11.40 - 12.10 Tóth Judit Gabriella - Tóth János: A láthatóvá tett láthatatlan. Kétvölgy ezer arca. 12.10 - 12.40 Hozzászólások, vita 12.40 - 13.30 Ebédszünet 13.30 - 14.00 Bán András: A fotografáló turista 14.00 - 14.30 Deák Éva: Hitelesség és forráskritika digitális dokumentumok esetében 14.30 - 15.00 Tóth Gábor: Panorámafotó szerepe az intézménymimikai vizsgálatoknál 15.00 - 15.30 Nagy Károly Zsolt: Az etnográfiai tudástermelés digitális színterei 15.30 - 16.00 Hozzászólások, vita, a konferencia zárása. Megközelítés: Budapest-Keletiből 07:30-kor induló DÁLIA IC-vel érkezés Miskolc-Tiszai Pu.-ra 09:31. A pályaudvarról villamossal a Városház-térig, onnan visszafelé pár perc séta a Galéria. Visszaút: Miskolc-Tiszai Pu.-ról 17:28-kor induló SZINVA IC-vel. Érkezés Budapest-Keleti Pu.-ra 19:30-kor.

Etno-Foto-Gráfia II. konferencia - A digitális fotográfia problémái és lehetőségei a társadalomkutatásban

IDŐPONT VÁLTOZÁS! A „DIGITÁLIS ETNOGRÁFUS" - A digitális fotográfia problémái és lehetőségei a társadalomkutatásban Konferencia és kiállítás a Miskolci Galériában az MTA Néprajzi Kutatóintézete szervezésében Az eredetileg szeptember 16-ra tervezett konferencia technikai okokból 2011. november 25-én (pénteken) kerül megrendezésre. A konferencia három témakör köré szerveződik: 1) A digitális fényképezés mint társadalmi gyakorlat – a digitális képalkotás mint a társadalomtudományi kutatás tárgya IDŐPONT VÁLTOZÁS! A „DIGITÁLIS ETNOGRÁFUS" - A digitális fotográfia problémái és lehetőségei a társadalomkutatásban Konferencia és kiállítás a Miskolci Galériában az MTA Néprajzi Kutatóintézete szervezésében Az eredetileg szeptember 16-ra tervezett konferencia technikai okokból 2011. november 25-én (pénteken) kerül megrendezésre. A konferencia három témakör köré szerveződik: 1) A digitális fényképezés mint társadalmi gyakorlat – a digitális képalkotás mint a társadalomtudományi kutatás tárgya 2) A digitális fotó a társadalomtudományi terepmunka gyakorlatában – a digitális képalkotás, mint a társadalomtudományi kutatás eszköze 3) A digitális fotó mint probléma konceptualizálása a kulturális antropológiában A konferencia meghívott előadói: Bán András (PhD, műkritikus, egyetemi docens /ME Kulturális és Vizuális Antropológia Intézete/, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum igazgatója) Vargyas Gábor (DSc, kulturális antropológus, az MTA Néprajzi Kutatóintézete tudományos tanácsadója, egyetemi tanár /PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék/) A konferencián nem csupán előadásokat, hanem egy virtuális kiállítás keretében, számítógépek és nagyméretű monitorok segítségével a témához kapcsolódó fotográfiákat – a fotóművészeti alkotásoktól az etnográfiai terepmunkákon született „nyers képekig" – is szeretnénk bemutatni. A konferencia nyitott, az előadók jelentkezését 2011. november 7-ig a nagykzs@etnologia.mta.hu e-mail címre kérjük eljuttatni. A jelentkezéshez kérjük csatolni a tervezett előadás és/vagy prezentáció 2000-2500 karakter terjedelmű szinopszisát illetve nézőképeit. Előadásaikat kérjük 20 percesre tervezzék.

A XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítás záróeseménye Miskolcon

A magyar sajtófotográfia legrangosabb seregszemléjéből készült válogatás lesz látható egy hónapon át a Miskolci Galéria Rákóczi-házában (Miskolc, Rákóczi u. 2.) A helyszín mérete tette szükségessé az idén tavasszal a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd pedig Debrecenben, a Kölcsey Művelődési Központban jelentős érdeklődéssel kísért tárlat anyagának szűkítését, amely így is átfogó képet ad az elmúlt legizgalmasabb pillanatairól, drámai, örömteli, mulatságos élethelyzeteiről, kivételes művészeti és sportteljesítményeiről, amelyeknek mi voltunk a szereplői, a szurkolói, a nyertesei, a vesztesei. A magyar sajtófotográfia legrangosabb seregszemléjéből készült válogatás lesz látható egy hónapon át a Miskolci Galéria Rákóczi-házában (Miskolc, Rákóczi u. 2.) A helyszín mérete tette szükségessé az idén tavasszal a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd pedig Debrecenben, a Kölcsey Művelődési Központban jelentős érdeklődéssel kísért tárlat anyagának szűkítését, amely így is átfogó képet ad az elmúlt legizgalmasabb pillanatairól, drámai, örömteli, mulatságos élethelyzeteiről, kivételes művészeti és sportteljesítményeiről, amelyeknek mi voltunk a szereplői, a szurkolói, a nyertesei, a vesztesei. A kiállítást 2011. november 10-én, csütörtökön 17.00 órakor Bán András műkritikus nyitja meg. A szervezők bíznak a miskolci közönség aktivitásában, abban, hogy a közönségdíjas képre, képekre eddig leadott szavazatok száma tovább növekszik. A közönségszavazás eredményhirdetése 2012-ben, a XXX. Magyar Sajtófotó Kiállítás ünnepélyes megnyitóján lesz. A tárlat december 10-ig látogatható, vasárnap és hétfő kivételével 9-17 óra között. A sajtófotó-pályázat sajtóanyaga, a díjnyertes fotók kizárólag a sajtófotó kiállításhoz kapcsolódó publikációkhoz letölthetők.

Mosonmagyaróvári Fotóegyesület kiállítása

A kiállítást megnyitja : Tuba László (ny. könyvtár igazgató) Kiállítók: Dr. Bán András Bánk András Bordács Gábor Cserkuti István (ES-MAFOSZ) Kiss Zoltán László Nádas Péter Pál Miklós Pál Regina Tomasits Károly Uzsák Zoltán A tárlat megtekinthető: 2010. november 26 - december 7-ig A kiállítást megnyitja : Tuba László (ny. könyvtár igazgató) Kiállítók: Dr. Bán András Bánk András Bordács Gábor Cserkuti István (ES-MAFOSZ) Kiss Zoltán László Nádas Péter Pál Miklós Pál Regina Tomasits Károly Uzsák Zoltán A tárlat megtekinthető: 2010. november 26 - december 7-ig

Avasi kilátó - fotópályázat

"AVASI KILÁTÓ" FOTÓPÁLYÁZATMiskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális és Vendégforgalmi Osztálya fotópályázatot hirdet „Avasi Kilátó” címmel. 1. A PÁLYÁZAT TÉMÁJA ÉS CÉLJA "AVASI KILÁTÓ" FOTÓPÁLYÁZAT Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális és Vendégforgalmi Osztálya fotópályázatot hirdet „Avasi Kilátó” címmel. 1. A PÁLYÁZAT TÉMÁJA ÉS CÉLJA A pályázat témája: “Miskolc”. A pályázat célja, hogy fényképek segítségével bemutassa a város gazdag építészeti örökségét, kultúráját, természetes és ember alkotta környezetét, egyedülálló eseményeit, rendezvényeit, történelmi és modern látnivalóit, hangulatait - egyszóval, hogy “teljes képet” adjon a mai Miskolcról, a miskolciakról és Miskolc vendégeiről. A pályázaton 2009-nél régebben készült alkotások nem szerepelhetnek. A pályázatra kizárólag Miskolcon, vagy közvetlen környezetében készült fényképeket fogadunk el. A képek témája ezen belül bármi lehet, ami nem sérti a pályázati feltételekben leírtakat. Nem a helyszín, hanem az élmény a lényeg! 2. A PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL INGYENES 3. KI VEHET RÉSZT A PÁLYÁZATON A pályázaton bárki részt vehet, állampolgárságától, lakóhelyétől, etnikai hovatartozástól, kortól, nemtől vagy foglalkozástól függetlenül. A pályázat nyitott mind hivatásos, mind amatőr fotósok számára. 4. BEADÁSI HATÁRIDŐ A pályamunkák beérkezésének határideje 2011. január 31.A beadási határidő után beérkezett pályamunkák nem vehetnek részt a pályázaton. A szervezők nem felelősek semmilyen körülményért, ami miatt egy pályamunka nem érkezik meg használható (megtekinthető és az eredeti file-lal megegyező) formában, vagy egyáltalán nem érkezik meg a beadási határidőre a pályázat beadási címére. 5. A PÁLYAMŰVEK ZSÜRIZÉSE A pályázatok a szervezők általi előzsűrizésen vesznek részt. A zsűri elé csak a formai feltételeknek, valamint a kiírás tartalmának megfelelő, etikailag kifogásolhatatlan fotók kerülhetnek, amelyek közül a szakmai zsűri, 2011. február 14-én választja ki a nyertes, illetve a kiállításra kerülő fotókat. A zsűrizés zárt formában történik. A zsűri egy I., egy II., egy III. díjat adhat ki. A zsűrinek joga van sorozatból kiemelkedő képet egyedi kategóriába áttenni, valamint egy díjat megosztani két alkotó között és díjat nem kiadni. 6. KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS A kiállításra kiválasztott képeket közönségszavazásra bocsátjuk. A közönség a kiállítás helyszínén szavazócédulák segítségével szavazhat. 7. ÜNNEPÉLYES DÍJÁTADÁS ÉS A PÁLYAMŰVEKBŐL RENDEZETT KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA 2011. március-április. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum. A pályázat fotóművészeti szakmai támogatója a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum. Szakértő: Bán András igazgató. 8. TECHNIKAI ÉS EGYÉB FELTÉTELEK A pályázati anyagok beadása kizárólag digitális formában (CD-én vagy DVD-én) aláírt regisztrációs adatlappal együtt - személyesen és postai úton - lehetséges. A regisztrációs adatlap letölthető a www.miskolc.hu/ weboldal Kultúra/Pályázatok/Avasi Kilátó internetes helyről, vagy személyesen kérhető a beadás helyén 2010 június 1-től. Beadás helye: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, 3530 Miskolc, Batthyány u. 1. A zárt zsűrizés időpontja: 2011. február 14. Mindenki csak a saját maga által készített fotókkal pályázhat. Egy pályázó maximum 20 pályaművet adhat be, ami lehet egyedi kép és maximum 10 képből álló sorozat (a sorozat egy képnek minősül). Egy kép csak egyszer adható be, nem szerepelhet egyedi képként és sorozat részeként, ha mégis, az a kép vagy sorozat kizárását vonja maga után! 9. A PÁLYÁZATI ANYAGOK FORMAI ÉS TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEI Képfile technikai feltételei: File-típus: JPEG, legmagasabb minőségben Minimális méret: hosszabbik oldal: 2500 pixel Maximális méret: hosszabbik oldal 6000 pixel A megadott paraméterektől eltérő digitális anyagokat nem áll módunkban elfogadni. A pályázó adatait, a képekhez tartozó képcímet és képaláírást nevezéskor, a regisztrációs adatlap és a pályaművek leadásakor adják meg (pl.: nagypeter-miskolc-3 (fotós neve, kép címe, nevezési lappal megegyező sorszám) az egyértelmű azonosítás a lényeg). Kérjük a pályázókat, hogy minden egyes feltöltött fotó vagy sorozat mellé csatoljanak egy-egy rövid leírást (Word dokumentum), amely elmagyarázza, hogyan kapcsolódik a fotó a pályázati kiíráshoz, és mire szeretnék vele felhívni a figyelmet. A file-nevek nem tartalmazhatnak szóközt, alulvonást, ékezetet és egyéb speciális karaktert! 10. KÉPMANIPULÁCIÓ Képmanipuláció (panoráma összefűzése több képből, kisebb retusálás, színkorrekció, stb.) megengedett, de csak azzal a kikötéssel, hogy nem változtathatja meg az eredeti kép(ek) tartalmát, célja csak a képek összefűzése, a kép minőségének javítása vagy esztétikai értékének növelése lehet. Számítógéppel létrehozott, vagy olyan képek, amelyeknek az eredeti tartalmát megváltoztatták, nem vehetnek részt a pályázaton. 11. DÍJAK I. díj: 200.000 Ft készpénz és ajándékok II. díj: 150.000 Ft készpénz és ajándékok III. díj: 100.000 Ft készpénz és ajándékok Közönségdíj: 100.000 Ft készpénz és ajándékok 12. SZERZŐI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGI FELTÉTELEK A pályázó a regisztrációval hozzájárul személyes adatainak rögzítéséhez és a pályázatban szereplő feltételek szerinti kezeléséhez, továbbá nevének a pályázattal kapcsolatos nyilvánosságra hozatalához. A megadott adatokat Miskolc Megyei Jogú Város adatbázisában rögzíti, azokat harmadik félnek nem adja ki. Pályázni kizárólag olyan fotókkal lehet, amelyek egyedüli és kizárólagos szerzője a pályázó, továbbá nem sértik harmadik személyek személyhez fűződő jogait. Amennyiben a beadott fotók mégis más személyek szerzői vagy egyéb személyhez fűződő jogait megsértik, akkor az abból fakadó bármilyen igény tekintetében a pályázó teljes jogi felelősséggel tartozik és köteles a pályázat kiíróját mindennemű jogi igény alól mentesíteni. A pályázati feltételek elfogadása - mely a pályázati adatlapon van - feltétele a pályázatra való regisztrációnak. Azáltal, hogy a pályázó a pályázati adatlapot kitöltötte és aláírta (regisztrál), tanúsítja, hogy elolvasta, megértette és elfogadta a pályázati feltételeket. A pályázó a fotók pályázatra való beadásával engedélyezi, hogy a szervezők ingyenesen felhasználják a képet (a szerző nevének, a mű címének feltüntetésével) a pályázat céljaira: a kiállításra, valamint a pályázathoz kapcsolódó elektronikus és nyomtatott kiadványaikban, promóciós és reklámanyagaikban. Ez nem érinti a kép szerzői jogát, az továbbra is a pályázó tulajdonában marad. A díjazott alkotások pályázói hozzájárulnak, hogy alkotásaikat a szervezők a pályázat céljain és időtartamán kívül is felhasználják (a szerző nevének, a mű címének feltüntetésével) más kiállításokra (országhatáron túl is), valamint a város elektronikus és nyomtatott kiadványaiban, promóciós és reklámanyagaiban. Ez nem érinti a kép szerzői jogát, az továbbra is a pályázó tulajdonában marad. A Kulturális és Vendégforgalmi Osztály a szakmai zsűri által javasolt további képek használati jogának megvásárlását is kezdeményezheti az alkotó felé. 13. KAPCSOLAT A pályázat során bármikor kapcsolatba léphet a pályázat szervezőivel a kultur@miskolcph.hu, illetve a kakoczkia@miskolcph.hu email címeken és a 46/505-865, 46/503-028 telefonszámokon.

Mandur László: Emberek és Emberek

Mandur László: Emberek és Emberek című fotókiállítása megtekinthető a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben ( Tiszaújváros, Barcsay tér 2-4.) 2010. január 21-február 26-ig. A kiállítást megnyitja Bán András műkritikus , gitáron közreműködik Orliczki Frigyes. Mandur László: Emberek és Emberek című fotókiállítása megtekinthető a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben ( Tiszaújváros, Barcsay tér 2-4.) 2010. január 21-február 26-ig. A kiállítást megnyitja Bán András műkritikus , gitáron közreműködik Orliczki Frigyes.

Fotográfia itt és most – Fotográfia a kép korszakában

Helyszín: Műcsarnok, ElőadóteremA Magyar Fotográfusok Háza–Mai Manó Ház intézményi szervezésében 2009. november 27–28-án kerül megrendezésre a „Fotográfia itt és most, Fotográfia a kép korszakában” című konferencia. A „Fotográfia itt és most” című konferencia áttekintést kíván nyújtani a fotográfia jelenlegi helyzetéről, érintve az elmúlt években a művészetben, az alkalmazott területeken, az intézményrendszerben és az elméleti diskurzusban történt változásokat. Helyszín: Műcsarnok, Előadóterem A Magyar Fotográfusok Háza–Mai Manó Ház intézményi szervezésében 2009. november 27–28-án kerül megrendezésre a „Fotográfia itt és most, Fotográfia a kép korszakában” című konferencia. A „Fotográfia itt és most” című konferencia áttekintést kíván nyújtani a fotográfia jelenlegi helyzetéről, érintve az elmúlt években a művészetben, az alkalmazott területeken, az intézményrendszerben és az elméleti diskurzusban történt változásokat. Előadásaiban és a szakmai vitákon, kerekasztal-beszélgetéseken az NKA felkérésére készült „A fotográfiai mező szerkezete „ című tanulmányt tekinti kiindulópontjának (rövidesen honlapunkon olvashatják a tanulmányokat). Reflektál arra, helyenként kiegészíti azt, érintve az elmúlt évek legaktuálisabb fotográfiai változásait és kitágítva a közelítés szempontjait a konferencia tárgyalja a társadalomtudományban, a technológiában, a gazdaságban, a politikában, a kultúrpolitikában végbement változásokat. A felkért előadók és a beszélgetés résztvevői a fotográfia jelenlegi helyzetét nem elszigetelten és önmagán belül vizsgálják, hanem részeként a most tapasztalható társadalom- és kultúrakritikai elméleti és alkotói gyakorlatnak. A konferencia e megközelítés mentén tekint a fotográfia legfrissebb hazai aktuális állapotára.Bízunk abban, hogy a konferencia kezdete és egyben fontos állomása lesz a fotográfiáról szóló diskurzusnak. Szakmai szervezők: Csoszó Gabriella (fotóművész), Csizek Gabriella (kurátor, Magyar Fotográfusok Háza–Mai Manó Ház, művészeti munkatárs), Pfisztner Gábor (műkritikus) 2009. november 27. péntek 10.00:Bevezetés, köszöntő: Kőrösi Orsolya (ügyvezető igazgató, Mai Manó Ház), Horányi Attila (művészettörténész, NKA Fotóművészeti Szakkollégium vezető), Csoszó Gabriella (fotóművész) 10.15 - 10.45: „Fotográfia itt és most”, változások, irányok, főbb tendenciák, megtörtént és égetően szükséges átalakulások a kilencvenes évektől napjainkig. Előadó: Pfisztner Gábor (műkritikus) 10.45–11.15:A fotográfia intézményrendszerének jelene, Előadó: Mélyi József, művészettörténész) 11.15–11.45: Kérdések 12.00–12.30:Magánpénz és közpénz a fotográfiában, Előadó: Bán András (műkritikus, Miskolci Galéria, igazgató) 12.30–13.00:Kérdések 14.30–15.00:A fotográfia a „kép korszakában”, Előadó: Hornyik Sándor (művészettörténész, a MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének tudományos munkatársa) 15.00–15.30:Projekciók: gondolatképek vagy világreprezentáció? Technika–művészet–digitális fotó: konvergencia vagy divergencia (egységesítés vagy elkülönülés)? Előadó: Peternák Miklós (Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár) 15.30–16.00:Kérdések 16.00 –16.30:A kortárs fotógyűjtemények, archívumépítés (kerekasztal beszélgetés), Moderátor: Danó Orsolya (kulturális antropológus) Beszélgető partnerek: Lengyel Beatrix Phd (főosztályvezető, történész-szakmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár), Kiscsatári Marianna (főmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár), Fejős Zoltán (Néprajzi Múzeum, főigazgató), Bencsik Barna (Ludwig Múzeum, igazgató), Baki Péter (Magyar Fotográfiai Múzeum, igazgató) 16.30–17.00: Kérdések 2009. november 28. szombat 10.00–10.30:A magyar történeti- és kortárs fotográfia hazai és nemzetközi jelenléte Előadó: Csizek Gabriella (kurátor, Magyar Fotográfusok Háza–Mai Manó Ház, művészeti munkatárs) 10.30–11.00:Néhány fotográfus nemzetközi sikerének tükre - a hazai menedzselés jellemzői a nemzetközi színtéren, „elvándorlás” külföldi galériákhoz (kerekasztal beszélgetés) Moderátor: Balázs Katalin (művészettörténész) Erdei Krisztina, Benkő Imre, Korniss Péter, Göbölyös Luca, Dezső Tamás 11.00–11.30:Kérdések 11.30–12.00:A szerzői jogvédelem állapota a fotográfiában, Előadó: Dr Szigeti Anna 12.00–12.30:A szaksajtó, a tankönyvek és a művészeti magazinok nyomtatásban és on-line. (A rendszerváltás és a megváltozott technológia párhuzamos hatása) Moderátor: Racsiborszky Ráchel, Beszélgető partnerek: Tímár Péter (kiadó-főszerkesztő, Fotóművészet), Hajdu István (főszerkesztő, Balkon), Böröczfy Virág (művészettörténész, főszerkesztő, fotopost.hu), Cseh Szilvia (főszerkesztő, Vince Kiadó), Nagy Borbála Réka (főszerkesztő, Holnap Kiadó) 12.30–13.00:Kérdések 14.30–15.00:Fiatal fotósok pályaképe, Előadó: Csatlós Judit (antropológus) 15.00–15.30: Szervezetek és stratégiák a progresszió mentén, új típusú jelenlét „Rugalmas ütközés” (kerekasztal beszélgetés), Moderátor: Somogyi Hajnalka (kurátor, Ludwig Múzeum) Beszélgető partnerek: Cséka György (FFS titkár), Csizek Petra (FKSE vezetőségi tag), László Gergely (képzőművész, Lumen Fotóművészeti Alapítvány képviselője), Sipos Melinda (Kitchen Budapest, program igazgató), Erőss Nikolett (Trafó Galéria, galéria vezető) 15.30–16.00:Kérdések 16.00–16.15:Konferencia zárás A konferencián való részvétel ingyenes. Támogató a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Szakkollégiuma.

Bán András: És megint a vizuális antropológiáról

És megint a vizuális antropológiáról Bán András műkritikus előadása Helyszín: ArtBázis, 1085 Budapest, Horánszky u. 25. Időpont: 2009.02.18. szerda 19:00 És megint a vizuális antropológiáról Bán András műkritikus előadása Helyszín: ArtBázis, 1085 Budapest, Horánszky u. 25. Időpont: 2009.02.18. szerda 19:00 A kulturális antropológia feladata a kultúra működésének felfedése, leírása, értelmezése. A kultúra konstitutív része a vizualitás (azaz az álló- és mozgóképek, de ezen túl a környezet, a tér, a testek és tárgyak rendszere), annak vizsgálata pedig a vizuális antropológia dolga. A testfestéstől a kedvtelésből művelt kézművességen át a fotografálásig a vizuális megnyilvánulások jelentős részét mai társadalmi gyakorlatunkban túl könnyedén nevezzük "művészetnek". E bizonytalan mezőben kell inkább végigjárható ösvényeket mutatnom, semmint áttekintésre alkalmas hegycsúcsokat keresni hallgatóimnak.

Az FFS tavaszi programjai

A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója folytatja rendszeres programsorozatát. Minden érdeklődőt szeretettel várunk kéthetente szerdánként 19 órakor az ArtBázison! Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 25. -- [2009.02.18.] És megint a vizuális antropológiáról Bán András műkritikus előadása. [2009.03.04.] Művészet és megértés Molnos Péter művészettörténésszel, Pléh Csaba pszichológus professzorral és Sugár János képzőművésszel beszélget Marton Éva. [2009.03.18.] Kötődés A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója folytatja rendszeres programsorozatát. Minden érdeklődőt szeretettel várunk kéthetente szerdánként 19 órakor az ArtBázison! Cím: 1085 Budapest, Horánszky utca 25. -- [2009.02.18.] És megint a vizuális antropológiáról Bán András műkritikus előadása. [2009.03.04.] Művészet és megértés Molnos Péter művészettörténésszel, Pléh Csaba pszichológus professzorral és Sugár János képzőművésszel beszélget Marton Éva. [2009.03.18.] Kötődés Korniss Péterrel beszélget Gőbölyös Luca a nemrég megjelent Kötődés c. albumról. [2009.04.01.] Stúdió-tagok bemutatkozása Erdei Krisztina, Nánási László és Simonyi Balázs képvetítése. Moderátor: Cséka György. [2009.04.15.] Térkísérletek Csörgő Attilla médiaművész vetítése. [2009.04.29.] 10% Flesch Bálint előadása a fotótörténet első 17 évének fényképészeti eljárásairól, a dagerrotípia 170 éves évfordulója kapcsán. [2009.05.13.] Létezik-e még fotográfia – ahogy tanultunk róla? Szarka Klára fotótörténész előadása. [2009.05.27.] Giccs Dékei Krisztina művészettörténésszel, valamint Gerhes Gábor és Szirtes János képzőművészekkel beszélget Marton Éva.

Egy délután Roger Fentonnal

Az ELTE Egyetemi Könyvtár „Az el nem veszett, de megtalált képek - Roger Fenton fényképei az Egyetemi Könyvtárban” című tárlatát további egy hónappal, február 27-ig meghosszabbítja. Tekintettel a kiállítás jelentőségére, január 30-án 16-18 óra között a tárlathoz kapcsolódóan egy újabb rendezvényre is sor kerül, amely a szakma és a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat. Az ELTE Egyetemi Könyvtár „Az el nem veszett, de megtalált képek - Roger Fenton fényképei az Egyetemi Könyvtárban” című tárlatát további egy hónappal, február 27-ig meghosszabbítja. Tekintettel a kiállítás jelentőségére, január 30-án 16-18 óra között a tárlathoz kapcsolódóan egy újabb rendezvényre is sor kerül, amely a szakma és a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat. A rendezvény napján mind a kiállítás, mind a rendezvény ingyen látogatható. A kiállítás katalógusa ezen a napon kedvezményes áron vásárolható meg. Az Egyetemi Könyvtárban rendezett Fenton-kiállítás nemcsak a 2006-ban előkerült szenzációs leletet, Roger Fenton (1819 - 1869) tizenkét eredeti fényképét mutatja be, hanem az angol fotográfia úttörőjének a korabeli fényképezés szinte minden műfaját felölelő, sokszínű munkásságát is. A Fenton által készített épületfotók, városképek, csendéletek, látképek, a krími háborúban készített hadifényképek, orientalizáló életképek és műtárgyfényképek reprodukciói Fenton szerteágazó érdeklődésére vetnek fényt, s arra a törekvésére, hogy az új technikát a képzőművészet méltó versenytársává tegye. Az Egyetemi Könyvtár Roger Fenton fotográfiáin kívül számos 19. századi, fényképekkel illusztrált értékes hazai és külföldi kiadványt őriz, melyek közül néhány Fenton korabeli, angliai kiadású könyvet a kiállításon is bemutatnak. Egy színezett fényképekkel díszített orvosi könyv és az indiai népcsoportokat bemutató hatkötetes sorozat mellett azt a pompás albumot is láthatják az érdeklődők, mely a British Museum ún. Elgin-márványairól készített 82 felvételt tartalmaz. Az Elgin márványokról - a British Museum fotográfusaként - Fenton is számos kiváló fényképet készített. A január 30-i rendezvényen különféle programok várják az érdeklődőket. 16 órától a fotográfia történetével és technikájával foglalkozó szakemberek a 19. századi fényképezésről (a korabeli fotótechnikákról, az archív fényképek megőrzéséről, konzerválásáról) beszélgetnek, de kitérnek arra is, hogy milyen új trendek fedezhetők fel a hazai és a külföldi műtárgypiacon a régi fényképek értékesítésében. A program további része a Roger Fenton által is magas színvonalon folytatott fotográfiai tevékenység, a műtárgyfényképezés köré szerveződik. Egy vetítettképes előadás Fenton műtárgyfényképeit, illetve a kiállításon látható, az Elgin-márványok című albumot ismerteti. Az előadást két könyvbemutató követi. Az első ismertetésre kerülő kiadvány a 19. századi magyarországi műtárgyfényképezés történetét dolgozta fel, a másik pedig a reneszánsz Rumy-serlegét. A műtárgyfényképezés kutatásának fontosságát jelzi, hogy a pompás ötvösmű históriáját a szerző az írott források mellett 19. századi műtárgyfényképek segítségével rekonstruálta. A rendezvény részletes programja: 16.00 Kerekasztal beszélgetés az Egyetemi Könyvtár Fenton-kiállításáról és a 19. századi fényképészeti technikákról. Meghívott szakértők: Kincses Károly fotómuzeológus, a Roger Fenton kiállítás kurátora, Flesch Bálint konzerváló fotográfus, Sor Zita fotórestaurátor, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteménykezelő restaurátora. Moderátor: Cséka György, az ELTE Egyetemi Könyvtár Tájékoztató és Dokumentumszolgáltató Osztályának vezetője. 16.30 Farkas Zsuzsa (Magyar Nemzeti Galéria) vetítettképes előadása Roger Fenton műtárgyfényképeiről. 17.00 Farkas Zsuzsa - Papp Júlia: A műtárgyfényképezés kezdetei Magyarországon (1840 - 1885) A magyar fotográfia forrásai 4. (Magyar Fotográfiai Múzeum, 2007) című könyvét Bán András, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Intézetének oktatója, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum igazgatója mutatja be. 17.30 Papp Júlia: A Rumy-serleg története (Kairosz Kiadó, 2008) című könyvét Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának igazgatója mutatja be. A rendezvény helyszíne: ELTE Egyetemi Könyvtár Tanácskozó Terem (1053 Budapest, Ferenciek tere 6., II. emelet) További információ: Wallner György 4116737/3451

Bán András: A vizuális Antropológia felé - könyvbemutató

Helyszín: Olvasók BoltjaV. ker. Váci utca 19-21 Helyszín: Olvasók Boltja V. ker. Váci utca 19-21

Gyenis Tibor: Oxidált motívum/Oxidant Pattern

Helyszín: Vintage Galéria A kiállítást Tillmann J. A. nyitja meg Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig. *** A táj, és ami „mögötte” van… Gyenis Tibor képei a Vintage Galériában Helyszín: Vintage Galéria A kiállítást Tillmann J. A. nyitja meg Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig. *** A táj, és ami „mögötte” van… Gyenis Tibor képei a Vintage Galériában Gyenis Tibor nagy léptékű és provokatív gondolkodóként élő rendszerekkel dolgozik. Bonyolult „ökoszisztémákat” (művészet, hétköznapi élet, vidéki táj) vizsgál meg innovatív módon. Rámutat arra, hogy valami nagyon nem stimmel a technotudomány szép új világában. Gyenis manipulál, beállít, elrendez és dokumentál. Bizonyos értelemben posztkonceptuális művész, hiszen kétpólusú és kérlelhetetlenül racionális világunk ellentmondásaira reflektál, de látványos és szórakoztató formában: Mennyiben különböznek az élő és az élettelen rendszerek? Hol vannak az emberi percepció és kogníció határai? Hogyan működik az infotainment? Képesek vagyunk-e meglátni és megérteni látszólag tökéletes rendszereink hibáit? E kérdések és problémák mentén bomlanak ki a land art, a szituácionizmus, és az asszemblázs hagyományaihoz ízesülő tájátalakításai, „anyagmozgatásai” és tárgykultúrái is. Hornyik Sándor Gyenis Tibor Életrajz 1970-ben született Pécsett 1984-88 M?vészeti Szakközépiskola, Pécs, ötvös szak 1988-92 Janus Pannonius Tudományegyetem M?vészettudományi Intézet, mester Bencsik István. 1992-95 JPTE Képz?m?vészeti Mesteriskola, mester: Konkoly Gyula 1995 Haus am See ösztöndíja Hannoverben 1997-99 tanulmányút Berlinben 1997-100 Tagságok Fiatal Képz?m?vészek Stúdiója Egyesület Fiatalok Fotóm?vészeti Stúdiója Magyar Alkotóm?vészek Országos Egyesülete Közelítés M?vészeti Egyesület Egyéni kiállítások 1992 M?vészetek Háza, Pécs 1994 Képz?m?vészeti F?iskola, Budapest (Enyingi Tamással) 1995 Pupik, Haus am See, Hannover Space, Nemzetközi Angol Központ, Pécs (Enyingi Tamással és Kuti Lászlóval) 1998 Nyári modellek, Stúdió Galéria Budapest 1999 Szabadid?, Pécsi Kisgaléria 2000 Mágnes, Közelítés Galéria, Pécs Szép gén, Vintage Galéria, Budapest Nagyapám forrással, 1 x 1 óriástábla, Lövölde tér 2001 Kétes dolgok?, St. Art Galéria, Budapest (Konkoly Gyulával) 2002 A kertészek tovább élnek, Paksi Képtár, Paks Ellenrend, M?vészetek Háza, Szombathely 2003 Külön Köszönet, M?vészetek Háza, Pécs 2004 Vidéki Kirándulás, Ogle Galéria, Portland, USA Ahogy elhagyod a várost, bajba kerülsz, Millenáris, Budapest Basic, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest. (Koronczi Endrével) Budapest Messages, RONMANDOS Gallery, Rotterdam (Kupcsik Adriánnal) 2005 Rendszergazda, Vintage Galéria 2006 Smohay János díj, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Csoportos kiállítások 1991 Mesteriskola aspiránsainak kiállítása, M?vészetek Háza, Pécs 1992 A Mesteriskola évzáró kiállítása, Parti Galéria, Pécs 1993 Kilenc fest?, Városháza, Pécs 1994 Haus Ungarn, Berlin Art Expo, Budapest Pécsi Galéria 1995 Európa: Kreáció-Rekreáció, M?csarnok, Budapest Mai magyar szobrászat, M?csarnok, Budapest Pécsi Szépít?k, Újpest Galéria, Budapest 1996 Új Stúdiósok kiállítása, Duna Galéria, Budapest Leopold Bloom párnája, Szombathelyi Képtár Ezredvég, Pécsi Galéria A M?vészetib?l indultak, Pécsi Galéria 1997 Rejt?zköd?, Ernst Múzeum, Budapest K mint Khiméra, Szombathelyi Képtár 1998 Mesterek és tanítványok, Galeria Pryzmat, Krakkó Városnézés, Szombathelyi Képtár 1999 Remix, Pécsi Galéria MES, Palme-ház, Budapest Rendhagyó emlékezet, Szombathelyi Képtár Rendhagyó emlékezet, Karmelitenkloster, Frankfurt Alapzaj 4 fesztivál, JPTE MK, Pécs 2000 Pécs 2000, Pécsi Galéria Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása, Pozsony Az emlékezésr?l..., Vigadó Galéria, Budapest Pécs és testvérvárosainak m?vészei, Pécsi Galéria; Kolozsvár; Eszék Pécsi m?vészek, Párizs, Magyar Intézet @®© óriásplakát-kiállítás, Budapest, Felvonulási tér Média Modell, M?csarnok, Budapest La partie cachée de l’Iceberg, Ateliers d’Artistes – Office de la Culture de Marseille 2001 Derkovits-ösztöndíjasok beszámoló kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest Rövid történetek, Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest A kert, Szombathelyi Képtár A szobrászaton innen és túl, M?csarnok, Budapest Fotóm?vészet, M?csarnok, Budapest Dokumentum 5, Magyar Fotográfusok Háza, Budapest Szerviz, M?csarnok, Budapest Digitális testek, Kortárs M?vészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest-Ljubljana Csúcs, Közelítés Galéria, Budapest Természethamisítás, Szombathelyi Képtár, Szombathely Meglepetés, Kortárs M?vészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest, Kortárs M?vészeti Intézet, Dunaújváros 2002 Body Made, Galerie Attitudes, Genf A Pécsi Galéria jubileumi kiállítása. Pécsi Galéria, Pécs Felesleges gesztus, Haus Ungarn, Berlin attitudes c/o Budapest, Stúdió Galéria, Budapest Display, Loop House Gallery, San Cesario di Lecce 2003. Rugalmatlan ütközés, Kortárs M?vészeti Intézet, Dunaújváros Testünk bels? titkai, Kortárs M?vészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest Sopianae Center, Kortárs M?vészeti Intézet, Dunaújváros Cruising Danubio, Sala de la Consejería de las Artes, Madrid 2004 Igor és Ivan Buharov Dejan Kaludjerovic Dagmar Höss Tibor Gyenis Claudia Leunig, Pool, Bécs Turning the page, Kogart Ház, Budapest gulaschsuppe.hu, Dachgalerie, München Instant Europe, Villa Manin, Udine, Olaszország Travelling without moving, W 139, Amsterdam 2006 Moleskine, Stúdió Galéria, Budapest Performanszok 2000 Átjáró Fesztivál, Pécs 2001 Art Cup, Trafó, Budapest 2002 Meglepetés, Kortárs M?vészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest Bigyoton Park, TV-torony, Pécs Display, San Cesario di Lecce, Olaszország 2003 Gravitáció, Moszkva Tér, Kortárs M?vészeti Múzeum – Ludwig Múzeum Budapest A játékos, Küzdelem hat ellenféllel. Trafó, Budapest 2004 Re-akció, Pécsi M?hely... 1968-1980... Hattyúház kiállítóterem, Pécs Tyborman, Uitmarkt, Amsterdam The Randomroutines – Tyborman, DOLORES / Ellen de Bruijne Projects, Amsterdam Díjak, ösztöndíjak 1995 Haus am See ösztöndíja Hannoverben 1999 F?városi Önkormányzat M?vészeti Kuratóriumának salzburgi ösztöndíja Martyn Ferenc-ösztöndíj 2000 Fiatal Képz?m?vészek Stúdiója Egyesület éves szakmai díj 2000-03 Derkovits-ösztöndij 2002 Pécsi József-ösztöndíj A Pécsi Galéria jubileumi díja Az év fotográfusa, Photo Americas, Portland, USA. 2005 Smohay János-díj Irodalom Kovács Orsolya, Kilenc pécsi kezd?, katalógus, JPTE Képz?m?vészeti Mesteriskola Pécs, 1994 András Edit, Európa: Kreáció-Rekreáció, katalógus, M?csarnok Budapest, 1995 Löbel Olga Hermina, Gyenis Tibor képei elé, katalógus bevezet?, Nemzetközi Angol Központ, Pécs, 1997 Peták Péter, Hárman háromfelé, Új M?vészet, 1997 /december Bán András, Arc + kép, Magyar Lettre Internationale, 1999 nyár András Edit, “A test reprezentációja a kortárs magyar képz?m?vészetben”, in: Erotika és szexualitás a magyar képz?m?vészetben, Független Képz?m?vészeti M?helyek Ligája, Budapest, 1999 Kortárs magyar m?vészeti lexikon A–G kötet, Enciklopédia Kiadó, Budapest 1999 763. o. Házas Nikoletta, Zaj-e az alapzaj Pécsett?, Balkon, 1999 / 11-12 Házas Nikoletta, Rágyújtok egy füstölg? szivarra, Gyenis Tibor munkái, 2001 Timár Katalin, Egy másik valóság, Gyenis Tibor munkái, 2001 Tolvaly Ern?, Kicsinyítés felülnézetb?l, Echo 2000 / 1 Tolvaly Ern?, A hús fénye, Balkon, 2000 / 7-8 Bán András, Genetika, M?ért?, 2001 / január Mélyi József, K? a gyomorban, exindex Merhán Orsolya, Fotó, kép, manipuláció, M?ért?, 2002 / szeptember Nagy Gergely, Hazai vezetés, M?ért?, 2002 / november Mátyus Krisztina, Közelítés egy hétvégéhez, Echo, 2002 / 6 Kemenesi Zsuzsa, First thing first, Balkon, 2003 / 6 Turai Hedvig, A helyi id?, Balkon, 2003 / 8 Bán András, Fotós figyelemgazdaság Amerikában, M?ért?, 2003/6 Aknai Tamás, Termék és teremtmény, Echo, 2003/5-6 Sense of Humor, Exit 13 L. Molnár Mária, print, projekt, plakát, tapéta, Praesens, 2004 Hajdú István, Móka, Magyar Narancs, 2004 / 36 Aknai Katalin, A kentaur lova, M?ért?, 2004 / október Aknai Katalin, Gyenis Tibor válogatott munkái, 1999-2004, Echo 2004 / 4 Bán András, Átrendezés, törlés és kipótlás, Új M?vészet, 2004 / november Beck András-Eperjesi Ágnes, 2 levél 2 x 2 m?r?l, Balkon 2004 / 9 Várkonyi György, Képtelen természetrajz, Mozgó Világ, 2004 / 12 Hock Bea, Intellektuális Erotika, Praesens, 2004 / 3 M?vek közgy?jteményekben Képz?m?vészeti Mesteriskola Gy?jteménye, Pécs Kortárs M?vészeti Intézet, Dunaújváros Janus Pannonius Múzeum, Pécs Paksi Képtár, Paks

Fotográfia és Politikai test - konferencia

Helyszín: INTERMEDIAMagyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia TanszékH-1063 Budapest, Kmety u. 27.2007. április12. csütörtök9.30 - 10.00: Érkezés10.00. -10.30 Köszöntő, bevezetőt mond:Alain Fourgeaux, (Francia Intézet Budapest, igazgatóhelyettes, kulturális attasé)Csizek Gabriella (kurátor, Mai Manó Ház, művészeti vezető) Helyszín: INTERMEDIAMagyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia TanszékH-1063 Budapest, Kmety u. 27.2007. április12. csütörtök9.30 - 10.00: Érkezés10.00. -10.30 Köszöntő, bevezetőt mond:Alain Fourgeaux, (Francia Intézet Budapest, igazgatóhelyettes, kulturális attasé)Csizek Gabriella (kurátor, Mai Manó Ház, művészeti vezető)10.30. -11.30 Francois Soulages: A fotóművészet politikai hatása a kortárs testekre11.30-12.00 Horányi Attila: Tekintetek és kezek, snapshotok és olajfestmények12.00-12.30 kérdések12.30-13.00 A beszélgetésekre meghívott művészek műveinek vetítése (dvd)13.00-14.00: Szünet14.30 -15.00 Peternák Miklós: A kép hatalma - a hatalom képe15.00 -15.30 Kékesi Zoltán: Képek, árnyakkal15.30 -16.00 kérdések16.00 -16.15: Szünet16.15-17.00 Hock Beáta beszélget Szász Lilla, Várnagy Tibor és El-Hassan Róza képzőművészekkel17.00-17.45 Bán András beszélget László Gergely, Barakonyi Szabolcs és Szabó Péter fotóművészekkel2007. április 13. péntek10.00. -11.00 Marc Tamisier: Fotográfiai korpusz, politikai test11.00. -11.30 Rényi András: Helyszíni közvetítés: a terror mint performansz11.30- 12.00 Nyikos Júlia: A fotografikus és a történelmi tapasztalat az irodalomban12.00- 12.30 kérdések12.30 -14.00: Szünet14.00-14.30 Nagy Edina: "Van, aki forrón szereti..."14.30- 15.00 Házas Nikoletta: Közelről távolra és közelre(személyes és társadalmi narratívák C. Sherman és S. Calle konceptuális művészetében)15.00- 15.30 kérdések15.30- 15.45: Szünet15.45- 16.30 Petrányi Zsolt beszélget B aglyas Erika, Csontó Lajos és Fodor János képzőművészekkel16.30- 17.00 Konferencia záró: Francois Soulages, Nyikos Júlia, Csizek Gabriella, Csoszó GabriellaBevezető2007. április 12-én, csütörtökön és 13-án, pénteken tartjuk Budapesten a Photographie corps politiques - Photography Political Bodies nemzetközi szimpóziumsorozathoz kapcsolódó konferenciát.A koncepció és az elméleti háttér kialakítása Catherine Couanet, Francois Soulages és Marc Tamisier nevéhez fűződik. Az első előadások 2006 októberében hangzottak el a párizsi Művészettörténeti Intézetben. Ennek a rendezvénynek a tematikáját követve és arra reflektálva szerveznek az együttműködő országok konferenciasorozatot - azt remélve, hogy a különböző megközelítések, a történelmi, politikai és lokális háttér eltérései, illetve az azokból adódó tapasztalatok különbözősége árnyalja és szélesíti a képek politikumáról kialakított gondolatainkat.A Budapesten megrendezésre kerülő konferencia elsősorban gondolati hátteret kíván teremteni a közönség, a felkért előadók, valamint a művészek számára is, hogy reflektáljunk a kelet-közép-európaiságból adódó történelmi és politikai hátterünk jelenkori, a kortárs művészetre és elméleti diskurzusra gyakorolt hatására, a személyes térben is jelentkező következményeire és az ennek nyomán és okán létrejött művek sajátosságaira is. 2009-ig több országban, többek között Tunéziában, Spanyolországban, Brazíliában, Olaszországban, Szlovákiában, az USA-ban és Nagy-Britanniában kerül megrendezésre a sorozat folytatásaként egy-egy tudományos találkozó.A különböző országokban az azonos téma eltérő megközelítéseket és értelmezési tereket alakíthat ki, lehetőséget teremtve az összehasonlításra, a tágabb kontextusban való értelmezésre.A budapesti konferencia szervezői:Csizek Gabriella (kurátor, Mai Manó Ház művészeti vezetője, www.maimano.hu)Csoszó Gabriella (fotóművész, Kontakt Fotóművészeti Kurzusok művészeti vezetője, www.fotokontakt.hu)Nyikos Júlia (irodalomtörténész, PhD-ösztöndíjas, Paris8 Egyetem-ELTE)A konferencia elnöke:Francois Soulages(Institut National d'Histoire de l'Art - Paris8 Egyetem egyetemi tanára)A konferencia témájaMiért és hogyan alakítja át a fotográfia a fényképezett és fényképezhető testeket - azaz valamennyi emberi testet - politikai testté? Milyen hatása van ennek az átalakulásnak a testre, a politikára és magára a fotográfiára?A fotográfia nem csupán egyéni, privát és intim vállalkozás; politikai, közéleti és extim gyakorlat is egyben. Legalábbis ez a kettősség jellemzi mind a művészet nélküli (kortárs) fotográfia, mind a (kortárs) művészet részeként megjelenő fotográfia gyakorlatát, a képkészítést / alkotást, a mediatizálást / adományozást, a kommunikációt / a kiállításokat és a fogyasztást / befogadást.A fotográfia tehát kettős feszültséget hordoz magában: egyaránt politikai és individuális, publikus és privát, intim és extim, ugyanakkor a kortárs művészethez tartozó és művészet nélküli is. Egyaránt jelölt és fotográfiai anyag, "ez volt" és "ez volt megrendezve", múltbeli esemény és annak formája, valóság és képzelet, nyom és lenyomat, visszafordíthatatlan és befejezhetetlen stb...Ezen kettősségek mentén alakulnak át a testek politikai testté a fotográfiában, ezért vizsgálhatjuk egyszerre a testeket és azok képét, ezért lép dialektikus viszonyra a fotográfia és a politika, és ez kapcsolja össze a politikai filozófiát és az esztétikát is.A politizálódás, a testek és azok képeinek nyilvánosságra kerülése a művészet nélküli fotográfia és a művészetben megjelenő fotográfia eredménye. Így van ez, amióta a fotográfia létezik; ma azonban ez más erővel, más eszközökkel jelenik meg - és más veszélyeket hordoz. Jó példák erre az iraki Abou Ghraib börtönben készült fotók, csakúgy, mint 2001. szeptember 11-én a testeket ábrázoló fotók hiánya: mindkét esetben a testekről szóló fotográfia nyilvánossá tételéről, cenzúrájáról és politikájáról van szó.A testeket és azok szexualitását ábrázoló fotók olyan esztétikát alakíthatnak ki, amely sokban emlékeztet a szexuális alanyok egymás közötti politizált, valamint a hatalommal való kapcsolatára.A (kortárs) művészek a fotográfia eszköztárának fel- és kihasználása révén ezeket a kérdéseket, feszültségeket és kettősségeket dolgozzák fel, és a fotográfiai és (éppen ezért) politikai testekről való gondolkodás lehetőségeit tágítják ki.Az egyik alapvető kérdés tehát a testek, azok képeinek és ábrázolásainak a szabadsága, valamint - ezzel összefüggésben - a politikai és társadalmi test ellenőrzése, felügyelete és függő helyzetbe kényszerítése.Voltaképpen miért és hogyan alkalmazható a fotográfia egyszerre a politikai testekre gyakorolt hatalom kritikájaként, ugyanennek a hatalomnak az eszközeként, és a politikai testeket, valamint a testeket és a politikákat a művészet felől megkérdőjelező gyakorlatként?A "Mi a fotográfia?" problémakör tehát a következő kérdéseket foglalja magában: "Kihez tartozik a test?", "Milyen hatalma lehet a képnek?", "Hogyan bánjunk a politikával?" és "Milyen szerepe lehet a művészetnek?".

Benkő Imre: KÖRKÉP - fotókiállítás

(válogatás huszonöt év képeiből, 1981-2006)Helyszín: MILLENÁRISBudapest II., Fény u. 20-22.Megnyitja: Bán András műkritikus (válogatás huszonöt év képeiből, 1981-2006)Helyszín: MILLENÁRISBudapest II., Fény u. 20-22.Megnyitja: Bán András műkritikus"...Már a hetvenes években kialakította azt a benkős kifejezésmódot, ami alapján képei azonnal felismerhetők. Nem idegen tőle a kemény fogalmazásmód, de a fotóin mindig jelen van egy árnyalatnyi humor. Követhetetlen, hogy a fénykép mely pontja, rétege hordozza ezt, inkább a konstellációkban, az egészben rejlik a hatás. Benkő Imre következetes alkotó, tudja, hogy a pontos képformálás nem öncélú mutatvány, hanem a kommunikáció alapfeltétele.""...Magyarországon a nyolcvanas évek óta kialakulóban van a dokumentarista fotográfián belül egy újfajta szemléletmód. Ehhez az irányzathoz tartozó alkotók a valóság riportos leképezéséből építkeznek, de nem a konkrét események bemutatása a céljuk, hanem egy előre elképzelt, hangsúlyozottan szubjektív indíttatású képvilág formálása. Azok a fiatal fotósok, akik ma Magyarországon szubjektív dokumentaristának tartják magukat, Benkő Imrét tekintik egyik hazai előképüknek."

A Szellemkép Szabadiskola retrospektív fotókiállítása

Helyszín: Miskolci Galéria Rákóczi-háza (Miskolc, Rákóczi u. 2.)Megnyitja: Bán András művészettörténészMegtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig

Bukta Imre: Kép a tájban, táj a képben - a Godotban

Bukta Imre legújabb applikált műalkotásaiHelyszín: Godot Galéria1075 Budapest, Madách út 8.Megtekinthető: keddtől péntekig 10 és 18, szombaton 10 és 13 óra között.Megnyitja: Bán András Bukta Imre legújabb applikált műalkotásaiHelyszín: Godot Galéria1075 Budapest, Madách út 8.Megtekinthető: keddtől péntekig 10 és 18, szombaton 10 és 13 óra között.Megnyitja: Bán AndrásBukta Imre 1975 óta foglalkozik képzőművészettel. Tagja a Vajda Lajos Stúdió Egyesületnek, a MAMÜ Társaságnak, 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémiának. Díjak, elismerések: Munkácsy Mihály-díj (1987), Érdemes Művész (1997). Kétszer képviselte hazánkat a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában (1988, 1999). Alkotói tevékenysége igen sokrétű: a hagyományos grafikai munkáktól a vegyes technikával készült rajzokon és az olaj festményeken keresztül vezet a kukorica, gyufa, csempe, szőr felhasználásával készített művekig. Köztéri szobra található szülőfalujában, Mezőszemerén, melyet a Millenium évében avattak fel. Művészetének másik jellemző műfaja az installáció, performance tevékenysége nemzetközi hírű és jelentőségű.Bukta Imre természettudós. Harmincéves pályáját a természet és az ember kapcsolatának kutatásával töltötte. A természet bennünk van, csak ritkán figyelünk rá oda, de érzékelni még képesek vagyunk azokat a rezgéseket, amelyek énünkből fel-feltörnek, s melyek alapján megválaszoljuk életünk kérdéseit Igennel vagy Nemmel. Így Bukta Imre nem más, mint a természet, önnön természetének búvára, mely olyan természet, amely a külső természetben keresi és találja meg a tükröt, a természetben és a hétköznapi egyszerű munkában, viszonyokban, kötődésekben. A harmóniában azzal, ami saját, időben és helyben. Művészetének témája a mezőgazdaság, a falusi élet, a szokványos paraszti munkák. E munkák eszközeit és anyagait használja fel alkotásaihoz. Művei finom iróniával, szeretetteljes groteszkséggel jelenítik meg azokat az abszurditásokat, amelyeket a paraszti életforma felemás kelet-európai modernizációja hozott magával.

Bukta Imre: Kép a tájban, táj a képben - a Vintage-ben

Bukta Imre korai fotóiHelyszín: Vintage Galéria1053 Budapest, Magyar u. 26.Megtekinthető: keddtől péntekig 10 és 18 között valamint előzetes bejelentkezésre /20.9136291/Megnyitja: Bán András Bukta Imre korai fotóiHelyszín: Vintage Galéria1053 Budapest, Magyar u. 26.Megtekinthető: keddtől péntekig 10 és 18 között valamint előzetes bejelentkezésre /20.9136291/Megnyitja: Bán AndrásBukta Imre 1975 óta foglalkozik képzőművészettel. Tagja a Vajda Lajos Stúdió Egyesületnek, a MAMÜ Társaságnak, 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémiának. Díjak, elismerések: Munkácsy Mihály-díj (1987), Érdemes Művész (1997). Kétszer képviselte hazánkat a Velencei Biennálé Magyar Pavilonjában (1988, 1999). Alkotói tevékenysége igen sokrétű: a hagyományos grafikai munkáktól a vegyes technikával készült rajzokon és az olaj festményeken keresztül vezet a kukorica, gyufa, csempe, szőr felhasználásával készített művekig. Köztéri szobra található szülőfalujában, Mezőszemerén, melyet a Millenium évében avattak fel. Művészetének másik jellemző műfaja az installáció, performance tevékenysége nemzetközi hírű és jelentőségű.Bukta Imre természettudós. Harmincéves pályáját a természet és az ember kapcsolatának kutatásával töltötte. A természet bennünk van, csak ritkán figyelünk rá oda, de érzékelni még képesek vagyunk azokat a rezgéseket, amelyek énünkből fel-feltörnek, s melyek alapján megválaszoljuk életünk kérdéseit Igennel vagy Nemmel. Így Bukta Imre nem más, mint a természet, önnön természetének búvára, mely olyan természet, amely a külső természetben keresi és találja meg a tükröt, a természetben és a hétköznapi egyszerű munkában, viszonyokban, kötődésekben. A harmóniában azzal, ami saját, időben és helyben. Művészetének témája a mezőgazdaság, a falusi élet, a szokványos paraszti munkák. E munkák eszközeit és anyagait használja fel alkotásaihoz. Művei finom iróniával, szeretetteljes groteszkséggel jelenítik meg azokat az abszurditásokat, amelyeket a paraszti életforma felemás kelet-európai modernizációja hozott magával.

Portfolió konzultáció

A rendezvény célja - a tavalyi találkozóhoz hasonlóan - hogy szakmai fórumot teremtsünk a kortárs képzőművészeti élet szereplői, művészek, kurátorok, művészeti írók, galériások számára.Helyszín:Magyar Fotográfusok Háza,(Mai Mano Ház), Napfényműterem (II. em.)1065, Bp. Nagymező u. 20.Március 25. (11-17h), Fotó és intermédia portfolió konzultáció:Felkért kurátorok: A rendezvény célja - a tavalyi találkozóhoz hasonlóan - hogy szakmai fórumot teremtsünk a kortárs képzőművészeti élet szereplői, művészek, kurátorok, művészeti írók, galériások számára.Helyszín:Magyar Fotográfusok Háza,(Mai Mano Ház), Napfényműterem (II. em.)1065, Bp. Nagymező u. 20.Március 25. (11-17h), Fotó és intermédia portfolió konzultáció:Felkért kurátorok:Bán András (műkritikus) , Csizek Gabriella (Magyar Fotográfusok Háza, művészeti titkár),Gerhes Gábor (képzőművész), Páldi Lívia (független kurátor),Szücs Tibor (képzőművész tanár)Bővebb információ a mellékletben.Egy-egy művésszel, kurátorral 20-30 perces személyes beszélgetésre lesz lehetősége a jelentkezőnek.A konzultációk pontos időbeosztását a konzultáció napján, tehát március 25-én 11 órakor a helyszínen kézbe adjuk, illetve e-mail-en elküldjük. Kérjük az együttműködésed a pontos beosztás elkészítéséhez az előzetes, pontos regisztrációval. A program gördülékenysége érdekében számítunk a pontos megjelenésedre! Sajnos a beosztáson nincs módunk változtatni.Jelentkezés:e-mailben: portfolió konzultáció témában (fotomuveszek@axelero.hu) a jelentkezésről érdeklődni lehet: Pelsőczy Ágnesnél (FFS) (06-1-311-2626) a jelentkezés határideje: 2005. március 23.A jelentkezésben szerepeljen:a jelentkező neve, elérhetősége (e-mail cím és telefonszám) és hogy kivel (kikkel) szeretne személyes konzultációt folytatni a fent felsorolt kurátorok közül.A mediaművészeti munkák prezentációja a szerző által hozott lap-topon történik.Csizek GabriellaA magyar Fotográfusok Háza művészeti titkára.Érdeklődés: kortárs fotóművészet különböző területeiKurátorként különböző nemzetközi kiállításokon dolgozik, programszervező, művészeti könyvek, katalógusok szerkesztője.Páldi Líviafüggetlen kurátor és kritikusÉrdeklődés: Kortárs média-, és fotóművészet1997-2000 között a Kortárs Művészeti Intézet - Dunaújváros társigazgatója.2000-2001-ben a Curatorial Training Programme, De Apple Stichting, Amsterdam résztvevője.2001-től különböző nemzetközi-, (hazai és külföldi) kiállítások kurátora(Who if not we...? episode 1: Surfacing, Ludwig Múzeum Budapest,green boksz, Trafo Galéria, Budapest,Modesty (Gregor Podnarral) Pavel Haus, Laafeld és Galeria Skuc, Ljubljana,Simpatia por el Diablo, Carlos Amorales (MEX/NL), Galeria Skuc, Ljubljana)Gerhes Gábor képzőművészÉrdeklődés: képzőművészeti fotó, alkalmazott fotográfia, berendezett fotóSoros-, Eötvös-, és Derkovits ösztöndíjas, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója volt alelnöke. Folyamatos egyéni és csoportos kiállító Magyarországon és külföldön. Többek között a Kortárs Művészeti Múzeum, Ludwig Múzeum, Budapest Galéria, Frac Montpellier, Akademie der Künste Berlin, Taiwan R.O.C., Ohio, Columbus, Chicago USA. 2004/2005-ben a Ministerie de la Culturelle Paris alkotói ösztöndjasa.Művei több külföldi magán és közgyűjteményben megtalálhatók pld: Kortárs Művészeti Múzeum, Ludwig Múzeum, Ringier Collection, Zurich, USA, Kecskeméti Fotómúzeum, stb.2005-ben Munkácsy-díjat kapott.Bán András műkritikus, egyetemi oktató.Érdeklődése a fotográfia minden területére kiterjed.Művészettörténetet és matematikát tanult. Az Élet és Irodalom (1973-1990), a Magyar Nemzet (1982-1990) munkatársa volt, kiállításokat szervezett. 1982 óta folytat vizuális antropológiai kutatásokat. 1986-tól művészettörténetet, kreatív műelemzést, vizuális antropológiát oktat a budapesti, pécsi, szegedi, debreceni, nagyváradi, s - 1993 óta főállásban - a miskolci egyetemen. 1973 óta publikál fotótörténeti és fotókritikai írásokat, könyveket.Szücs Tibor Érdeklődés: kortárs fotográfia, képzőművészeti fotó, mozgókép1994-2003 a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója titkára.Alkotóként, kurátorként, meghatározó művészeti szervezőként dolgozott, dolgozik. Fő érdeklődési köre a mediális fotó, a média művészet. Jelenleg a Dekoratőr Iskola képzőművész tanára.

Kijáratok - egy 1981-ben elképzelhetetlen Budapesti Tavaszi Fesztivál

kiállítás-esemény a "földalatti művészet" intézmény-kísérleteinek dokumentumaiból: Simon Zsuzsa Iroda - Újpesti Mini Galéria - Artpool - Indigó - Inconnu - Fényképészeti lapok - Sznob Internacional.Helyszín: Artpool P60(Bp. VI., Paulay Ede u. 60.)Megtekinthető: szerda és péntek 16-18 óráigMegnyitja: Bán András kiállítás-esemény a "földalatti művészet" intézmény-kísérleteinek dokumentumaiból: Simon Zsuzsa Iroda - Újpesti Mini Galéria - Artpool - Indigó - Inconnu - Fényképészeti lapok - Sznob Internacional.Helyszín: Artpool P60(Bp. VI., Paulay Ede u. 60.)Megtekinthető: szerda és péntek 16-18 óráigMegnyitja: Bán András

Maurer Dóra: Fotogénia

Mai Manó Ház(Budapest VI., Nagymező u. 20.)Megnyitja: Marosi Ernő művészettörténészMegtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 11-19 óráig Mai Manó Ház(Budapest VI., Nagymező u. 20.)Megnyitja: Marosi Ernő művészettörténészMegtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 11-19 óráigA fotó nem az egyik, a többivel egyenértékű média Maurer folyamatokat, viszonylatokat vizsgáló művészetében, hanem totálisan áthatja ezt a tevékenységet. A fénykép konkrétságát Maurer olyan absztrakciónak fogja föl, amelyből logikusan következik, hogy a fotó alkalmas eszköz a szisztematikus munka elementárisan érzéki, az esetlegességeket megengedő fázisához: ez a "rajzolás kamerával". A fotógramm, a dokumentatív fotó, mint a valóság közvetlen lenyomata és a nyomhagyások, lenyomatgrafikák között teleologikus a viszony, még ha ennek tudatosulása utólagos is. Általában Maurer fotóhasználata - éppen módszerének eredetisége miatt - lassan ébredt öntudatára. A vizuális megfigyelések totalitása érdekében fokozatosan lemondott a fotó improvizatív vagy metaforikus sajátosságairól, amelyeket korlátozónak tekintett: sorra megtalálta az elkülönített valóságegységek, viszonylatok és összefüggések tervezett primer rögzítésének fotó-érvényességét.(Bán András, részlet Maurer Dóra: Fotóleltár - 1979, Pécsi Galéria, katalógusának utószavából)

Dokumentum 6: kreatív tréning

közönségtalálkozó, beszélgetés és tárlatvezetés a kiállítások magyar résztvevőivel a Mai Manó HázbanMeghívott művészek:Csoszó GabriellaElek JuditErdei KrisztinaFabricius AnnaFekete ZsoltFodor JánosGöbölyös LucaKudász Gábor ArionLászló GergelySzabó SaroltaSzász LillaTóth SzilviaZana KrisztiánA beszélgetés moderátora:Petrányi Zsolt közönségtalálkozó, beszélgetés és tárlatvezetés a kiállítások magyar résztvevőivel a Mai Manó HázbanMeghívott művészek:Csoszó GabriellaElek JuditErdei KrisztinaFabricius AnnaFekete ZsoltFodor JánosGöbölyös LucaKudász Gábor ArionLászló GergelySzabó SaroltaSzász LillaTóth SzilviaZana KrisztiánA beszélgetés moderátora:Petrányi ZsoltFelkért hozzászólók:(időpontegyeztetés alatt)Bán András, Benkő Imre,Csizek Gabriella, Horányi AttilaJokesz Antal, Szatmári Gergely,Várnagy Tibor

Kerekasztal- (& virtuális) beszélgetés a magyar dokumentarista fotográfiáról

Kerekasztal- (& virtuális) beszélgetés a magyar dokumentarista fotográfia irányzatairól, múltjáról és jelenérőlA DOKK-kiállítás helyszínén a Dokumentum (1979/2004) projekt, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, Lumen Fotóművészeti Alapítvány, a Veszprémi Művészetek Háza és a Vár Ucca Műhely folyóirat közös szervezésében.A beszélgetés moderátorai:Timár Katalin, Petrányi Zsolt és Jokesz Antal Kerekasztal- (& virtuális) beszélgetés a magyar dokumentarista fotográfia irányzatairól, múltjáról és jelenérőlA DOKK-kiállítás helyszínén a Dokumentum (1979/2004) projekt, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, Lumen Fotóművészeti Alapítvány, a Veszprémi Művészetek Háza és a Vár Ucca Műhely folyóirat közös szervezésében.A beszélgetés moderátorai:Timár Katalin, Petrányi Zsolt és Jokesz AntalFelkért hozzászólók:Albertini Béla, Bán András, Bánkuti András, Beke László, Benkő Imre, Bócsi Krisztián, Csoszó Gabriella, Féner Tamás, Gulyás Miklós, Horányi Attila, Kerekes Gábor, Mátyus Krisztina, Szűcs Tiborés a DOKK kiállítói(A beszélgetés szerkesztett változatát a www.photolumen.hu honlapés a Vár Ucca Műhely publikálja. A témához bárki hozzászólhat a dokumentum.6@freemail.hu e-mail címen.)Helyszín: Csikász GalériaCím: Veszprém, Vár utca 17.Telefon: 88/425-204Kapcsolattartó: Művészetek HázaNyitva tartás: H-V 10-18 óra

DOKK - fotókiállítás

Fiatal magyar dokumentaristák kiállítása.Fekete András, Fekete Zsolt, Molnár Zoltán, Rajcsányi Artúr, Rákosi Péter, Sióréti Gábor, Szalontai Ábel, Vancsó Zoltán, Zöld Lászlófotográfiái. Fiatal magyar dokumentaristák kiállítása.Fekete András, Fekete Zsolt, Molnár Zoltán, Rajcsányi Artúr, Rákosi Péter, Sióréti Gábor, Szalontai Ábel, Vancsó Zoltán, Zöld Lászlófotográfiái.A DOKK azon fiatal alkotók munkáit mutatja be, akik a dokumentarista riportfotográfia eszközeit felhasználva képezik benyomásaikat két dimenzióba. Együttesen jelenítik meg az eredetihez való hűséget és az egyéni tapasztalat erejéből merítő személyes leírást.A fotográfus ítéletet alkot arról, amit keretbe fogva ábrázol, és az esemény elkerülhetetlenül olyan szubjektív elemekkel telítődik, melyek sajátos tartalommal egészítik ki a realitás közvetlenül adódó hangulatait. Ezek a riportfotók úgy távolítják el a képet az esetlegestől, hogy a dokumentarista funkció megmarad, a valóság ábrázolt elemei pedig sajátos egységükön keresztül nyitnak tágabb összefüggések, sajátos vélemények felé. A rögzített esemény kérkedő valódisága a fekete-fehér absztrakcióban újraértelmezi a kiragadott részletek együttes jelentését. Éppen a valóságos intenzív megéléséből építkező személyesnek ez az objektivitásra való törekvése jellemzi a kiállítás képeit. Az eredeti konstellációkból kiragadott viszonyok többé vagy kevésbé, de sohasem teljesen veszítik el kapcsolatukat a térrel, melyből kiszakították egyedi világukat.A kiállító fotográfusok különböző mértékben kötik magukat az objektivitás igényéhez, a dokumentarizmus hagyományos elvárásaihoz, de nem elsősorban a szubjektivitás különböző szintű felvállalása teszi változatossá a képanyagaikat; sokkal inkább azoknak az egyedi elemeknek a kiválasztása és kifejező egységgé komponálása, melyek a "jöttem, láttam,..." érzékelő folyamatának fény érzékeny formát kölcsönöznek.A kiállítás képeinek fekete-fehér homogenitását a hitelesség igényének közös tiszteletben tartása erősíti, miközben az eltérő élmények más és más szabályokat állítanak a képeket készítő "úton-álló" elé, aki hiába próbálja, nem tudja elhasználni folyamatosan más tartalmakban kiteljesülő szabályait.A DOKK-kiállítás helyszínén a Dokumentum (1979/2004) projekt, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, Lumen Fotóművészeti Alapítvány, a Veszprémi Művészetek Háza és a Vár Ucca Műhely folyóirat közös szervezésében.A beszélgetés moderátorai:Timár Katalin, Petrányi Zsolt és Jokesz AntalFelkért hozzászólók:Albertini Béla, Bán András, Bánkuti András, Beke László, Benkő Imre, Bócsi Krisztián, Csoszó Gabriella, Féner Tamás, Gulyás Miklós, Horányi Attila, Kerekes Gábor, Mátyus Krisztina, Szűcs Tiborés a DOKK kiállítói(A beszélgetés szerkesztett változatát a www.photolumen.hu honlapés a Vár Ucca Műhely publikálja. A témához bárki hozzászólhat a dokumentum.6@freemail.hu e-mail címen.)Helyszín: Csikász GalériaCím: Veszprém, Vár utca 17.Telefon: 88/425-204Kapcsolattartó: Művészetek HázaNyitva tartás: H-V 10-18 óra

Lumen program

A DINAMO azzal a céllal jött létre, hogy lehetőséget teremtsen fiatal alkotóknak ötleteik megvalósítására, műveik létrehozására és bemutatására.Enteriőr, teabár - Kerekes GáborProgram: Lumen Fotómuvészeti Alapítvány, www.photolumen.hu11. 20. - Csütörtök:18:30, Obscura színház, Fültanúk zenei műhely, közremuködik Kabirel Gabi (hastáncos)"Sfeer", Tóth Szilvia és Benedek Gáspár produkciója; zene: Tigrics11. 21. - Péntek: A DINAMO azzal a céllal jött létre, hogy lehetőséget teremtsen fiatal alkotóknak ötleteik megvalósítására, műveik létrehozására és bemutatására.Enteriőr, teabár - Kerekes GáborProgram: Lumen Fotómuvészeti Alapítvány, www.photolumen.hu11. 20. - Csütörtök:18:30, Obscura színház, Fültanúk zenei műhely, közremuködik Kabirel Gabi (hastáncos)"Sfeer", Tóth Szilvia és Benedek Gáspár produkciója; zene: Tigrics11. 21. - Péntek:17:00-tol vetítés Arja Hyytiainen, finn fotográfus, és Ivars Gravejls, lettfotográfus munkáiból11. 22. - Szombat:17:00-tól Palotai János, beszélgetés a képi narratíváról11. 27. - Csütörtök:17:00, A KONTAKT Fotómuvészeti kurzusok nyitott órái: Jokesz Antal www.fotokontakt.hu11. 28. - Péntek:17:00, Somlói Kolos, Portfolio magazin c. munkájának bemutatásavetítések: Matthieu Belin, francia fotográfus; Stepan Hon, cseh fotográfus11. 29. - Szombat:18:00, László Gergely "Railway Cottages" és "Eckermann portrék"c. munkájának bemutatása20:00, Tóth Szilvia és Benedek Gáspár: "Sfeer" és ami benne van12. 03. - Szerda:A KONTAKT Fotómuvészeti kurzusok nyitott órái: Petrányi Zsolt, beszélgetés Arakiképeirol12. 04. - Csütörtök:18:00, beszélgetés a Necc - nők a nőiességrol c. kiállítás tervérol; Elek Judit ésErdei Krisztina szervezésében12. 05. - Péntek:17:00 "Akár egyetlen kép", Fotográfia és társadalomtudomány, Bán András vendégei:Frazon Zsófia, Ilyés Zoltán, Tuczai Rita12. 06. - Szombat:10:00 - 18:00, Punktum, Arab telefon projekt19:00 - Punktum, felolvasás, vetítés, beszélgetésMindenkit szeretettel várunk!Helyszín DinamoCím: Tűzoltó u. 22., Budapest, HungaryKontakt:Somogyi Hajni: hajni@trafo.huKatarina Sevic: katarina@c3.hu