club.profile.motto | club.name
A 2012-es esztendőben a FotóMozaik a tizenötödik évfolyamába lépett. Ebben az időszakban a digitális fényképezés technológiai platformjai végérvényesen stabilizálódtak, és a szakma fókusa a puszta hardvervásárlástól visszatért az alapvető fotográfiai lényeghez: a tudatos alkotófolyamathoz, a vizuális nyelv folyamatos tanulásához és a képi önkifejezéshez. Takács Szabolcs főszerkesztő „Alkotni kell” című évindító esszéjében világos alkotói programot hirdetett: „A jó fotós is holtig tanul! Érdemes megismernünk mások véleményét, követni a trendeket, figyelni a megjelenő alkotásokat, hogy a legtöbbet hozhassuk ki magunkból.” 2012-ben a lap szellemi műhelye a kompromisszummentes színkompozíció, a monitorkalibráció elengedhetetlensége, a művészi sziluett- és fekete-fehér fotózás, valamint a tükör nélküli (MILC) fényképezőgépek felnőtté válása köré építette fel szakmai iránytűjét. A nyomtatott magazin szorosan összefonódott a FotoKlikk.hu platformmal, amely az ország legnagyobb fotópályázatainak (Magyar Sajtófotó Pályázat, Év Természetfotósa, Pillanart Év Esküvőfotósa) élő online zsűrizési és közvetítési otthonaként szolgált.Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2012-ben:Takács Szabolcs (Alkotni kell főszerkesztői köszöntő / Kicsi a bors / Technika): Tesztelte a tükör nélküli szegmens úttörőit — köztük a kompakt alumíniumvázas, ultragyors Light Speed AF rendszerrel szerelt Panasonic Lumix G3-at és a 20,3 megapixeles APS-C szenzoros Samsung NX200-at —, emellett a kamera stabil rögzítésének és állványhasználatának aranyszabályait ismertette.Török György (Színkompozíció / Fotóelmélet / Sziluettfotó / A horizont jelentősége): Mélyreható elméleti cikksorozatában a színek vizuális dramaturgiáját tárgyalta (Színkompozíció). Részletesen elemzte az elsődleges és másodlagos színek, a komplementer színkörök és a színharmóniák szerepét a reklám- és tájképfotózásban. Írt a horizont kompozíciós helyzetéről, a sziluettfotózás kontrasztformáiról és a közelfényképezés előtétlencsés fogásairól.Vajda János (Photoshop trükkök / Digitális fekete-fehér technikák 3 / Sajátos elképzelések): A digitális sötétkamra mestereként a fekete-fehér konverzió harmadik, haladó fejezetében a szürkeárnyalatos képek finom tónustolgatását, a csatornakezelést és a képzőművészeti illúzió megteremtését tanította meg az olvasóknak.Szarka Klára (Mitől jó? / A nagyvonalú fotóriporter / Platon portréi): A vizuális kultúra és fotóművészet kritikusaként elemzte a világhírű portréfotós, Platon (Platon Antoniou) munkásságát (az ENSZ államfőiről és Putyinról készült ikonikus portrésorozatait), valamint a kortárs sajtó- és dokumentarista fotográfia csúcsteljesítményeit.Krivánszky Árpád (Vadak a tájban / Kedvenc vidékem): A természetfotózás azon ágát képviselte, amely az állatvilágot nem kiragadott portréként, hanem a természetes táj szerves esztétikai részeként jeleníti meg.Fotópályázati körkép és események: Beszámoló a Pillanart – Az Év Esküvőfotósa 2012 contest eredményeiről (Szipli Tamás, Szita Márton, Juhász Balázs, Vigh Csaba, Daróczi Csaba díjazott felvételeivel és a WestEnd City Centerben rendezett korlátkiállítással), valamint az MTI és a Magyar Sajtófotó online zsűrizésének kulisszatitkaival.Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok)Szenzorok és felbontások: A MILC-rendszerek áttörése és a csúcsoptikák 2012-re a fotótechnikai piacon a tükör nélküli cserélhető objektíves rendszerek (MILC) végérvényesen egyenrangú partnereivé váltak a DSLR-eknek:Tükör nélküli (MILC) forradalom: A Panasonic Lumix G3 (Micro Four Thirds szenzor, Light Speed AF) és a Samsung NX200 (20,3 megapixeles APS-C CMOS szenzor kompakt vázban) bebizonyították, hogy a nagy méretű tükörakna elhagyásával is érhető el professzionális képminőség és villámgyors élességállítás.Prémium optikai rendszerek és spektív-hibridek: Megjelent a Kowa Prominar moduláris teleobjektív rendszer, amely a fluorit lencsés spektívek és a nagy fényerejű teleoptikák világát ötvözte megfizethetőbb árfekvésben. A makró- és nagylátószögű szegmensben a Tamron SP 60mm és 90mm F/2.8 Macro, valamint a Carl Zeiss Distagon T 15mm f/2.8 képviselték a rajzhatékonyság csúcsát.Monitorkalibráció mint alapkövetelmény: A fotósok felismerték, hogy kalibrálatlan kijelzőn dolgozni vakrepülés. Megjelent a Datacolor Spyder4Pro monitorkalibráló szonda, amely automatikus környezetifény-méréssel biztosította a monitor és a nyomat közötti színazonosságot.A megabájtok és kártyák világa: 32 GB-os adathordozók és a hordozható vakutápegységek 2012-ben a 16 GB-os és 32 GB-os SDHC, SDXC és CompactFlash kártyák jelentették a mindennapi munka alapját. A külső helyszíni fotózásban elterjedtek a hordozható, nagy kapacitású akkumulátoros vakutápegységek (pl. Godox Propac PB820), amelyek lehetővé tették a rendszervakuk szupergyors újratöltését és a stúdióminőségű világítást a szabadban.Piaci árak: A 2012-es Fotó Piac és hirdetések adatai A FotóMozaik 2012-es árlistáiból pontosan rekonstruálható a korabeli piaci árszerkezet:Lapszám ára: A FotóMozaik havilap ára 680 Ft volt (az NKA támogatásával).Nikon D3100 DSLR + 18-55mm VR + 55-200mm VR piros szett + táska: 207 200 Ft.Tamron AF 18-200mm f/3.5-6.3 Di II LD zoom: 55 280 Ft.Vanguard Nivelo 204BK kompakt állvány: 19 030 Ft.Vanguard Kinray 43 fotós hátizsák: 33 350 Ft.Danubia 500 mm F/8 teleobjektív (T2 adapterrel): 39 990 Ft.Seben Razor 20-60x60 mm zoom spektív: 21 990 Ft.Autóablak-állvány: 8 990 Ft.LensPen SensorKlear Loupe Kit (szenzortisztító készlet 6x-os világító lupéval): 9 990 Ft.Bérelhető fotóműterem Óbudán / Cziráki utcában: 3000 Ft / óra.Kompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: A színhelyesség és a pláza-kiállítások kora A 2012-es fotótechnikai mindennapok sajátosságai:A monitorkalibráció elengedhetetlensége: Török György és a szerkesztőség anyagai nyomán a fotósok elhagyták a vaktában történő képszerkesztést. A Spyder4Pro és EIZO kalibrációs rendszerek használata szavatolta, hogy a nyomda vagy a fotólabor pontosan azt a tónusvilágot adja vissza, amit az alkotó a képernyőn megálmodott.Esküvőfotózás mint képzőművészet: Az esküvői fotózás elszakadt a korábbi merev sémáktól. A Pillanart pályázat anyagaiból a WestEnd City Centerben rendezett korlátkiállítás megmutatta a nagyközönségnek, hogy a kreatív portrék, az átalakulás pillanatai és a dokumentarista buliképek valódi művészi értéket hordoznak.Kreatív fényformálás rendszervakukkal: A Mikrosat által terjesztett mini szoftboxok, méhsejtek és fényterelő előtétek segítségével a fotósok egyetlen kisméretű rendszervakuból is komplett mobil stúdióvilágítást tudtak varázsolni.Zárómondat Mert 2012-ben a FotóMozaik tizenötödik évfolyamának lezárásával egy fejezet ugyan bezárult, de a tizenöt év alatt felépített szellemi tőke, a vizuális kultúra iránti elhivatottság és a FotoKlikk rendszerében élvonalbeli közösségi archívum öröksége biztos alapot teremtett a magyar fotográfia jövőjéhez.***A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.A folyóirat megtekinthető itt
A 2011-es esztendőben a FotóMozaik a tizenegyedik évfolyamába (a 153. lapszámától) lépett. Ebben az időszakban a digitális fényképezőgépek fejlesztése elért egy olyan érett, stabil szintet, ahol a felbontáshajsza átadta helyét a tudatos, örömteli alkotásnak és a technológiai pragmatizmusnak. Takács Szabolcs főszerkesztő „A legszebb hobbi” című évindító esszéjében rámutatott: a fotózás a kortárs vizuális kultúra legnépszerűbb önkifejezési formájává vált, ám a minőségi felvétel eléréséhez már nem az újabb gépvázak marketingakcióira, hanem a vizuális nevelésre, a megbízható optikák kiválasztására és a kompozíciós fegyelemre van szükség. 2011-ben a nyomtatott lap szellemi műhelye a kreatív hobbifotózás, a tudatos vakuhasználat, a digitális fekete-fehér átalakítás művészete és a DSLR-videózás forradalma körül építette fel szakmai iránytűjét, szoros együttműködésben a FotoKlikk.hu online pályázati és kiállítási platformjával.Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2011-ben:Török György (Technika / Fotóelmélet / Rendszervakuk): A lap vezető technikai szakírója 2011-ben megfogalmazta a korszak egyik legfontosabb tételét: a modern digitális szenzorok korában az optika minősége sokkal döntőbb a képminőség szempontjából, mint maga a kamera elektronikája. Részletes módszertani cikkeket írt az intelligens automatikákról (Használjunk motívumprogramokat!), a rendszervakuk és vezeték nélküli TTL-rendszerek használatáról (Vakurendszerek körképe), az izohélia digitális megvalósításáról (Izohélia digitális úton), valamint a 35 mm-es film és a hordozható kamerák évszázados fejlődéstörténetéről.Szarka Klára (Mitől jó?): A fotóművészeti kritika és képelemzés meghatározó szerzőjeként Mitől jó? című sorozatában a fotográfiai látásmód kulisszatitkait tárta fel. Felejthetetlen esszét írt többek között Dezső Tamás Éjjeliőr című alkotásáról (az Itt, bárhol sorozatból), rávilágítva a képi feszültség, a tónusok és a dokumentarista látásmód összefüggéseire.Takács Szabolcs (A legszebb hobbi / Kicsi a bors / Mire jó a sok kép? / Széles vásznon): Főszerkesztőként és tesztelőként a józan vásárlói döntéseket szorgalmazta. Részletes tesztben értékelte a Samsung NX200 kompakt cserélhető objektíves rendszert, elemzi a szélesvásznú (16:9) kompozíciók hatásmechanizmusát és a sorozatfelvételek tudatos használatát.Vajda János (Digitális világ / Photoshop trükkök): A fekete-fehér konverzió szakértőjeként lépésről lépésre tanította meg a digitális állományok csatornánkénti tónusmodulációját, a szürkeárnyalatos képek dinamikájának és kontrasztjának finomhangolását (Digitális fekete-fehér technikák 1–2.).Fejér Zoltán György (Jegyzetlapok a fototechnika történetéből): A fotótechnika-történet elhivatott kutatójaként a II. világháború utáni fejlesztéseket (T-réteg, Leica M3, tükörreflexes rendszerek), valamint Dulovits Jenő Így fényképezek (1957) című klasszikus művének szellemi örökségét dolgozta fel.Steiner Gábor (Melyiket szeressem? / Fotós szemmel): A Canon és Nikon amatőr DSLR kínálatát hasonlította össze, és a tárgyfotózás, valamint a különleges világítási elrendezések fogásait mutatta be.Benkő Sándor (A hónap reklámfotója): A reklám- és divatfotózás vizuális dramaturgiáját elemzte kortárs kampányokon keresztül (pl. Bella Martin képei).Molnár Miklós, HSC: A 3D-fotózást és a sztereó képalkotást vizsgálta a közeli és makró dimenziókban.Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok)Szenzorok és felbontások: Optikai minőség a vázak előtt és a DSLR-filmezés 2011-ben a fotótechnikai piacon a használati érték és a sokoldalúság vált a legfontosabb szemponttá:Tükörreflexes érettség: A belépő és félprofi DSLR-ek (pl. Canon EOS 1000D / 1100D / 550D / 600D, Nikon D3100 / D5100 / D90 / D7000) 12–18 megapixeles felbontása minden igényt kielégített. Török György tanácsait követve a fotósok a drága vázfrissítések helyett a jó minőségű fix és zoom objektívek (pl. fényerős alapoptikák, nagy látószögű–tele zoomok) vásárlására összpontosítottak.A DSLR-filmezés (HDSLR) egyeduralma: 2011-re a tükörreflexes fényképezőgépek Full HD videofelvételi képessége alapvető elvárássá vált. A fotósok és független filmesek kihasználták a nagy szenzorok csekély mélységélességét, a magas ISO érzékenységet és a cserélhető objektívek művészi rajzát. A piacon gombamód szaporodtak a DSLR rig-ek, LCD keresőnagyítók és válltámaszok.Rendszervakuk és LED-technológia: Elterjedtek a beépített LED-es folyamatos fényű makró-körlámpák (pl. 48 LED-es makró-körlámpa), valamint a fejlett, rádiós és optikai TTL rendszervakuk (Nikon Speedlight SB-700, Canon Speedlite sorozat, Pixel és Yongnuo kioldók).A megabájtok és kártyák világa: 32 GB-os kapacitások és a gyors kártyaolvasás 2011-re a memóriakártyák piacán a 8 GB-os, 16 GB-os és 32 GB-os SDHC és CompactFlash kártyák váltak az ipari alapértelmezéssé. Mivel a Full HD videók és a 18 megapixeles nyers RAW állományok gyorsan töltötték a memóriát, a fotósok mindennapi munkafolyamatának szerves részévé vált a nagy sebességű USB 2.0/3.0 kártyaolvasók és a külső hordozható merevlemezes mentések használata.Piaci árak: A 2011-es Fotó Piac és árlisták adatai A FotóMozaik 2011-es árlistáiból és hirdetéseiből pontosan kirajzolódnak a korabeli árszintek:Lapszám ára: A FotóMozaik havilap ára 680 Ft volt (a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával).LED makró-körlámpa (48 LED-es, szűrőadapterekkel): 33 300 Ft.Mikrosat Villanj körte szett (1x 45Ws): 13 500 Ft; XXL szett (1x 82Ws szabályozható): 16 000 Ft.Basic 1-2-3 vakus stúdiószettek: 79 900 Ft-tól.Derítőlapok: 2 400 Ft-tól.LED-es makró és fejlámpák: 10 500 Ft-tól.Minikamera MicroSD foglalattal (32 GB-ig): 46 990 Ft.Kompromisszumok és munkafolyamatok: Vizuális szolgáltató központok és a kompozíció esztétikája A 2011-es fotótechnikai mindennapok kulcskérdései:A kompozíció és a képarányok tudatossága: A szakírók hangsúlyozták a képarányok (3:2, 4:3, 16:9) szándékos megválasztását. A klasszikus 3:2 a dinamizmust, a 4:3 a stabilitást, míg a 16:9 a filmalkotás szélesvásznú térérzetét kölcsönözte a fotóknak.Gyors és nagysebességű DIY fotózás: Elterjedtek az otthoni és műtermi kísérletezések hangmodulációs és optikai kapukkal vezérelt gyorsvakus rögzítésekre (pl. szétpukkanó lufik, vízcseppek fotózása).A budapesti FotóSarok megnyitása: Mérföldkőként nyitott meg az Artwork Photo által létrehozott FotóSarok vizuális szolgáltató központ Budapesten, amely szaküzlettel, bérelhető fotóstúdióval, oktatóteremmel és laboratóriumi háttérrel biztosított komplex infrastruktúrát a fotós társadalom számára.Zárómondat Mert 2011-ben a megfontolt technológiai választások és a tudatos kompozíciós fegyelem elterjedése végleg bebizonyította, hogy a tartós értékű fotográfia nem a csúcskategóriás vázak hajszolásában, hanem a vizuális kultúrában és az optikai minőség tiszteletében gyökerezik.***A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.A folyóirat megtekinthető itt
A 2010-es esztendőben a FotóMozaik a tizenharmadik évfolyamába lépett. Ez az időszak a hálózati információrobbanás és az amatőr tartalomdömping kora volt, amellyel szemben a szerkesztőség határozott szellemi állásfoglalást fogalmazott meg. Takács Szabolcs főszerkesztő „A nehezebbik út” című beköszöntőjében a szerkesztett, szakmailag szűrt nyomtatott sajtó védelmére kelt: rávilágított, hogy az internetes fórumok szubjektív zajával szemben a kurált szaklapok nyújtanak valódi hitelességet és tartós értéket. 2010-ben a digitális fotográfia a stúdiótechnikában elért a szédületes 50 megapixeles határig, miközben az analóg ezüstnyomat és a digitális finomnyomat (Fine Art print) esztétikai viszonya, a fekete-fehér konverzió művészete, valamint a fotózás lélektani mélységei kerültek a szakmai párbeszéd középpontjába. A lap szorosan együttműködött a megújult FotoKlikk.hu portállal, amely a legnagyobb nemzeti fotópályázatok (Magyar Sajtófotó, Év Természetfotósa, Bayer, NatGeo) élő digitális otthonaként szolgált. Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2010-ben: Takács Szabolcs (Főszerkesztői jegyzetek / Akt- és glamourfotózás / Oktatás): Didaktikus és lélektani cikksorozatában az akt- és glamourfotózás műhelytitkait tárgyalta, kiemelve a fotós és a modell közötti pszichológiai bizalom fontosságát. Emellett gyakorlati tanácsokat adott a gyermekek vizuális neveléséhez és kompozíciós alapoktatásához. Szarka Klára (Mitől jó? / Képrejtvény / Fotótörténet): A vizuális elemzés mestereként Mitől jó? című sorozatában a fotóművészet ikonikus felvételeit elemzte, köztük Escher Károly 1930-as évekbeli klasszikusait (kapcsolódva a Mai Manó Ház és az OSZK kiállításaihoz, valamint Albertini Béla és Gadányi György Escher-monográfiájához). Keleti Évával közösen állította össze az MTI kiadásában megjelent Elfelejtett képek című fotóalbumot. Török György (Technika / Fotóelmélet / Digitális utómunka): Mélyreható elméleti és technikai elemzéseiben az analóg és digitális világ határvonalait vizsgálta (Digitalizált vagy digitális?, Analóg fénykép vagy digitális print?), részletes útmutatót adott a digitális állományok fekete-fehérbe konvertálásához, valamint a nagylátószögű objektívek digitális rendszereken való használatát ismertette. Benkő Sándor (Szemiskola / Mitől jó? / A hónap reklámfotója): Vizuális elemzőként a reklámkampányok képi szerkezetét (pl. Ixus kampány, parfümfotók) és a pillanat megragadásának kompozíciós összefüggéseit tárgyalta (Az idő fogságában). Steiner Gábor (Fotótechnika): A világítástechnika és vakuhasználat gyakorlati fogásait mutatta be (Hogyan villantsunk a vakuval?), valamint tesztelte a kor kiegészítőit (Cullmann D 4500 TTL vaku, Sunbounce fényterelők). Krivánszky Árpád & Takács Péter: Táj- és műszaki fotográfiai beszámolók szerzői (pl. Műszaki fotók a Tiszaháton, Ősz a Nemzeti Sírkertben, Zsámbék környéke). Műtermi és stúdiótechnikai körkép: A Broncolor világítástechnikával és a Hasselblad H4D-50 rendszerekkel dolgozó professzionális divat- és reklámfotós műhelyek kulisszatitkai. Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok) Szenzorok és felbontások: Az 50 megapixeles stúdiómonstrum és a projektoros kompaktok 2010-ben a fotótechnika a stúdió-csúcsok és a meghökkentő kompakt-innovációk terén is határokat döntött: A 50 megapixeles stúdióóriás — Hasselblad H4D-50: A reklám- és divatfotózás csúcsát a 50 megapixeles középformátumú digitális fényképezőgép képviselte, amely Broncolor stúdióvilágítással és 24"-os Mac Cinema kijelzőkre történő közvetlen adatrögzítéssel biztosított korábban elképzelhetetlen részletgazdagságot. Haladó kompaktok és DSLR-frissítések: Canon PowerShot G12: A profi kompaktok etalonja (10 MP HS System szenzor, ISO 3200, RAW rögzítés, kihajtható LCD kijelző). Canon EF 70-200mm f/2.8L IS II USM: Megjelent a profi riporterek legfontosabb munkaeszközének új, kompromisszummentes generációja. Nikon AF-S NIKKOR 200mm f/2G ED VR II: A portré- és sportfotózás csúcsoptikája. Formabontó kompakt-innovációk: Nikon Coolpix S1000PJ: A világ első beépített miniprojektorral szerelt kompakt fényképezőgépe, amellyel a fotós falra vagy asztalra vetíthette a képeit. Fujifilm FinePix Real 3D W1: Dupla objektívvel szerelt sztereó 3D kompakt gép, amelyhez szemüveg nélkül nézhető 3D LCD képkeret tartozott. Fujifilm FinePix HS10: 30-szoros megazoom (24–720 mm f/2,8–5,6), 10 MP-es CMOS szenzor, 10 kép/mp sorozatsebesség. Panasonic Lumix DMC-FZ45 / FZ100: 24x és 32x optikai zoom, Full HD AVCHD videó, 14–15 megapixel. A megabájtok és kártyák világa: 32 GB-os adathordozók és a rádiós stúdióvezérlés 2010-re a memóriakártyák piacán a 8 GB-os, 16 GB-os és 32 GB-os SDHC és CompactFlash kártyák váltak az elfogadott ipari alapértelmezéssé. Az 50 megapixeles stúdióállományok és a 14–24 megapixeles nyers RAW fájlok kezelése megkövetelte a nagy sebességű kártyaolvasókat és a többszörös külső HDD archiválást. A stúdiófotózásban elterjedtek a digitális rádiós kioldók és az USB-s távvezérlő modulok (pl. Mikrosat Digital rendszerek). Piaci árak: A 2010-es Fotó Piac és hirdetések adatai A FotóMozaik 2010-es árlistáiból és hirdetéseiből pontosan kirajzolódnak a korabeli árszintek: Lapszám ára: A FotóMozaik havilap ára 680 Ft volt (az NKA támogatásával). Fotófelszerelések és kiegészítők: Cullmann D 4500 TTL vaku: 60 000 Ft alatt. Danubia 500 mm F/8 teleobjektív T2 adapterrel: 35 990 – 39 990 Ft. LensPen SensorKlear Pro Kit (CCD/CMOS tisztító készlet): 9 990 Ft; LensPen Original: 2 990 Ft. Seben Razor 20-60x60 mm zoom spektív: 21 990 Ft. Bérelhető fotóstúdió (pl. Agens90 műterem): 3000 Ft / óra. Kompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: A digitális print vs. analóg labor vita A 2010-es fotótechnikai mindennapok kulcskérdései: Analóg fénykép vs. digitális print: Török György írásai nyomán a szakma élénk vitát folytatott arról, hogy a tintasugaras digitális nyomatok képesek-e pótolni a hagyományos ezüst-halogén fotópapírok baritált tónusgazdagságát és kézműves varázsát. A szenzortisztítás kultúrája: A cserélhető objektíves digitális vázak elterjedésével a CCD/CMOS szenzorok porszennyeződése mindennapos problémává vált. A szakszervizek és fotósok körében elterjedtek a kifejezetten szenzortisztításra kifejlesztett eszközök (pl. LensPen SensorKlear). Közösségi fotóoktatás és fotósulik: Megalakult és negyedik évfolyamát indította a Fényecset Fotósuli, miközben a FotoKlikk.hu élő online zsűrizési közvetítései a hazai fotósközösség első számú találkozóhelyévé váltak.Mert 2010-ben a hálózati információs zaj és az amatőr tartalomdömping közepette a FotóMozaik és a FotoKlikk.hu ötvözete bebizonyította, hogy a kurált, szűrt szakmai tartalom és az elhivatott alkotói szemlélet az egyetlen hiteles iránymutató a fotográfia világában.***A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.A folyóirat megtekinthető itt
A 2009-es esztendőben a FotóMozaik a tizenkettedik évfolyamába lépett, amely a digitális képalkotás felbontásbeli áttörésének és a műfaji kiteljesedésnek az időszaka volt. Ebben az évben a Full Frame (24×36 mm-es) érzékelős digitális fényképezőgépek végérvényesen átlépték a lélektani 20 megapixeles felbontási határt, megnyitva az utat a stúdió-, reklám- és tájképfotózás kompromisszummentes részletgazdagsága előtt. Ezzel párhuzamosan a lap szellemi műhelye kiemelt figyelmet fordított a fotóművészet elméleti és társadalmi megítélésére: elindult a MAOE Pódium beszélgetéssorozata Szarka Klára vezetésével („Mi a siker titka?”), miközben a FotoKlikk.hu felületén futó országos pályázatok (Magyar Sajtófotó, Év Természetfotósa, FTN 2009, Bayer, Cultiris) a hazai fotósélet élő digitális központjává kapcsolták össze a nyomtatott sajtót és a hálózati közösséget. Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2009-ben: Sulyok László (Digitális világ / Négyszemközt): A lap technikai és szakmai elemzőjeként a felbontásbeli ugrást értékelte a 20 mega fölött – Gondolatok a Nikon D3x kapcsán című írásában, összevetve a kor csúcskategóriás Full Frame vázait. Elemző cikkeket írt a képszerkezetről (Előtérben a háttér), és mélyinterjúkat készített a szakma meghatározó alakjaival, köztük Bende Adrienn fotómodellel és Kovalovszky Dániel dokumentarista fotográfussal. Szarka Klára (Képrejtvény / Képolvasás – képteremtés / MAOE Pódium): A vizuális kultúra és fotóművészet kritikusaként elemzte Módos Gábor ikonikus felvételét (Se több, se kevesebb), Gáti György fotóit (Fények és színek rejtelmei, Unalmas nyugalom), valamint a hazai és nemzetközi alkotói ösztöndíjak rendszerét (Mire jó az ösztöndíj?). A MAOE Pódiumon olyan alkotókkal beszélgetett a siker titkáról, mint Dezső Tamás, Daróczi Csaba, Göbölyös Luca, Tombor Zoltán és Nánási Pál. Tillai Ernő (Képelemzés, értékelés / Épület- és városfényképezés): A fotóesztétika elismert mestere 2009-ben a képi üzenet mélyebb rétegeit tárgyalta (Hír vagy üzenet?), valamint az építészet- és belsőterek fotózásának módszertanát ismertette (Fényképezés belső térben). Török György (Analóg hírek / Reklámfotózás / Archiválás / Objektívadapterek): Rendkívül sokoldalú szakíróként tesztelte a legendás Kodak Ektar 100 Professional analóg filmet, áttekintette a digitális állományok hosszú távú megőrzését (Archiválási tudnivalók), a tükröződések és a makrófotózás reklámfotós fogásait, valamint az M42, Mamiya 645 és Pentacon Six objektívadapterek digitális vázakon való újszerű alkalmazását. Benkő Sándor (Szemiskola / A hónap reklámfotója): Módszertani sorozatában a kompozíció és a világítás alapelveit tanította (A fény mint motívum, Fény és forma, A képkompozíció I–II., Az idő fogságában), valamint elemezte a sikeres reklámkampányok vizuális szerkezetét. Takács Szabolcs (A fotografálás alapjai): Didaktikus sorozatában a fotótechnika legfontosabb alapfogalmait tisztázta az olvasók számára, mint a fénymérés elvei, a helyes expozíció és a digitális felbontás. Fejér Zoltán György (Magyar találmányok, szabadalmak): A fotótechnika hazai úttörőit bemutató sorozatában Dr. Bárány Nándor professzor életművét dolgozta fel. Vajda János (Tükrök vizei / A civilizált táj / 55 pillanat): A természet és a táj filozófiai megközelítését képviselte írásaiban és 55. születésnapi retrospektív kiállításán. Interjúk, galériák és könyves körkép: Interjú Tóth Józseffel megjelent Radnóti-albumáról („Könnyű szívvel eldobok képeket”), beszélgetés Mártonfai Dénessel és Hajtmanszki Zoltánnal, kiállítási beszámoló Almási László Barabás-villabeli tárlatáról, Szebeni András völgyhíd-fotóregényéről, Thomas Ruff berlini retrospektívjéről, Anton Corbijn kiállításáról, valamint Benkő Imre Ikrek - Twins című albumáról. Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok) Szenzorok és felbontások: A 20+ megapixeles Full Frame és a HD-videó forradalma 2009-ben a digitális fényképezőgépek fejlesztése elérte a profi stúdióminőség és a mozgóképes sokoldalúság csúcsát: A 20 megapixel feletti Full Frame zászlóshajók: Nikon D3x: A stúdió-, divat- és tájképfotózás csúcsváza 24,5 megapixeles FX Full Frame CMOS szenzorral és elképesztő dinamikatartománnyal. Sony Alpha 900: 24,6 megapixeles Full Frame CMOS érzékelővel, beépített SteadyShot INSIDE vázstabilizátorral és 100%-os lefedettségű optikai keresővel. Canon EOS 5D Mark II: A korszak legbefolyásosabb fényképezőgépe 21,1 megapixeles Full Frame CMOS szenzorral és az úttörő Full HD (1080p) videórögzítéssel, amely megteremtette a DSLR-filmezés világméretű forradalmát. Középkategóriás és amatőr tükörreflexesek: A haladó szegmensben a Nikon D90 (12,3 MP), a Canon EOS 500D (15,1 MP, Full HD videóval) és az Olympus E-620 / E-30 4/3-os vázak határozták meg a kínálatot. A belépő szinten a Canon EOS 1000D/450D, a Nikon D3000/D5000 és a Pentax K-m / K200D modellek nyújtottak kiváló ár-érték arányt. A legfinomabb analóg film — Kodak Ektar 100: Miközben a digitális technológia szárnyalt, a Kodak bemutatta az Ektar 100 Professional filmszalagot, amelyet a világ legfinomabb szemcsézetű színes negatívfilmjeként hirdettek meg a hibrid és analóg fotósok örömére. A megabájtok és kártyák világa: RAW archiválás a gigabájtok korában 2008-ról 2009-re a memóriakártyák kapacitása átlépte a 8 GB-os, 16 GB-os és 32 GB-os határt (SanDisk Extreme III/IV, Kingston SDHC és CF kártyák). Mivel a 21–24 megapixeles vázak nyers RAW (CR2, NEF, ARW) fájljai képenként 25–35 MB terjedelműek voltak, Török György cikkei szerint a fotósok kulcskérdésévé az adatok biztonságos rendszerezése és archiválása vált (dupla külső HDD tömbök, Blu-ray/DVD mentések, metaadat-alapú katalógusok). Piaci árak: A 2009-es Fotó Piac és hirdetések adatai A FotóMozaik 2009-es hirdetéseiből (CCS Fotó, Tenno Fotó, Digitcam, Tripont) pontosan rekonstruálhatók az akkori árszintek: Professzionális és félprofi DSLR vázak: Nikon D3x váz: kb. 1 600 000 – 1 800 000 Ft. Canon EOS 5D Mark II váz: 550 000 – 620 000 Ft. Nikon D700 váz: 599 900 Ft. Nikon D90 + 18-105mm VR kit: 259 990 Ft. Canon EOS 400D kit (használtan/akcióban): 90 000 – 110 000 Ft. Belépő szintű DSLR-ek és kedvező kitszettek: Olympus E-520 dupla kit (14-42mm + 40-150mm): 139 900 Ft. Pentax K2000 + 18-55mm kit + 4 GB SDHC: 119 900 Ft. Canon EOS 1000D + 18-55mm IS kit: 109 990 Ft. Fujifilm FinePix S5700 bridge gép + 2 GB SD: 49 990 – 52 800 Ft. Használtpiaci érdekességek: Nikon D100 váz + markolat: 85 000 – 115 000 Ft. Nikon F100 analóg váz: 110 000 Ft. Canon 17-85mm f/4-5.6 IS USM objektív: 110 000 Ft. Kompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: Adapterezés és Fotótechnikai Napok A 2009-es fotótechnikai mindennapok sajátosságai: A manuális objektívek és adapterek reneszánsza: Török György cikksorozata nyomán a digitális vázakon elterjedt az M42-es (Zeiss, Pentacon, Helios), Mamiya 645 és Pentacon Six középformátumú objektívek adapteres használata. A fotósok felfedezték a klasszikus üvegek egyedi rajzát és tónusátmeneteit a digitális szenzorokon. Rendezvények és nemzetközi találkozók: A nagy sikerű Fotótechnikai Napok (FTN 2009) nemzetközi sztárvendégeket vonzott Magyarországra, köztük Markus Varesvuo neves finn madárfotóst. Digitális képfejlesztés és fotópályázatok: A FotoKlikk.hu felületén zajló online zsűrizések és a MAOE pódiumbeszélgetések megteremtették a közönség és az alkotók közötti közvetlen, párbeszédes képelemzés kultúráját.Mert 2009-ben a megugró felbontások és a videós DSLR-ek korszaka bebizonyította, hogy a technikai határok kitolódása csak akkor nyer értelmet, ha azt az alkotói tudatosság és a vizuális kultúra hitelessége kíséri.***A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.A folyóirat megtekinthető itt: https://www.fotoklikk.eu/wp-content/uploads/2019/01/2009.pdf
A 2008-as esztendőben a FotóMozaik a fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte. Egy évtizedes fennállása során a lap a hazai fotóskultúra kikerülhetetlen szellemi műhelyévé vált, amely végigkövette az analóg sötétkamrák korszakától a hálózatosodott, nagy felbontású digitális világig tartó átalakulást. 2008-ra a digitális fényképezés nem csupán elterjedt, hanem teljesen átformálta a fotóriporteri és művészeti munkafolyamatokat: a riporterfotózásban a képmanipuláció egyszerűsödése miatt felértékelődött az „elhihetőség normája” mint a képi hitelesség kulcskritériuma, míg a szakmai közösségi életben a nyomtatott lap szorosan összefonódott a megújult FotoKlikk.hu online zsűrizési és kiállítási felületeivel.Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2008-ban:Tillai Ernő (Képelemzés, értékelés): A vizuális esztétika elismert professzora 2008-ban a képi információ szerkezetét és a kompozíció pszichológiáját boncolgatta. Iránymutató írásaiban tárgyalta a közlés elveit (A képalakítás elvei: a fotó információ), a téri mélység érzékeltetését (Sikátor / Térérzékeltetés), a tömegstruktúrák dinamikáját (Tülekedők), valamint a tónusbeli feszültségteremtést (A kontraszt).Szarka Klára (Képolvasás - képteremtés / Képrejtvény / Képi kultúránk): A vizuális kultúra átalakulását elemző tanulmánysorozatában (Rosszabb, jobb vagy olyan, mint volt?) a tudatos képalkotás fontosságát hangsúlyozta. Képolvasás fejezeteiben kifejtette, hogy a fotográfián „minden hajszálnak jelentése van”, és Gáti György képein keresztül mutatta be a részletek elhagyásának művészetét (Amit a nagyok ottfelejtenek), míg Képrejtvény rovatában Kaiser Ottó Lorand Gasparról készült portréját elemzte.Fenyvesi Edit (A kulisszák mögött): Részletes riportban tárta fel az MTI Fotó működését. A Naphegyi székházban őrzött 13 millió eredeti negatív és 5 millió nézőkép feldolgozásán, valamint Soós Lajos, Kovács Tamás és Illyés Tibor munkáján keresztül mutatta be a modern hírügynökségi képtovábbítás kulisszatitkait.Steiner Gábor (Technika): A fénymérés digitális korszakban betöltött szerepét és szükségességét elemzi (Fénymérés a digitális világban).D. Tóth Ottó (Digitális világ / Szoftver): A nagy dinamikatartományú képalkotás fizikai és szoftveres hátterét (HDRI és dinamikakompresszió), valamint az Adobe Photoshop Lightroom HSL és Grayscale korrekciós paneljeinek használatát ismertette.Fejér Zoltán György (Magyar találmányok, szabadalmak): A hazai fotótechnika múltját felelevenítő sorozatában a kispesti fénymérő történetét dolgozta fel.Krivánszky Árpád: Mélyinterjút készített Lóránt Attila fotóművésszel, az őslakos kultúrák elhivatott dokumentátorával.További interjúk, beszámolók és kiállítások: Beszélgetés Korniss Péterrel új gyűjteményes kötetéről (Kötődés - negyven év fotográfiái), interjú Pettendi Szabó Péterrel és St. Martinnal, beszámoló a Magyar Sajtófotó 2007 kiállításról, valamint a Magyar Fotográfiai Múzeum kincseit bemutató cikkek (pl. Haller F. G. és Roger Fenton munkáiról).Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok)Szenzorok és felbontások: Full Frame áttörés és az első videós DSLR 2008 a digitális fényképezőgépek fejlődésében igazi technológiai ugrást hozott:Elérhető Full Frame — Nikon D700: Bejelentették és tesztelték a Nikon D700 modellt, amely a zászlóshajó D3-as 12,1 megapixeles Full Frame (FX) CMOS szenzorát hozta el a kompakt, félprofi vázkategóriába. A Canon válaszul a csúcskategóriás Canon EOS-1Ds Mark III (21,1 MP Full Frame) mellett továbbra is piacon tartotta a legendás Canon EOS 5D-t.A videózás hajnala — Nikon D90: 2008-ban mutatkozott be a világ első HD-videofelvételre képes tükörreflexes gépe, a Nikon D90 (12,3 megapixeles DX CMOS szenzorral). A haladó szegmensben mellette a Nikon D300 (12,3 MP), a Canon EOS 40D (10,1 MP) és a frissen megjelent Canon EOS 50D (15,1 MP) határozták meg a kínálatot.Népszerű belépő DSLR-ek: A tömegigényeket a Nikon D60 (10,2 MP), a Canon EOS 450D (12,2 MP), a Pentax K200D (10,2 MP), valamint a beépített CCD-stabilizátoros Sony Alpha sorozat (pl. Alpha 300/350) szolgálták ki.Extrém sebességű kompaktok: A Casio úttörő modellekkel jelentkezett: az Exilim Pro EX-F1 (1200 kép/másodperces videóval) és az Exilim EX-FH20 (40 kép/mp sorozatfelvétellel 7 megapixelen és 1000 kép/mp-es nagysebességű rögzítéssel) feszegették a zárszerkezetek határait.A megabájtok és kártyák világa: 16 GB-os adathordozók és szoftveres sokszínűség 2008-ban a 2 GB, 4 GB és 8 GB kapacitású SanDisk Extreme III CompactFlash kártyák mellett megjelentek a 16 GB-os adathordozók is. A fotósok számára a kapacitáshiány végérvényesen megszűnt, így a hangsúly a nyers fájlok szoftveres feldolgozására tolódott át. A professzionális Adobe Lightroom 2.0 mellett népszerűvé váltak a sokoldalú, megfizethető képszerkesztő szoftverek is, mint a Zoner Photo Studio 8 és az ingyenes PhotoFiltre.Piaci árak: A 2008-as Fotó Piac és szaküzletek adatai A FotóMozaik korabeli hirdetéseiből pontosan kirajzolódnak az árak:Nikon D700 váz: 599 900 FtCanon EOS 5D váz: 528 800 FtNikon D300 váz: 392 800 FtCanon EOS 50D váz + 2 GB CF: 289 900 FtNikon D90 váz + 18-105mm VR kit: 269 900 FtCanon EOS 40D váz: 268 800 FtNikon D60 váz: 137 800 Ft / D60 + 18-55mm VR kit: 159 800 FtCanon EOS 450D + 18-55mm kit + 2 GB SD: 159 990 FtPentax K200D + 18-55mm kit: 119 900 FtFujifilm FinePix S5700 bridge gép: 41 800 – 49 990 FtCanon EF 16-35mm f/2.8L II USM objektív: 398 800 FtSanDisk Extreme III CF kártyák (2 GB / 4 GB / 8 GB / 16 GB): 9 290 Ft / 14 990 Ft / 25 990 Ft / 44 990 FtKompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: Digitális hírarchívumok és online közösségek A 2008-as esztendő fotótechnikai gyakorlatát a digitális közzététel és az etikai megfontolások jellemezték:Hírügynökségi digitális infrastruktúra: Az MTI Fotó Naphegyi központjában a napi hírképek továbbítása teljesen digitális úton zajlott. A helyszíni fotóriporterek a fényképezőgépből közvetlenül laptopra rögzítették az anyagot, majd mobil adatátvitellel küldték be a szerkesztőségbe.Sajtófotó és a digitális retus etikája: Mivel a képszerkesztőkkel a felvételek módosítása egyszerűvé vált, a riportfotózásban Tillai Ernő megfogalmazása szerint a szigorú dokumentatív hitelesség és az „elhihetőség normája” vált a legfőbb követelménnyé.A FotoKlikk.hu mint a szakma digitális központja: A megújult FotoKlikk portál nemcsak hírfelületként szolgált, hanem a rangos országos pályázatok élő, online zsűrizésének és nyilvános közvetítésének helyszínévé vált.Zárómondat Mert 2008-ban, a jubileumi évben a FotóMozaik bebizonyította, hogy a technológiai forradalom és a videós DSLR-ek korszaka közepette is az alkotói hitelesség, a vizuális kultúra és a tiszta szakmai szellem maradt a legfőbb érték.***A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.A folyóirat megtekinthető itt és itt
A 2007-es esztendő kettős mérföldkőként vonult be a magyar fotográfia történetébe. Egyfelől a FotóMozaik folyóirat a tizedik születésnapját ünnepelte — Takács Szabolcs főszerkesztő júbileumi felvezetője a „bizakodás éveként” hirdette meg a 2007-es évfolyamot —, másfelől a digitális képalkotás elérte azt a professzionális érettséget, ahol a technológia már nem akadályt vagy korlátot, hanem a kreatív szabadság kompromisszummentes eszközét jelentette. Ebben az évben a szakma már nem a digitális és analóg eljárások összecsapásáról beszélt, hanem a teljes körű színkezelésről (Color Management), a hardveres monitorkalibrációról, az Adobe Photoshop Lightroom által elhozott új RAW-munkafolyamatokról, valamint a művészi fotókönyvek és a kortárs fotóműtárgypiac hazai áttöréséről. A lap szellemisége a tíz év alatt felhalmozott szakmai tekintélyre építve egyszerre ápolta a klasszikus fotóművészeti értékeket és mutatta meg a legmodernebb digitális eljárások útját. Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2007-ben: Tillai Ernő (Képelemzés, értékelés / Épület- és városfotózás): A fotóesztétika nemzetközileg elismert mestere 2007-ben is a vizuális formanyelv legmélyebb rétegeit tárta fel. Olyan alapvető tanulmányokkal gazdagította a lapot, mint A fotofaktúrák, Mit képzelsz (el)?, Nézni és látni, A fotográfus személyisége, valamint a nagyszabású Épület- és városfotózás módszertani útmutatója. Szarka Klára (Műfajok útvesztőjében / Képrejtvény / Képolvasás - képteremtés): A kortárs és történeti fotográfia elhivatott elemzőjeként megkerülhetetlen sorozatot futtatott a műfaji sajátosságokról (A táj [fény] képe, A zsáner, az elhódított műfaj, Amit fényképészeknek találtak ki: a csendélet, Portré, legalább két tételben). Képrejtvény és Képolvasás írásaiban olyan kiemelkedő felvételeket és alkotókat elemzett, mint Kudász Gábor Arion (Tábor sorozat), Fabricius Anna (Magyar szabvány), Ács Irén (Piliny) vagy Tóth József illusztrációi. Tátrai Sándor (Szabványos színek): A kontrollált digitális színkezelés hazai úttörőjeként hiánypótló cikksorozatban tanította meg a szakmát a monitorok hardveres kalibrálására, a színprofilok (ICC) használatára és a nyomtatási színterek (sRGB, Adobe RGB, CMYK) precíz összehangolására (Eltérő spektrumok, Monitorok színkezelése, profilkészítés, Sikeres színkezelés). D. Tóth Ottó (Digitális világ / Photoshop tippek & trükkök / Lightroom): Az új szoftverkorszak kulcsfigurája, aki elsőként mutatta be az Adobe Photoshop Lightroom 1.1 forradalmi Develop és Library moduljait. Emellett olyan technikai trükkökkel látta el az olvasókat, mint a High Pass szűrős élesítés, a HDR technológia, a Két expozíció egyesítése, a LensBabies elmosódás és az automatizált panorámafűzés. Fejér Zoltán György (Magyar találmányok, szabadalmak): A fotótechnika-történet elismert kutatója a hazai mérnöki zsenialitás emlékeit gyűjtötte egybe, bemutatva többek között a legendás Bilux fénymérőt, a panoramikus objektíveket és a százéves magyar fotószabadalmakat. Dr. Kalotás Zsolt (Az etikus természetfotózás): A természetvédelmi fotózás morális kódexét folytatva 2007-ben a védett kétéltűek és hüllők etikus, fészek- és élőhely-háborítás nélküli fényképezésének szabályait rögzítette. Kéri Gáspár (Fotó és tipográfia): Az elektronikus tipográfia, a betűtípusok és a képi elrendezés esztétikáját elemző sorozat szerzője. Steiner Gábor (A populáris D-SLR / Technika): Tesztelte a kor sikermodelljeit (Nikon D40), elemzi a memóriakártyák adatvédelmi kérdéseit (Mentsük, ami menthető!) és a professzionális fotóállványok szerepét. Négyszemközt / Interjúk és beszámolók: Mélyinterjúk a szakma meghatározó alkotóival: Vajda Jánossal, Katkó Tamással (A színház kiváló alkalom a szakmatanulásra), Szamódy Zsolttal, Móricz Simon fotóriporterrel (Megveregetik a válladat, és megy tovább az élet), Tóth Józseffel (Beleestem Magyarországba), valamint Baki Péter fotótörténeti kutatása az ismeretlen magyar fényképésznőkről. Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok) Szenzorok és felbontások: A digitális Leica M8 és a 10 megapixeles DSLR-korszak 2007 a fotótechnikai történelemben a digitális távmérős rendszer megszületésének és a nagyteljesítményű profi/félprofi vázak kiteljesedésének éve volt: Távmérős digitális legenda — Leica M8: 2007 elején csapott le a hír, hogy megérkezett az első digitális M-váz, a Leica M8. A 10,3 megapixeles Kodak CCD szenzorral szerelt, 1,33x-os crop-faktort alkalmazó gép megőrizte a klasszikus Leica M mechanikus távmérős élességállítását és időtálló eleganciáját, hidat verve a százéves hagyomány és a digitális jelen között. Tömegmodell és amatőr DSLR forradalom: A Nikon a Nikon D40 (6,1 MP DX CCD) modellel elképesztő piaci sikert ért el — a gép egyszerű kezelhetősége és elérhető ára fotósok tízezreit csábította át a tükörreflexes világba. Ezt követte a magasabb felbontású Nikon D40x (10,2 MP) és a haladó amatőrök kedvence, a Nikon D80 (10,2 MP). Professzionális sebesség és felbontás: A riporterfotózásban bejelentették és tesztelték a Canon EOS-1D Mark III-at (10,1 megapixeles APS-H CMOS szenzor, elképesztő 10 kép/másodperces sorozatsebességgel), miközben a félprofi kategóriában a Pentax K10D (10 MP, beépített vázstabilizátorral és időjárásálló tömítésekkel) nyert rangos szakmai díjakat. Különleges szenzortechnológiák: A Sigma bemutatta a Sigma SD14 DSLR vázat a háromrétegű Foveon X3 direkt szenzorral (3x 4,7 megapixel), amely a színkeverési hiba nélküli, analóg filmre hasonlító tónusátmeneteket célozta meg. A megabájtok és kártyák világa: Gigabájtok és a Lightroom 1.1 forradalma 2007-ben a memóriaméretek terén átléptük a gigabájtok határát. A 2 GB-os, 4 GB-os és 8 GB-os SanDisk Extreme III és Ultra II CompactFlash és SDHC kártyák váltak az ipari alapértelmezéssé. Ezzel párhuzamosan a Sony bejelentette a 32 GB-os Memory Stick Pro-HG adathordozókat. A hardware fejlődésénél is nagyobb ugrást hozott a szoftveres infrastruktúra: az Adobe Photoshop Lightroom 1.1 megjelenése gyökeresen megváltoztatta a fotósok mindennapjait. A katalógus-alapú, veszteségmentes (non-destructive) RAW-feldolgozás, a gyors válogatást biztosító Library modul és a beépített Develop panel feleslegessé tette a fájlonkénti egyedi átalakításokat, lehetővé téve több ezer nyers kép egyidejű kezelését. Piaci árak: A 2007-es Fotó Piac és hirdetések adatai A FotóMozaik 2007-es számainak árlistáiból pontosan rekonstruálható a korabeli piaci árszerkezet: Professzionális vázak és digitális hátfalak: Leica M8 váz: kb. 1 200 000 – 1 400 000 Ft. Canon EOS-1D Mark III váz: kb. 1 150 000 Ft. Nikon D200 váz: 349 990 Ft. Leaf Aptus 75 (34 megapixeles digitális hátfal): 4 980 000 Ft + áfa. Lakossági és félprofi DSLR-ek: Nikon D40 + 18-55mm kit: 139 490 – 148 990 Ft (a Nikon nyári 22 500 Ft-os visszatérítési akciójával a valós ára alig 117 000 Ft volt!). Nikon D80 váz: 244 990 Ft. Nikon D200 tréfás tavaszi akcióban: 349 990 Ft. Canon EOS 400D + 18-55mm kit + 2 GB CF: 192 000 Ft. Memóriakártyák árai (Digitál-Fotó / Artwork Photo): SanDisk Extreme III 1 GB CF: 7 990 Ft. SanDisk Extreme III 2 GB CF: 11 990 Ft. SanDisk Extreme III 4 GB CF: 19 990 Ft. Kompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: Monitorkalibráció és a fotókönyv-forradalom A 2007-es esztendő fotótechnikai gyakorlatát a kalibrált színlánc és az új kimeneti formátumok jellemezték: Kötelező színkalibráció és profilkészítés: Tátrai Sándor cikkei nyomán a fotóstúdiók és laborok felismerték, hogy hardveres monitorszonda (pl. Spyder, Eye-One) és egyedi nyomtatóprofilok (ICC) nélkül a digitális munka vakrepülés. A laborok és nyomdák pontosan meghatározott Adobe RGB / sRGB állományokat követeltek meg. A fotókönyvek (Photobook) és kioszkok születése: Megjelentek az első teljesen automata, azonnali fotóalbum-készítő fotókioszkok (pl. DIT MYCA szoftverek és gépek). A fotósok és amatőrök többé nem puszta papírképeket rendeltek, hanem saját szerkesztésű, kötött fotókönyveket állítottak össze. Profi pigmentsugaras fotónyomtatás: A HP Photosmart Pro B9180 és Epson Stylus Photo R360 nyomtatók megjelenésével a fotóművészek saját műtermükben készíthettek elállási garanciás, 100 évnél hosszabb élettartamú Fine Art / Giclée nyomatokat. Rekordárak a fotóárveréseken: A Kieselbach Galéria és a Lempertz árverésein a magyar klasszikusok (Munkácsi Márton, André Kertész, Máté Olga, Ács Irén) fotói milliós rekordárakon keltek el, végérvényesen emelve a fotóművészetet a festészettel egyenrangú műtárgypiaci kategóriába.Mert 2007-ben a tízéves FotóMozaik lapjain a technika már végleg a látásmód és a belső szabadság szolgálatába szegődött, bizonyítva, hogy a professzionális fényképezés nem a megapixek számában, hanem az elhivatottságban gyökerezik.***A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.A folyóirat megtekinthető itt
A 2006-os esztendő a magyar fotográfiában a digitális technológia végleges felnőtté válásának és konszolidációjának éve volt. Ebben az időszakban már nem az volt a kérdés, hogy a digitális képalkotás helyettesítheti-e az analóg filmet, hanem az, miként tehető a digitális munkafolyamat kompromisszummentessé a műtermi reklámfotózástól a sajtófotón át a művészi természetfényképezésig. A lap kilencedik évfolyamában a szerkesztőség – Takács Szabolcs főszerkesztői felvezetésével – világosan megfogalmazta a FotóMozaik misszióját: a technikai eszköz csupán csatorna, a végeredményt az alkotói tudatosság, a vizuális kultúra és az esztétikai igényesség határozza meg. Az analóg kézművesség és az alternatív technikák tisztelete mellett a lap elkötelezetten kalauzolta olvasóit a 10 megapixeles DSLR-ek, a középformátumú digitális hátfalak, az első élőnézetes (Live View) rendszerek és a professzionális nyomdai színkezelés világában.Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2006-ban:Tillai Ernő (Képelemzés, értékelés): A fotóesztétikai elmélet nagyhatású szerzője 2006-ban a vizuális kompozíció legmélyebb törvényszerűségeit tárgyalta. Olyan iránymutató fejezetekkel gazdagította a szakirodalmat, mint A hangsúly és az egyensúly, A háromszög, a négyszög meg a többiek, A színharmónia, A térillúzió szerepe, Forma és kontúr, Képek – jelképek, Még színesebben?,valamint Tainmont elméletén keresztül a képalkotás és a valőrök összefüggései.Szarka Klára (Fejezetek a fotótechnika történetéből / Képrejtvény): A fotótörténeti sorozatában a technikai fejlődés és a művészi látásmód szimbiózisát mutatta be olyan tanulmányokban, mint A látvány spontaneitása, A Leica irányt szab, Fénykép azonnal, Fotó: haldoklik vagy újjászületik?, Karrier itthon és a tengerentúlon, Kis filmkockáról nagy kép és Mindent tudó kamerák. Képrejtvény rovatában ikonikus felvételeket elemzett (pl. Korniss Péter: Gazda az istállóban, Szilágyi Lenke: Szuhumi, Szigetváry Zsolt: Utolsó csapolás Diósgyőrben).Dr. Kalotás Zsolt (Az etikus természetfotózás): A természetfotózás morális kódexét megfogalmazó sorozatában 2006-ban a védett és fokozottan védett növények, a védett madarak fotózási szabályait és az etikus terepi jelenlét követelményeit rögzítette.D. Tóth Ottó (Digitális világ / Photoshop trükkök): A digitális utómunka és technikai elemzés mestereként olyan alapvető cikkeket jegyzett, mint A huszonegyedik század fénymérője: a hisztogram, Digitális panoráma, Képválogatás, rendezés, selejtezés az Adobe Bridge és a Photoshop CS2 segítségével, Merjünk nagyot nyomtatni!,valamint a hordozható adattárak áttekintése.Budai Péter (Az életlen maszkon innen és túl): A digitális élesítési eljárások mélyreható szakértőjeként a szelektív élesítés és a képpontszintű korrekciók módszertanát ismertette.Steiner Gábor (A fotó lelke az objektív / Fotótechnika): Átfogó technikai és kiegészítő-elemzéseket írt: Élethű óriásplakátok (Nagyformátumú digitális nyomtatás), Fotónyomtatók a kézben, Melyiket szeressem? (Projektorvásárlási tanácsadó), Reprodukciós fényképezés, valamint a fotós felszerelés biztonságos szállításáról szóló Útra kellünk sorozatot.Barta Zsolt Péter: A fotóműtárgy-kezelés és művészi érvényesülés szakértőjeként a fotóművészek biográfia-készítési szempontjait, valamint a fotóműtárgyak adminisztrációját, tárolását és szállítását dolgozta fel.Bere Mario (Fotográfia a gyakorlatban): A speciális alkalmazott fotográfia területeit mutatta be, beleértve a tűzvizsgálók dokumentációs fotózását.Dr. Mann Judit (Szerzői jogi rovat): A fotók közlésének és a közös jogkezelésnek a jogi kereteit tisztázta a megváltozott digitális médiakörnyezetben.Gehring János: A stúdióvilágítás elveit (Példás világítás) és az infrafényképezés világát (Digitális infraszűrés, Mesebeli világ) mutatta be.Hagyárossy Gyula: A fénymérés különleges helyzetekben való alkalmazásáról és a mesterséges fénnyel történő expozícióról írt szakértői cikkeket.Krivánszky Árpád: A négy évszak hangulatait és terepi témáit feldolgozó cikksorozat szerzője (A tél házhoz jön, A téma az utcán gurul, Tavasz van, gyönyörű!, Tavaszutó, nyárelő).Négyszemközt / Interjúk: Beszélgetések a szakma meghatározó egyéniségeivel, köztük Ávéd Istvánnal (Nem célunk a valóság), Révész Tamással (A kreativitás nélkülözhetetlen), Szalmás Péterrel (Maradjon a fotó fotónak!) és Kapocsy György természetfotóssal.Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok)Szenzorok és felbontások: A 10 megapixeles DSLR-korszak és az első Live View2006-ban a digitális kameratípusok fejlődése mérföldkőhöz érkezett:10 Megapixeles középkategóriás DSLR-áttörés: A 2006-os év legsikeresebb és legvágyottabb félprofi vázává a Nikon D200 vált (10,2 megapixeles CCD szenzorral, magnézium-ötvözet vázzal, 5 kép/másodperces sorozatsebességgel és időjárásálló tömítésekkel). Ezt követte az év második felében a lakossági/félprofi szegmenst meghódító Nikon D80 (ugyancsak 10,2 megapixellel és 11 mezős Multi-CAM 1000 AF rendszerrel). A Canon a 8,2 megapixeles EOS 30D-vel frissítette kínálatát.Új szereplők és technológiai világpremierek: 2006-ban debütált a Sony első digitális tükörreflexes fényképezőgépe, a Sony Alpha 100 (10 MP CCD, CCD-mozgatásos Super SteadyShot beépített képstabilizátorral és pormentesítő rendszerrel). Ugyancsak ebben az évben jelent meg a világ első élőnézetes digitális tükörreflexes gépe, az Olympus E-330, amely kettős szenzoros megoldásával (Live MOS és Porro-prizmás optikai keresőbe épített CCD) tette lehetővé az LCD kijelzőn történő folyamatos komponálást.Profi és középformátumú csúcsok: A stúdiófotózásban és a reklámgrafikában megjelent a Mamiya ZD (22 megapixeles középformátumú DSLR váz) és a Phase One P25 digitális hátfal (22 megapixel), amelyek a hagyományos 6x4,5 cm-es középformátumú filmkazetták helyére illesztve biztosítottak kompromisszummentes felbontást.Bridge kamerák nagy szenzorral: A fix optikás kategóriában a Sony Cyber-shot DSC-R1 tűnt ki, amely elsőként kapott APS-C méretű CMOS érzékelőt kompakt vázban, Carl Zeiss Vario-Sonnar T* optikával. Mellette a Samsung Pro 815 (8 MP, 15x-ös zoom), a Fujifilm FinePix S9500 és a Panasonic Lumix DMC-FZ30 képviselte a csúcsot.A megabájtok és kártyák világa: Gigabájtok a táskábanA memóriakártyák piacán 2006-ban az 1 GB-os és 2 GB-os CompactFlash és Secure Digital kártyák váltak az elfogadott szabvánnyá, de megjelentek a 4 GB-os SanDisk Ultra II és Extreme III adathordozók is. Mivel a 10 megapixeles vázak nyers RAW (NEF/CR2) állományai 10–15 MB terjedelműek voltak, a fotósoknak már nem kellett képenként spórolniuk az expozíciókkal. A nagy mennyiségű nyersanyag biztonsági mentésére a terepen nagyméretű kijelzővel szerelt, 40–80 GB-os hordozható merevlemezes adattárakat (pl. Apacer Steno, Nixvue) használtak.Piaci árak: A 2006-os Fotó Piac és árlisták adataiA FotóMozaik hirdetéseiből hajszálpontosan kiolvashatók a korabeli árszintek:Félprofi és professzionális DSLR vázak:Nikon D200 váz: 399 990 – 429 990 Ft.Nikon D80 váz: 244 990 Ft.Canon EOS 30D váz: 359 900 Ft.Sony Alpha 100 váz: kb. 239 999 Ft.Olympus E-330 váz/kit: 210 000 – 250 000 Ft.Belépő szintű DSLR-ek:Nikon D50 kit (AF-S 18-55mm): 149 999 – 191 990 Ft.Nikon D70s váz: 211 990 Ft.Canon EOS 350D kit: 218 990 Ft.Használtpiaci csúcsritkaságok (Artwork Photo / Fotoland):Nikon D1X váz: 260 000 Ft.Nikon F3AF szett (DX-1 keresővel + 80mm + 200mm): 390 000 Ft.Contax N1 komplett szett / Leica R7 váz: 195 000 Ft.Sinar digitális hátfal szett: 1 200 000 Ft.Fotólabor gépárak:Digitáltechnika DKS 1530 digitális fotólabor (1100 kép/óra): 12 499 000 Ft + áfa.Kompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: A digitális fotólaborok és a színkezelés koraA 2006-os fotótechnikai mindennapok kulcsjellemzői:A digitális minilaborok virágkora: A fotólaborok (DigiLab, MMP, DigitCam, Molnár Fotó) teljesen átálltak a Konica R2 Super és DKS digitális rendszerekre. Ezek a laborgépek S.E.A.D. lézeres/LED-es felvilágító fejükkel 400x800 dpi felbontásban, közvetlenül digitális adathordozókról (CF, SD, MS, XD, CD) világították fel a képeket a hagyományos fényérzékeny fotópapírra, egyesítve a digitális állományok rugalmasságát az analóg papírképek tartósságával.Szoftveres archiválás és RAW munkafolyamat: Az Adobe Photoshop CS2 és az Adobe Bridge 2006-ban a szakmai képfeldolgozás kikerülhetetlen alapjává vált. Megkezdődött a kulcsszavazáson és metaadatokon alapuló rendszerezés, a High Pass szűrős élesítés és a veszteségmentes korrekció.Projektorok és digitális projektor-vetítés: Steiner Gábor tanácsadó cikkei jelezték, hogy a diaporámák és fotóklubos vetítések világában a diaprojektorokat elkezdték felváltani a nagy fényerejű, digitális LCD/DLP projektorok.Nyomdai nagyítások és színprofilok: A művészi fotónyomtatás elterjedésével kulcskérdéssé vált a monitorok hardveres kalibrálása, az sRGB és Adobe RGB színterek tudatos használata, valamint a 100 évnél hosszabb tartósságot garantáló tiszta pamut és pigmentbázisú művészpapírok (Giclée / Fine Art nyomatok) alkalmazása.Mert 2006-ban a digitális technológia már nem csupán alternatíva volt, hanem az a kiforrott közeg, amelyben a látásmód, az etika és a technikai fegyelem elválaszthatatlan egységként határozta meg a maradandó értéket.***A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.A folyóirat megtekinthető itt
A 2005-ös esztendő a magyar fotográfiában a digitális áttörés érett szakaszát hozta el. A korábbi évek bizonytalan próbálkozásai és technológiai újdonságkeresése után 2005-ben a digitális képalkotás végérvényesen belakta a mindennapi alkotói és professzionális gyakorlatot. Ugyanakkor az analóg kézművesség, a nagyformátumú műtermi fényképezés és a hagyományos sötétkamrák ezüst-halogenid esztétikája sem szorult háttérbe: a fotóművészek és szakírók tudatosan törekedtek arra, hogy a technológiai felgyorsulás közepette is megőrizzék a fotográfia mély, művészi szellemiségét. A FotóMozaik 2005-ös évfolyama pontos lenyomata ennek a kettős törekvésnek: a lap egyszerre nyújtott magas szintű esztétikai és fotótörténeti iránytűt, miközben a digitális sötétkamra, a színkezelés és az új szoftvergenerációk legmodernebb ismereteivel vértezte fel olvasóit.Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2005-ben:Tillai Ernő (Képelemzés, értékelés): A fotóesztétika elismert mestere 2005-ben a vizuális formanyelv legfinomabb összefüggéseit boncolgatta. Olyan alapvető tanulmányokkal gazdagította a szakirodalmat, mint A képkomponálás gyakorlata, Az esztétikai minőségek skálája és Az esztétikai minőségek a fotográfiában, folyamatosan emlékeztetve a fotósokat arra, hogy a kompozíciós feszültség és az esztétikai arányok határozzák meg a kép igazi értékét.Szarka Klára (Fejezetek a fotótechnika történetéből / Képrejtvény): A fotótörténeti elmélet és kritika meghatározó alakjaként 2005-ben elindította mélyreható technikatörténeti sorozatát, benne olyan mérföldkőnek számító írásokkal, mint A nedves üregek uralma, Emberi arc fénnyel rajzolva és Fényképezés ezüst nélkül. Képrejtvény rovatában a kortárs és klasszikus fotóművészet kiemelkedő felvételeit (például Habik Csaba vagy H. Szabó Sándor munkáit) vetette alá részletes elemzésnek.Eifert János (Az én oldalam): A fotóművész a lap állandó szellemi pilléreként a vizuális költészet, a természetes képek és a kísérletező fotográfia összefüggéseit mutatta be, emellett a Sebesvíz Foto Workshop alkotótáborok művészeti vezetőjeként folytatta a fotósgenerációk nevelését.Barta Zsolt Péter: A fotóműtárgy-kezelés és a művészi nyomtatás elismert szakértőjeként úttörő cikkeket jegyzett a lapban: A digitális fotónyomatok és a művésznyomatok, A fotóművek kezelése, valamint a művészi biográfia készítésének szempontjai alapvető útmutatást adtak a műtárgypiacra készülő fotósoknak.Dr. Kalotás Zsolt (Az etikus természetfotózás): A természetvédelem és a fotográfia szimbiózisát hirdető sorozatában a védett és fokozottan védett növények, madarak és vadon élő állatok etikus, beavatkozásmentes fényképezésének morális és technikai szabályait fektette le.Bere Mario (Fotográfia a gyakorlatban / Pontról pontra portré): Az alkalmazott fotózás szakértőjeként a koncertfotózás dinamikus világába, valamint a speciális sporttechnológiai területekre (pl. a Kincsem Park digitális célfotó berendezései) kalauzolta el az olvasókat.Molnár Miklós (Úti kalandok, avagy fotózás öt kontinensen): Színes, személyes hangvételű úti esszéiben felidézte a nemzetközi fotósélményeket, köztük a Brigitte Bardot oldalán szerzett kalandokat, a tunéziai napfogyatkozás fotózását és a veszélyes terepviszonyok közötti megpróbáltatásokat.Vojnits András: Teleki Sámuel, az első fotografáló haditudósító című fotótörténeti esszéjével a magyar utazási és dokumentarista fényképezés gyökereit tárta fel.Pi Tóth István és D. Tóth Ottó: Az új szoftverkorszak (különösen az Adobe Photoshop CS2 és az Adobe Bridge) gyakorlati oktatói, akik a rétegkezelés, a Smart Objects, a színtér-konverziók és az automatizált munkafolyamatok trükkjeit tanították meg.Fenyvesi Edit (Fotográfiai képzések): A hazai fotóoktatás intézményi hátterét (pl. a digitális és nagyformátumú fotósulik kínálatát) feltérképező hiánypótló kalauz szerzője.Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok)Szenzorok és felbontások: A 8 megapixeles lélektani határ és a csúcsvázak 2005-ben a digitális érzékelők technológiája érett szintre lépett, és határozottan elkülönültek az egyes kategóriák:Belépő és amatőr kompaktok: A 3–5 megapixeles felbontás vált általánossá. A Kodak EasyShare széria (CX/DX/Z modellek), a Samsung Digimax sorozat (A402, A4, V700), valamint a Casio Exilim kompaktjai az egyszerű használatot ötvözték az elérhető árakkal.Haladó és Prosumer (Bridge) gépek: A fix optikás szegmensben az 5–8 megapixel jelentette a csúcsot. Az Olympus C-7070 WideZoom, a Konica Minolta DiMAGE A200, a Sony Cyber-shot DSC-H1 és DSC-F828 az amatőr és félprofi alkotók megbízható munkaeszközei voltak.Tömeges DSLR-forradalom: 2005 a belépő szintű tükörreflexes gépek robbanásszerű elterjedésének éve volt. A Canon EOS 350D (8,2 megapixeles CMOS szenzorral, DIGIC II processzorral) azonnal tömegmodellé vált, míg a Nikon válaszul csatarendbe állította a Nikon D50 és Nikon D70s modelleket (6,1 megapixeles DX CCD-vel). A félprofi szegmensben a Canon EOS 20D (8,2 MP) volt a viszonyítási alap, míg a stúdió- és riportfotózás abszolút királyaként megjelent a Nikon D2X a maga 12,4 megapixeles CMOS szenzorával és 5–8 kép/másodperces sorozatlövő sebességével.Stúdióeszközök és bérlet: A nagyformátumú reklámfotózásban a 14 megapixeles Full Frame Kodak DCS ProSLR/n vázak és a 16 megapixeles Kodak Pro Back Plus digitális hátfalak adták a kompromisszummentes minőséget, amelyeket a fővárosi műtermekben (pl. Óbudán) óradíj alapon bérelhettek a fotósok.A megabájtok és kártyák világa: Lépés a gigabájtok felé A memóriaméretek terén 2005 hozta meg az áttörést: a korábbi 64–128 MB-os kártyákat felváltották a 256 MB-os és 512 MB-os adathordozók, miközben a szakmai munkában megjelentek az 1 GB-os, 2 GB-os és 4 GB-os SanDisk Extreme III CompactFlash kártyák. Mivel a 8 megapixeles vázak nyers RAW állományai már 8–12 MB terjedelműek voltak, az 1 GB-os kapacitás végre lehetővé tette, hogy egyetlen kártyára közel 100 nyers képet rögzítsen a fotós anélkül, hogy folyamatosan a kártyacserével vagy a hordozható merevlemezekre (pl. DigiBin) való mentéssel kellene bajlódnia.Piaci árak: Milliós zászlóshajóktól a megfizethető digitális DSLR-ekig A FotóMozaik korabeli hirdetései és árlistái pontosan szemléltetik a 2005-ös árszinteket:Nikon D2X váz + SanDisk Extreme III 1 GB CF kártya akcióban: 1 200 000 FtCanon EOS 20D váz (használtan/stúdióból): kb. 330 000 Ft (újabb árlistákon 191 000 Ft használtan)Kodak DCS ProSLR/n váz / Pro Back Plus 16 MP hátfal műtermi bérlete: 7 000 Ft + áfa / óraCanon EOS 350D kit (EF-S 18-55mm): 218 990 – 230 000 FtNikon D70s váz: kb. 211 990 Ft; Nikon D50 + 18-55mm kit: kb. 191 990 FtKodak EasyShare kompaktok: 22 990 Ft-tól (2 MP) 95 990 Ft-ig (6 MP)Hensel Expert Pro 500Ws vaku szett (Tripont): 296 000 Ft nettó (372 500 Ft bruttó)Mikrosat 2x500Ws Profi vakuszett: 199 900 Ft + áfaKompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: Szoftveres ugrás és célfotó-technológia A 2005-ös fotográfiai mindennapokat a szoftveres érettség és a hibrid laborálás határozta meg:A Photoshop CS2 és az Adobe Bridge korszaka: 2005-ben jelent meg az Adobe Creative Suite 2, amely az Adobe Bridge segítségével először tette lehetővé a RAW fájlok hatékony, kötegelt válogatását, osztályozását és konvertálását. A Smart Objects funkció bevezetésével a digitális utómunka veszteségmentes dimenzióba lépett.Színkezelési és kalibrációs láz: A digitális képek nyomdai és laboratóriumi átadásánál kulcskérdéssé vált a színhelyesség. A cikkek részletesen foglalkoztak az sRGB és Adobe RGB színterek eltéréseivel, a monitorok hardveres kalibrációjával és a nyomtatóprofilok (ICC) használatával.Digitális célfotó-rendszerek a sportban: A technológiai fejlődés látványos példájaként a Kincsem Park lóversenyein a hagyományos filmet felváltották a nagy sebességű line-scan (vonalszkennelő) digitális célfotó-kamerák. Ezek a rendszerek másodpercezred pontossággal rögzítették a célvonalon áthaladó versenytársakat, folyamatos függőleges képszalagból fűzve össze a csalhatatlan célfotót.Digitális minilaborok és nyomtatás: A fotólaborok (például DigitCam, MMP, Juhos Foto) teljesen átálltak a digitális adathordozók (CD, CF, SD, Memory Stick) fogadására. A Konica R2 Super és DKS digitális minilaborok lézersugárral vagy LED-sorral közvetlenül a hagyományos fényérzékeny fotópapírra világították fel a digitális fájlokat, így biztosítva az analóg papírképek tartósságát a digitális állományokból.Mert 2005-ben a technológia már nem csupán ígéret volt, hanem kiforrott valóság, amelyben a digitális precizitás és az analóg kultúrából táplálkozó alkotói felelősség végleg kezet nyújtott egymásnak.***A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.A folyóirat megtekinthető itt
A 2004-es esztendő a magyar fotográfia történetének egyik legösszetettebb, feszültségekkel és alkotói energiákkal teli átmeneti időszaka volt. Az analóg kézművesség tradicionális ezüst-halogenid világa – a sötétkamrák megszokott vegyszerszagával, a manuális papírnagyítások tónusgazdagságával és a középformátumú filmek méltóságával – még teljes vértezetben állt, miközben a digitális forradalom hulláma már nemcsak a szerkesztőségek ajtaján kopogtatott, hanem gyökeresen átalakította a szakma teljes infrastruktúráját. A fotóművészek és fotóriporterek egy olyan hibrid korszakban alkottak, ahol a klasszikus vizuális esztétika szigorú törvényszerűségeit kellett összebékíteniük a pixelek, a RAW-konverzió és a digitális utómunka gyorsuló világával.Ebben a szellemi és technológiai erőtérben a FotóMozaik folyóirat a hazai fotográfiai közösség elengedhetetlen igazodási pontjaként működött. A lap nem csupán a legújabb hardverek hűvös tesztlaborjaként szolgált, hanem valódi alkotói műhelyként fogta össze a kor legjelesebb elméleti szakembereit, fotóművészeit és szakíróit.Kulcsszerzők és megkerülhetetlen rovatok 2004-ben:Eifert János (Az én oldalam): A mester 2004-ben zárolta nagy sikerű Aktfotográfia sorozatát (melynek 9. fejezete „A viszonyfelismerés, az egyensúly” címmel az elmélet és a gyakorlat komplex egységét teremtette meg), majd a Természetes képek, a Csendélet és a Képnovellák fejezeteivel folytatta a vizuális alkotómunka bontogatását. Eifert emellett aktív szervezője volt a hazai fotóséletnek: a 2004-es FIAP Nemzetközi Kongresszus és Monokróm Biennálé előkészítésén dolgozott, kiállítási kritikákat jegyzett (például Jung Zseni vagy Dombovári Tibor tárlatairól), és vezette a népszerű Sebesvíz Foto Workshop alkotótáborait.Kincses Károly (Múltidéző / Fotótörténet): A fotómúzeumi szemléletű tárcaíró 2004-ben is egyedülálló arcképcsarnokot épített a magyar fotográfia feledésbe merülő vagy ikonikus alakjaiból. Írásaiban a történeti emlékezet, a dokumentatív hitelesség és a múzeumi értékmentés összefüggéseit tárta fel, miközben előkészítette a Reismann-testvérekről szóló nagyszabású monográfiáját és bemutatta a helytörténeti fotókincseket (pl. Dunaszekcső fotóalbumai).Tillai Ernő (Képelemzés, értékelés): A fotóesztétika professzora 2004-ben a vizuális nyelv legmélyebb struktúráit tárgyalta cikksorozatában. Olyan megkerülhetetlen fejezetekkel gazdagította a szakirodalmat, mint A fényképszerűség, A fotós látás, A képkivágás, A képmező zónái, A komponálás, A kompozíció nemcsak geometria!, Az alakfelismerés, A nézőpont és Az ösztönös értelmezések.Dr. Mann Judit (Szerzői jogi rovat): A digitális hálózatosodás és az internetes képmegosztás hajnalán pótolhatatlan jogi iránytűt adott a fotósok kezébe. 2004-ben megjelent cikkei (A jogszerű másolatok, A kép tárgyának jogai: személyiségi jogok, Képek az interneten, Magánterület, közterület, Modellszerződés és megrendelt kép közzététele, Szoftverek innen-onnan) a jogdíjak és a személyiségi jogok védelmének alapköveivé váltak.Jakab Zsolt (Photoshop iskola): A digitális sötétkamra úttörő oktatójaként lépésről lépésre tanította meg az olvasóknak a rétegkezelés, a kijelölések, a színprofilok, a képtömörítés és a nyomdai előkészítés műhelytitkait.Jesztl Jenő (Közelfényképezés / Fotolabor): A tradicionális optikai és laboratóriumi precizitás képviselője, aki a makrófotózás leképezési arányait és az otthoni fekete-fehér laborálás vegyszeres finomságait adta át a fiatalabb generációnak.Szarka Klára (Fejezetek a fotótechnika történetéből / Képrejtvény): Írásaiban a vizuális kultúra és a fotótörténeti összefüggések elemzésével kalauzolta az olvasókat, a kortárs fotóriporteri teljesítményektől a klasszikus mesterek képelemzéséig.Fenyvesi Edit (Fotográfiai képzések): A hazai fotóoktatási intézményrendszert feltérképező cikksorozata (pl. a Bálint György Újságíró Akadémia vagy a Népszabadság Oktatási Központ képzéseiről) hiánypótló kalauzként szolgált a pályakezdők számára.További meghatározó szerzők: Bere Mario (a Pontról pontra portré hétkötetes módszertani sorozata), Brezina Zoltán (a fekete-fehér laborálás mesterfogásai), Tamási Gábor (a Kötcse szociológiai fotóalbum dokumentarizmusa) és Molnár Miklós (Nyílt levél a 3D-ről című sztereó-fényképezési sorozata).Technikatörténeti és piaci körkép (A hardverfront és a számok)Szenzorok és felbontások: A lakossági DSLR-forradalom éve 2004-ben a digitális érzékelők világa végérvényesen átrendezte a fotópiaci kategóriákat:Amatőr és hobbikompaktok: A 2–4 megapixeles felbontási sáv uralta a belépő szintet. Olyan népszerű modellek határozták meg a mindennapi fotózást, mint a Fuji FinePix A310/A340, a Canon PowerShot A70/A75/A80 széria, az Ixus 430/500, a Nikon Coolpix 2200/3200, vagy a Sanyo Xacti sorozat.Prosumer és Bridge kamerák: A fix objektíves, buta-automatákon túli, de professzionális kezelhetőséget nyújtó gépeknél az 5–8 megapixel jelentette a csúcsot. A Sony Cyber-shot DSC-F828 (8 MP Carl Zeiss optikával), a Minolta DiMAGE A1/A2 (beépített szenzormozgatásos képstabilizátorral), az Olympus C-5060WZ és C-8080 WideZoom, a Fuji FinePix S7000, a Leica Digilux 2 és a Panasonic Lumix DMC-FZ10/FZ20 (állandó f/2,8 fényerejű Leica zoommal) a félprofi fotósok kedvenceivé váltak.A DSLR-áttörés éve: 2004 a digitális tükörreflexes fényképezőgépek tömeges elterjedésének esztendőjeként vonult be a történelembe. Míg a 2003 végén megjelent Canon EOS 300D elsőként törte át a lélektani árhatárt, addig 2004-ben a Nikon D70 (6,1 megapixeles DX formátumú CCD-vel, szupergyors záridővel és i-TTL vakurendszerrel) elnyerte a rangos TIPA-díjat mint Európa legjobb fogyasztói DSLR kamerája. A középkategóriában a Canon EOS 10D-t felváltotta a 8,2 megapixeles CMOS szenzoros, DIGIC II processzoros Canon EOS 20D.Professzionális csúcskategória: A riporteri sebesség bajnoka a Nikon D2H (4,1 MP LBCAST szenzorral, 8 kép/sec sebességgel) és a Canon EOS 1D Mark II volt. A felbontási hajsza csúcsán a kisfilmes méretű Full Frame szenzoros Kodak DCS Pro SLR/n és SLR/c (14 megapixel), valamint a Fuji Super CCD SR technológiáját használó Fuji FinePix S3 Pro állt.Stúdió- és középformátum: A nagyformátumú stúdiómunkában a Mamiya 645 AFd vázra illesztett Leaf Valeo 6, 11 és 22 megapixeles digitális hátfalak képviselték a kompromisszummentes minőséget.A megabájtok és kártyák világa: Küzdelem a kapacitással A memóriakártyák piaca 2004-ben erősen töredezett volt: a CompactFlash (CF Type I és II) mellett a SmartMedia (SM), a Secure Digital (SD/MMC), az xD-Picture Card, a Sony Memory Stick és a foglalatba illeszkedő forgótányéros Microdrive tárolók egyaránt jelen voltak.A legelterjedtebb kártyakapacitások a 128 MB és 256 MB voltak. Mivel egy 6–8 megapixeles váz nyers RAW fájlja 6–10 MB terjedelmű volt, egy 256 MB-os kártyára mindössze 25–35 képet lehetett rögzíteni – a fotósoknak gondosan be kellett osztaniuk az expozíciókat. Az 512 MB-os kártya már luxusnak számított, az IBM / Magicstore 2.2 GB-os Microdrive pedig a nagykapacitású adatmentés vágyott eszköze volt. A Lexar Media ebben az évben mutatta be a 80X Professional CompactFlash szériát és az akkor elképzelhetetlenül nagynak számító 8 GB-os CF kártyáját.Piaci árak: Milliós csúcstechnikától a 300 ezer forintos áttörésig A FotóMozaik hirdetéseiből és árlistáiból pontosan rekonstruálhatók a 2004-es árszintek:Nikon D2H váz: 1 087 500 – 1 187 500 FtCanon EOS 1D Mark II váz: 1 237 500 FtNikon D1X váz: 800 000 – 1 475 000 FtMamiya 645 AFd + Leaf Valeo 6 digitális hátfal kit: 2 100 000 Ft (+áfa)Canon EOS 300D kit (EF-S 18-55mm): 259 990 – 288 000 FtNikon D70 váz: 260 000 – 298 750 Ft / Kit (AF-S 18-70mm DX): 340 000 – 460 000 FtCanon EOS 10D váz: 320 000 – 443 750 FtCanon EOS 20D váz / kit: 379 990 – 399 990 FtFuji FinePix S2 Pro: 412 500 – 482 500 Ft256 MB CompactFlash kártya: 21 250 – 31 992 FtMagicstore 2.2 GB Microdrive CF II: 59 990 FtKompromisszumok és hibrid munkafolyamatok: A digitalizálás és a fotólabor szimbiózisa A 2004-es fotográfiai gyakorlat tele volt technológiai kompromisszumokkal:Szenzorzaj és sorozatpuffer: ISO 400 felett a kompakt és prosumer szenzorok képe még erős zajosodást mutatott. A DSLR-ek belső puffere gyorsan megtelt (a Canon 300D mindössze 4 RAW képet tudott egymás után sorozatban rögzíteni), a kártyára írás pedig hosszú másodperceket vett igénybe.Mobil adattárolók: Mivel a memóriakártyák rendkívül drágák voltak, a terepen dolgozó fotósok hordozható, akkumulátoros, beépített kártyaolvasóval ellátott merevlemezes adattárakra mentették az anyagot (pl. Nixvue Vista HDO vagy Nikon Coolwalker MSV-01).Analóg-digitális hibrid minilaborok: A fotólaborok 2004-ben élték át átalakulásukat. A hagyományos analóg laborokhoz megjelentek a D-Carrier digitális levilágító egységek, így az analóg papírhívó gépek már a digitális adathordozókról származó fájlokat is fel tudták világítani valódi fotópapírra (RA-4 technológia, Fujifilm Frontier 340, Prontophot Studio).Diaszkennelés és a DPI-harc: Azok a fotóművészek és fotóriporterek, akik továbbra is analóg filmre dolgoztak, nagy felbontású dedikált filmszkennereket használva digitalizálták anyagaikat. A Nikon Super Coolscan 5000 ED és 9000 ED (4000 DPI optikai felbontással, 14 bites A/D konverterrel és Digital ICE karcmentesítő eljárással) jelentették az ipari etalont a nyomdai előkészítésben.Mert 2004-ben még minden egyes expozíció mögött ott állt a döntés súlya: a technika már kínált új utakat, de a kép megszületése továbbra is a fotós belső látásmódján, tudásán és elhivatottságán múlt.***A Fotomozaik folyóirat korának talán a legjobb fotószakmai újságja volt, mely a fotós szakma legnagyobb szakembereinek hiánypótló szakmai cikkeivel az amatőr és profi fotósokat célozta, az ingyenesen leközölt árlistákkal fontos korképet festett és amely a fotográfiai múltunk kutatóit is bő információhalmazzal látja el.Köszönet a gyűjteményért Takács Szabolcsnak, a FotoMozaik főszerkesztőjének aki rendelkezésünkre bocsátotta ezt a hatalmas archívumot.A folyóirat megtekinthető itt
Az esszé a gyermekfotózás közvetlen, mesterkéletlen világát és a pillanat elkapásának művészetét tárgyalja. A szerző a gyermekek természetes megnyilvánulásainak képi rögzítéséhez ad pszichológiai és kompozíciós tanácsokat. Az írás felhívja a figyelmet a szemmagasságból történő fényképezés és a beavatkozásmentes jelenlét fontosságára.
A cikk az információtechnológia és a korai digitális képfeldolgozás úttörő évtizedeire tekint vissza. Vermes László felidézi az első számítógépes képbeviteli eszközök korlátait és a digitális szedés kezdeteit. Az írás rávilágít a technikai fejlődés szédületes tempójára a nyomdaiparban és a fotográfiában.
A szakmai esszé a fotóművészet és a társadalmi változások metszéspontjait járja körül. Az író a vizuális kultúra átalakulását, az analóg és digitális korszak határán álló fotográfus dilemmáit elemzi. A cikk hangsúlyozza az egyéni látásmód megőrzését a technológiai dömping korában.
A lírai hangvételű szakmai esszé a természet apró részleteinek, virágainak és makroformáinak fotózásáról szól. Kiss Imre az elcsendesedés, a türelmes megfigyelés és a hajnali fények kihasználásának fontosságát hangsúlyozza. Az írás személyes alkotói élményeken keresztül mutatja be a természetfotózás iránti elkötelezettséget. Képaláírás: - Kiss Imre – Felszáll a nemes kócsag
Tillai Ernő elméleti írása a fotográfiában megjelenő vizuális formák és a mögöttük rejlő tartalmi, esztétikai jelentések kapcsolatát vizsgálja. A szerző elemzi a geometriai vonalak, a tónusértékek és a képszerkezet pszichológiai hatását a nézőre. A cikk rámutat arra, hogy a tudatos kompozíció miként emeli a puszta látványt művészi kifejezéssé. Képaláírás: - Tillai Ernő – Napszállta
Íráskép / Keresztutak – Lipcsey Katalin (60. oldal) Íráskép / Virágerdő – Kiss Imre (62. oldal) Képelemzés, értékelés / A forma tartalma – Tillai Ernő (62. oldal) Íráskép / Informatika anno – Vermes László (63. oldal) Íráskép / Kukucs – Vörös Csaba (66. oldal)
A sorozatindító írás a térhatású képalkotás, az anaglif és a sztereó fotózás fizikai és élettani alapjait fekteti le. A szerző elmagyarázza a binokuláris látás működését és a két kamerával vagy eltolással történő fényképezést. A cikk áttekintést ad a 3D fotózás történeti eljárásairól és modern alkalmazási területeiről.
Molnár Miklós a sztereó fotózás elméleti és gyakorlati kérdéseit boncolgató sorozatának második részében a bázistávolság kiszámítását ismerteti. A cikk képletekkel és ábrákkal mutatja be az emberi szemtávolságtól eltérő kameratávolságok hatását a térérzetre. A leírás részletezi a sztereó diák keretezési és vetítési szabályait.
A gyakorlati cikk a többszereplős csoportképek, rendezvényfotók és családi fotók világítási és rendezési elveit ismerteti. A szerző tanácsot ad a szereplők elrendezésére, a takarások elkerülésére és az egyenletes mélységélesség biztosítására. A leírás kitér a derítővakuzás használatára kültéren a mély árnyékok felpuhítására.
Az aktfotózási cikksorozat nyolcadik fejezete a kompozíciós vonalak és geometrikus formák szerepét vizsgálja a testábrázolásban. Eifert János a fényekkel való formálást és a tónusok szigorú megkomponáltságát mutatja be. Az írás választ ad a természetes és mesterséges környezetben készített aktok közötti különbségekre. Képaláírás: - Eifert János – Háromszögtörténet (Sebesvíz, 1993)
Sulyok László interjúja Sárosi Zoltán divat- és portréfotóssal a mobil műterem kiépítésének gyakorlatáról szól. A fotográfus ismerteti a mobil generátorok, a hordozható vakurendszerek és a helyszíni derítés technikai megoldásait. A cikkből megtudhatjuk, miként lehet tetszőleges külső helyszínen műtermi minőségű világítást és egyedi hangulatot teremteni.